Fotó: Pixabay.com
A Moody's Investors Service szerint adósértékelési szempontból negatív, hogy Romániában hét hónapon belül a harmadik miniszterelnök lép hivatalba, mivel a gyakori váltások rontják a kormányzati munka hatékonyságát és hátráltatják a szerkezeti reformokat.
2018. január 22., 22:462018. január 22., 22:46
2018. január 22., 23:012018. január 22., 23:01
A nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett heti globális helyzetértékelésében a romániai fejleményekkel foglalkozó fejezet megállapítja: jóllehet a román gazdaság növekedési üteme az utóbbi időszakban meghaladta a többi közép- és kelet-európai EU-gazdaságét, ennek a túlteljesítésnek a fő tényezője az adócsökkentések és ismétlődő béremelések hajtotta magánszektorbeli fogyasztás volt.
A román gazdaság növekedési potenciálját továbbra is korlátozza a szerkezeti reformok hiánya, valamint az intézményrendszer gyengesége, amely különösen az állami beruházások irányításában, az EU-folyósításoknak a térségi partnergazdaságokhoz képest is alacsony lehívási rátájában és a beruházások ösztönzési rendszerében mutatkozik.
Az egyszerre növekvő román államháztartási és folyómérleg-hiány egyre érzékenyebbé teszi a román gazdaságot a külföldi befektetők esetleges kockázat-átértékelésére – áll az értékelésben.
Ez visszafordítaná a költségvetési konszolidáció eddigi folyamatát, és az EU 3 százalékos maastrichti felső tűréshatára fölé emelné a költségvetési deficitet - hangsúlyozzák a Moody's londoni elemzői. A cég ráadásul a folyómérleg-egyenlegben is 3,5 százalék körüli idei hiányt vár, kiemelve, hogy a román folyómérleg-deficit 2015-ben még csak a GDP-érték 1,2 százalékával volt egyenlő.
A Moody's várakozása szerint a megnövekedett politikai instabilitás, és az, hogy a román kormány ebben a helyzetben nem tud szerkezeti reformokat végrehajtani, valószínűleg nyomást gyakorol majd a Romániával szembeni befektetői hangulatra, különös tekintettel arra, hogy a nagyon rövid időszakokon belüli korábbi kormányváltások gyakran szakpolitikai irányváltást is eredményeztek.
A hitelminősítő idéz egy nemrégiben elvégzett felmérést, amelynek kimutatása szerint
A Moody's kiemeli, hogy egy évvel korábban a külföldi befektetőknek még csak a 25 százaléka nyilatkozott így.
A romániai politikai bizonytalanság kedvezőtlen befektetői reakcióira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet. Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics minap bemutatott új tanulmánya szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok valutái „meglepően erősen” teljesítettek a térség „politikai zűrjeiről” érkező legutóbbi hírfolyam közepette is, és ennek valószínű okai között vannak az országcsoport erőteljes gazdasági alapmutatói.
A ház kiemeli, hogy a globális feltörekvő térség egészében a forint, a cseh korona és a lengyel zloty a legjobban teljesítő három valuta 2017 eleje óta. A Capital Economics londoni elemzői is megjegyezték ugyanakkor, hogy
Ha a politikai válság nem húzódik el, nem lesz drámai hatása a román gazdaságra, de az elemzők szerint nem tartható a 3 százalékos deficitcél, és a gazdasági növekedés üteme is lassul.
Ráadásul a közép- és kelet-európai EU-térségen belül Románia pénzügyi mérlegadatai a leggyengébbek. A többévi laza monetáris és költségvetési politika gyors gazdasági növekedést eredményezett ugyan, de ennek ára a növekvő folyómérleg-hiány, a romló költségvetési pozíció és a gyorsuló infláció volt – áll a Capital Economics elemzésében.
A ház grafikus kimutatása szerint a román folyómérleg-hiány a tavalyi negyedik negyedévben a GDP-érték 3 százaléka körül járt, miközben a magyar folyómérleg-egyenleg 4 százalékhoz közelítő többletben volt.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!