Többek között azért maradt el a gazdasági növekedés a várakozásoktól, mivel a versenyszféra kínálata azonban nem tudott lépést tartani a belföldi fogyasztás növekedésével, és ez az import megugrásához vezetett
Fotó: Rostás Szabolcs
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig – beleértve a szélsőségek térnyerését – jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint. Egyes elemzők már Georgescu-effektusról beszélnek, és nem is állnak messze a valóságtól, hiszen már az elnökválasztás első fordulójának sokkoló eredménye megmutatta, hogyan hat ki a román gazdaságra a szélsőséges erők térnyerése.
2024. december 04., 19:142024. december 04., 19:14
2024. december 04., 19:272024. december 04., 19:27
Lefele módosította a romániai gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor (RoEM) elnevezésű projekt kutatói most már mindössze 1 százalékos gazdasági növekedésre számítanak olyan körülmények között, hogy az év elején még a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos gyarapodását vetítették előre. Ám már szeptemberben kiderült, hogy túlságosan derűlátóak voltak, így akkor 1,8 százalékra rontották a prognózist.
Mint írják, „a jelentős költségvetési hiány sürgős kezelése elkerülhetetlen, ami nem teszi lehetővé a romániai gazdasági növekedés jelentős visszagyorsulását 2025-ben sem – jelenlegi becsléseink 1,5 százalékos GDP-növekedést mutatnak”.
„A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok, beleértve a szélsőségek térnyerését, jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat mind a vállalati szféra, mind pedig a lakosság számára” – kongatták meg szerdán a vészharangot a BBTE elemzői.
„Bár 2024-ben a háztartások reáljövedelmei növekedtek, az ország gazdasága jóval az eredeti várakozások alatt teljesített. Idén több fontos kormányzati döntésnek lehettünk tanúi, mint például a minimálbér emelése, a közalkalmazotti fizetések jelentős emelése, valamint a nyugdíjemelések az infláció mérsékelt csökkenésével együtt, amelyek a háztartások reáljövedelmének dinamikus növekedéséhez vezettek. Így a belföldi fogyasztás ismét a hazai gazdaság fő hajtóerejévé vált” – idézte az Economedia.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés Bálint Csabát, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagját, aki a RoEM kutatója.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
„Az ipari termékek vagy az élelmiszerek behozatala idén erőteljesen nőtt és hasonló tendencia figyelhető meg a szolgáltatások, például az idegenforgalmi szolgáltatások terén is. A fogyasztók például a külföldi nyaralásokat részesítették előnyben a belföldi turizmussal szemben. Az import felfutásával párhuzamosan a külső kereslet sajnos szerény maradt” – fejtette ki a makrogazdasági elemző. Hozzátette, az ipari szektorban, különösen Németországban és az eurózóna gazdaságában tapasztalható problémák az export sokkal mérsékeltebb növekedését eredményezték, mint amit az import esetében láthatunk. „Így a negatív nettó export az idei gazdasági növekedés nagy részét semmissé tette, és ez a hatás különösen az idei második negyedévben mutatkozott meg” – jelentette ki az elemző.
Az állami költségvetésből és az európai alapokból finanszírozott befektetéseknek azonban sikerült a pozitív tartományban tartaniuk a beruházásokat, még ha a lakáspiaciak vissza is estek.
„A román gazdaság »szupersztár« ágazata az elmúlt években jelentős nyomás alá került, így 2024-ben szerényebb mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Ez egyrészt az ágazatban tapasztalható globális tendenciákkal magyarázható, amelyek a leépítéssel és a humánerőforrás helyett a technológiába történő beruházások előtérbe helyezésével állnak összefüggésben, és mindezt a globális hálózatokba szorosan beágyazott romániai IT-szektor is érezte. Másrészt a romániai programozók nemzetközi összehasonlításban már nem jelentenek olyan olcsó alternatívát, ami további nyomást gyakorol az ágazat munkaerőpiacára” – derül ki a RoEM elemzéséből.
„A jelenlegi helyzetben a gazdasági elemzők lassabban frissítik 2024-re vonatkozó előrejelzéseiket: a legtöbbjük 1,7 százalékos GDP-növekedést vár, amit túl optimistának tartunk. 2025-ben a GDP-növekedés szerény gyorsulása jöhet, de a jelenlegi piaci konszenzus szerinti 2,8 százalékos növekedés ugyanígy túl optimista. Becsléseink szerint az elemzők jelenlegi várakozásainak alsó, 1,5 százalékos értéke sokkal reálisabb forgatókönyvnek tűnik.
– fogalmaznak a Romanian Economic Monitor kutatói.
Hangsúlyozzák, hogy a külső oldalon a gazdasági bizonytalanságok meglehetősen nagyok: még ha a legtöbb elemző az euróövezet további fellendülésére számít is (a piaci konszenzus szerint szerény növekedésre számíthatunk az euróövezet iparában), a geopolitikai feszültségek, beleértve a konfliktusokat és a protekcionizmust a nemzetközi kereskedelemben, kissé kibillenthetik ezt a folyamatot.
„Belpolitikai fronton az elnökválasztás első fordulójának váratlan eredményeivel felerősített politikai bizonytalanságok, valamint a szélsőségek erősödése mind az elnökválasztáson, mind a parlamenti választásokon súlyos terhet jelentenek az ország gazdaságára, és ebben a forgatókönyvben a költségvetési hiányt korrigáló intézkedések még kiszámíthatatlanabbá válnak, ami jelentősen hozzájárul a gazdasági kockázatok növekedéséhez mind az üzleti környezet, mind az ország teljes lakossága számára” – fogalmazta meg Szász Levente, a gazdaságkutatási projekt koordinátora.
„A jelenlegi helyzetben sajnos elkerülhetetlennek tűnnek ezek az intézkedések: ha a következő kormány nem hajt végre hiteles intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére, akkor annak finanszírozása rendkívül nehézzé válik, és költségei negatívan érintik majd a romániai vállalatokat és háztartásokat egyaránt. Csak remélni tudjuk, hogy ezeket az intézkedéseket fokozatosan és intelligensen hajtják végre, hirtelen döntések nélkül, amelyek negatívan hatnának ki a gazdaság szereplőire; olyan intézkedések kellenek, amelyek a költségvetési hiány fokozatos csökkenéséhez vezetnek az elkövetkező években, hosszú távon fenntarthatóbb szintre” – vallja Szász Levente.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Mint ismeretes, az elnökválasztás első fordulójának eredménye, amely az oroszbarát, antiszemita Călin Georgescut juttatta az első helyre, máris éreztette hatását a gazdaságban. A piacok már a választások utáni második napon reagáltak: a román tőzsde „mínuszban” zárta a napot, és gyors növekedésnek indultak a bankközi kamatlábak is, amelyek szintje ugyebár kihat a lakossági hitelekre is. Utóbbiak a parlamenti választások után enyhe csökkenésnek indultak, de szerdán újabb emelkedésnek lehettünk szemtanúi.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
A viharos politikai környezet pedig elemzők szerint az árfolyamra is olyan mértékű hatást gyakorolt, hogy az Economedia információi szerint a Román Nemzeti Banknak devizatartalékokat kellett eladnia, hogy az eurót az 5 lejes lélektani küszöb alatt tartsa.
Ugyanakkor az elmúlt napokban példátlan reakciók érkeztek az üzleti szférából is, amelyek Románia Európa-párti irányvonalát támogatják, és arra kérik a „demokratikus erőket”, hogy teljes mellszélességgel álljanak ki Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megmérkőző államfőjelölt mellett.
További rossz hír, hogy az európai uniós források egy része is elapadhat – legalábbis az Economedia információi szerint Románia idén nem kap több pénzt az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Magas rangú forrásokra hivatkozva a portál azt írta, hogy a háttérben a katonai nyugdíjak közelmúltbeli indexálása áll, ez ugyanis évente közel 7 milliárd lejjel növeli az állami kiadásokat.
Az Európai Bizottság az Economedia forrásai szerint idén nem fogja kifizetni a PNRR harmadik szakaszában igényelt összegeket, ebben a szakaszban szerepelt ugyanis a különleges nyugdíjak reformját megkövetelő mérföldkő, a katonai nyugdíjak indexálásával pedig még nőttek is az erre a célra fordított kiadások, vagyis az elvárást nem sikerült teljesíteni.
Adrian Câciu európai projektekért felelős miniszter az Economediának csak annyit mondott: „várjuk, hogy az Európai Bizottság utalja a pénzösszegeket”. Arra nem válaszolt, hogy mikor történik meg a kifizetés, és hogy felfüggesztenek-e bizonyos kifizetéseket a különleges nyugdíjak reformja miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!