Az infláció és a nagyfokú bizonytalanság lassítja a román gazdaság növekedési ütemét
Fotó: Pixabay
A román bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2023. május 16., 13:312023. május 16., 13:31
2023. május 16., 13:522023. május 16., 13:52
Ez a növekedési mutat alaposan elmarad a tavalyi év utolsó negyedévében mért 4,5 százalékos, és az azt megelőző ciklusan regisztrált 3,7 százalékos növekedési ütemhez képest.
„A 2023-as első negyedévi növekedés várakozásaink és a Bloomberg várakozásai alatt volt, 4 százalékos éves gyarapodásra számítottunk. Fenntartjuk, hogy az év végén 2,1 százalékos lesz a növekedés” – áll az Erste Banknak a Zf.ro által idézett gyorselemzésében.
Andrei Rădulescu, a Transilvania Bank makrogazdasági elemző osztályának igazgatója eközben úgy véli, hogy a friss statisztika
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
A kedden nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2,8 százalékos volt a növekedés az idei első negyedévben. A tavalyi utolsó negyedévhez mérten, a szezonális és naptárhatást is figyelembe véve 0,1 százalékkal nőtt a román GDP január és március között.
Az Európai Unió (EU) gazdasága 1,2 százalékkal, az eurózónáé 1,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben 2022 első három hónapjához képest; a bővülés Spanyolországban, Cipruson és Romániában volt a legnagyobb mértékű az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett adatai szerint. Az idei első három hónapban az uniós tagállamok közül Spanyolországban növekedett a legnagyobb mértékben – 3,8 százalékkal – a bruttó hazai termék (GDP), Cipruson 3,4 százalékos, Romániában 2,8 százalékos, Írországban 2,6 százalékos, Portugáliában 2,5 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek. Ezzel szemben a litván gazdaság teljesítménye 3,6 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábban regisztráltat, Magyarország 1,1 százalékos, Csehország 0,2 százalékos, Németország 0,1 százalékos visszaesését jegyzett. Idén január és március között az Egyesült Államok GDP-je az előző három hónaphoz képest 0,3 százalékkal, éves összevetésben 1,6 százalékkal nőtt.
Az idei első negyedévben az Európai Unió bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal, az eurózónáé 0,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amikor az EU-ban 0,1 százalékos visszaesést jegyeztek, az eurózóna gazdasága pedig stagnált. 2023 első hónapjában az előző negyedévhez képest a legjelentősebb növekedést Lengyelországban (3,9 százalék), Portugáliában (1,6 százalék) és Finnországban (1,1 százalék) jegyezték, ezzel szemben csökkent a GDP Litvániában (mínusz 3 százalék), Írországban (mínusz 2,7 százalék), Hollandiában (mínusz 0,7 százalék), Ausztriában (mínusz 0,3 százalék) és Magyarországon (mínusz 0,2 százalék).
A román statisztikai intézet ugyanakkor kedden módosításokat is közölt a tavalyi évre vonatkozóan, így a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2022 első három hónapjában 1,3 százalékkal, a második negyedévben 1,2 százalékkal, a harmadik negyedévben 1,2 százalékkal, a negyedik negyedévben 1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévekhez mérten.
Az Európai Bizottság épp hétfőn módosította felfelé korábbi előrejelzését. Úgy számolnak, hogy ebben az évben 3,2 százalékkal, 2024-ben 3,5 százalékkal bővül a bruttó hazai termék, ám egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) gyakorlatba ültetésének késése visszavetheti a beruházásokat.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is javított kedden közzétett jelentésében a román gazdaság idei növekedési kilátásain. A nemzetközi pénzintézet legfrissebb előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban 2,5 százalékkal növekedik. Idén februárban az EBRD még 1,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált erre az évre.
A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága eközben az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április közepén 2,4 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását, a Világbank szerint 2023-ban 2,6 százalékos bővülésre lehet számítani Romániában.
Lefelé módosította a tavalyi negyedik negyedévi román gazdasági növekedést az Országos Statisztikai Intézet (INS) a szerdán közzétett ideiglenes adatsorában.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
szóljon hozzá!