2011. október 10., 06:192011. október 10., 06:19
Görögország praktikusan már csődben van, mert – lévén euróövezeti ország, saját jegybank híján – nincs módja elinflálni államadósságát, és hiteleit csak más országok közpénzéből tudja törleszteni az IMF és az EU adta támogatás révén –mutat rá az MTI elemzése, amelynek szerzője úgy látja, Görögország kötvényeinek világrekord szintű hozamjegyzése nem teszi lehetővé, hogy a piacról finanszírozza törlesztését – ez pedig magyarán csőd. Éppen ezért az elemzés szerzője szerint most már az a kérdés, hogyan működhet tovább a lélegeztetőgép. Ha hiteles az EU vezetőinek fogadkozása, hogy Görögország „hivatalosan” nem mehet csődbe, és nem hagyhatja el az euróövezetet sem – mert annak beláthatatlan következményei lennének –, akkor egyetlen lehetőség marad: meg kell nagyobbítani, és át kell szerkeszteni a lélegeztetőgépet.
Görögország és kisebb mértékben Portugália és Írország – az IMF- és EU-alapokból eddig megtámogatott euróövezeti országok – mostanában körülbelül olyan hatással vannak a nemzetközi pénzügyekre, mint 2008-ban a „nem elsőrendű” amerikai adósságpapírok a nemzetközi bankrendszerre. Akkor az elértéktelenedett magánkövetelések megrendítették az egész rendszert, majd 2008 őszén a Lehman Brothers befektetési bank csődje megmutatta, hogy a helyzetet orvosolni kell, de ezt csak nem hagyományos eszközökkel lehet. Ez volt a „bankmentés” időszaka: tengeren innen és túl a kormányok és a központi bankok – az amerikai Fed, az euróövezeti Európai Központi Bank, a Bank of England, a Bank of Japan – részleges államosítással, tőkefeltöltéssel, meghosszabbított refinanszírozási lejáratokkal, az állami és vállalati kötvények vásárlása terhének átvállalásával siettek a rendszerszintűen fontos pénzintézetek segítségére. Így semlegesítették a beragadt, „befuccsolt”, azaz „mérgező” eszközök romboló hatását a bankok tőkemegfelelésére.
Most hasonló a helyzet a csaknem vagy teljesen fizetésképtelen euróövezeti országok államadóssága miatt: az adósságot megtestesítő állampapírok „mérgező” eszközök a hitelező magánbankok mérlegfőösszegében. Egyelőre azonban nincs átfogó, euróövezeti szintű módszer az új bankmentésre. A probléma ugyanis nagyobb, mint az előző: a „nem elsőrendű” amerikai jelzálogkölcsönökre alapozott származékos adósságpapírokat – a korábbi „mérgezett” eszközöket – végső soron leírták, veszteséglistára tették. Aki fogadott rájuk, az rosszul járt, de a nemzetközi pénzügyi rendszer kimenekült. Ez nem ismételhető meg ugyanúgy, ha a „mérgezett” eszközök állampapírok: országok egész sorát nem lehet „leírni”.
A közvetlen veszélyt most az EKB a rendkívüli likviditásteremtő módszereivel igyekszik átmenetileg elhárítani. Felújítja az egyéves és hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteit a kereskedelmi bankok számára korlátlan kiutalással – ilyen árveréseket utoljára 2008 vége és tavaly év eleje között tartott –, és meghirdette második programját euróban jegyzett, fedezett euróövezeti kötvények elsődleges és másodlagos piaci vásárlására. Az első ilyen programja 2009 júliusától tavaly júniusig futott 60 milliárd eurós kerettel, az új program kerete 40 milliárd euró, és novembertől várhatóan jövő év októberig tart. Ezek a keretek is jelzik azonban, hogy az EKB ezentúl sem hajlandó inflációs módszerekkel megoldani az adósságválságot, és megbízatásától továbbra is idegennek tartja a kötvényvásárlást. És főleg jelzik, hogy az EFSF és az EKB együtt sem tud elegendő fedezetet állítani az államadósság-válság mögé a jelenlegi módszerekkel, ha a válság tovább terjedne. Az EFSF kerete kevés, az EKB pedig közvetlenül nem lehet egy segélyintézmény kezese.
Ezért az Európai Bizottság most javaslatot dolgoz ki arra, hogy az euróövezet a bankok tőkefeltöltésével készüljön fel bármilyen további elképzelhető vagy elképzelhetetlen fejleményre. A tőkefeltöltés közvetítője – ezt már korábban kigondolták az euróövezeti pénzügyminiszterek – az EFSF lenne. Csakhogy az EFSF pénzkerete erre sem elegendő. A körvonalazódó megoldás az lehetne, hogy az EFSF-t átalakítanák bankká. Ilyen módon, bármely kereskedelmi bank módjára, már fordulhatna szokásos refinanszírozásért az EKB-hoz olyan esetekben, amikor a tőkéjénél sokkal nagyobb terhet vállal, például francia, olasz vagy német bankok feltöltésében, francia vagy olasz államkötvények felvásárlásában. Ez megoldaná az EKB dilemmáját is: azt, hogy az EKB központi bank, nem pedig gazdag nagybácsi – közvetlenül elvileg nem finanszírozhat államadósságot. Ha az eredetileg Görögországra, Írországra vagy Portugáliára méretezett lélegeztetőgépet ily módon sikerül euróövezeti szintűre növelni, akkor elkezdődhetnek a csődvédelmi eljárások mindenütt, ahol arra szükség lesz – összegez az MTI elemzője.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.