Az idei aszály jövőre látszik majd meg az élelmiszerárakban az UniCredit Bank friss előrejelzése szerint
Fotó: Rostás Szabolcs
Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
2024. október 15., 17:272024. október 15., 17:27
2024. október 15., 17:312024. október 15., 17:31
Az első félév gyenge teljesítménye és az Európai Unió vártnál lassabb helyreállása miatt 1,7 százalékra rontotta a román gazdaság idén várható növekedési kilátását az UniCredit Bank legfrissebb, a Hotnews.ro portál által kedden ismertetett prognózisa, amely egyúttal 1,9 százalékra javította a 2025-ös évi előrejelzését a bázishatásra hivatkozva.
Az Anva Negrescu vezető közgazdász által aláírt előrejelzés úgy számol, hogy jövőre a magánszektor kevesebb finanszírozásban részesül, ami a fogyasztás lassulásához vezet, ám az állami beruházások továbbra is támogatni fogják a növekedést, és az export is élénkülésnek indulhat.
A romániai vállalkozók mintegy 70 százaléka a következő 12 hónapban a személyi jövedelemadó, kétharmaduk pedig a profitadó emelkedésére számít az INSCOP által végzett, New Money vállalkozói barométer című közvélemény-kutatás szerint.
Az UniCredit elemzése szerint jelen pillanatban Románia politikai fronton az év legzsúfoltabb és legfontosabb negyedévéhez közeledik, a december 1-jére tervezett parlamenti választásokkal, valamint a november 24-re és december 8-ra (első és második forduló) kitűzött elnökválasztásokkal. Mint emlékeztetnek, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a leendő kormányban nagy valószínűséggel a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kap helyet, jelenleg közel 33 százalékos, illetve 22 százalékos támogatottsággal. Négy másik párt is bejuthat a parlamentbe, nevezetesen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely 15 százalék körüli eredményt érhet el, ezt követi a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 12 százalékkal, az SOS Románia 7 százalék körüli eredménnyel, valamint az RMDSZ 5 százalék körüli eredménnyel.
Az elnökválasztási felmérések szerint nincs egyértelmű preferencia a jelöltek között, a győztes személye valószínűleg a második fordulóban dől el. A román elnök szerepe a belpolitika szempontjából kevésbé fontos, mint korábban, mivel a román alkotmánybíróság korlátozta az elnök hatáskörét” – húzza alá az elemzés. Amely emlékeztet:
„Továbbra is elkerülhetetlennek tartjuk az adók emelését 2025-ben, a legvalószínűbbek a magasabb jövedéki adók, az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a legtöbb mikrovállalkozásra vonatkozó magasabb adókulcsok. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó fő áfakulcs 2 százalékpontos emelését is előrevetítjük, de csak a jövő év második felétől” – kongatják meg a vészharangot a pénzintézet elemzői.
Akik szerint a költségvetési hiány csökkentése történhet a költségvetési bevételek begyűjtésének javításával vagy az adók emelésével.
Jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy új adók kivetése az Erste bankcsoport elemzői szerint. Közben egy törvény arra kötelezheti a kormányt, hogy befagyassza a közalkalmazottak fizetését, mivel meghaladta a GDP 50 százalékát az államadósság.
„A közszféra bérei a vártnál kevésbé nőttek, ami a fogyasztás lassulásához vezet. Nominálisan a nyugdíjak újraszámolása évente 28,5 milliárd lejt (a GDP 1,5 százaléka) jelent, amelyből csak 9,45 milliárd lejt kell kifizetni a 2024. szeptember–december időszakban, a fennmaradó 19 milliárd lejt pedig a fogyasztás fenntartására kell fordítani 2025-ben.
A külső kereslet alakulása eddig a vártnál gyengébb volt. A hangulatmutatók azonban optimizmust mutatnak a jövőre nézve, ami alapján 2025-ben javulást várunk az iparban és az exportban. Az építőiparnak kedvezni fog az olcsóbb hitelfelvétel és az EU-tól érkező magasabb összegek, míg a kiadott építési engedélyek száma minden ágazatban újra emelkedett, és valószínűleg tovább fog emelkedni.
Az IT-szektor gyengélkedése 2025-re is átnyúlhat, és még azon túl is fennmaradhat, amíg nem érkeznek új befektetések Romániába, amelyek fellendítik az ágazatot. A mezőgazdaság is részesülhet a kedvező bázishatásból, mivel az idei nyári aszály és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó vetésterületének 40 százalékán befolyásolták a terméshozamokat.
Amely kitér arra is, hogy a bank elemzőinek várakozása szerint az energiaimport szintén növekedhet jövőre a szélsőséges időjárási időszakokban, hacsak Romániának nem sikerül javítania megújulóenergia-tárolási kapacitását, hogy jobban kezelje az energiakínálat és a kereslet közötti eltérések időszakát.
„Várakozásaink szerint a strukturális hiány a gyengébb belföldi kereslet és az export esetleges élénkülése miatt 2025-ben 1 százalékponttal, a GDP 6 százalékára csökken, a külső hiányt pedig teljes mértékben a közvetlen külföldi tőkebefektetések, az uniós pénzek és a külföldi állami hitelfelvételek fedezik. Ezért nem látunk jelentős leértékelődési nyomást a lejre, és arra számítunk, hogy a devizatartalékok tovább növekednek. Ugyanakkor
„Arra számítunk, hogy az infláció 2024–25-ben az adóemelések és a háztartások robusztus vásárlóereje miatt nem tudja tartani a célt. Alapprognózisunk szerint az infláció 2024 végén 5 százalék körül, 2025 végén pedig 4,4 százalék körül alakul, a gyengébb belföldi kereslet pedig a maginflációt az 1,5–3,5 százalékos célsávba küldi 2025 harmadik negyedévének elején. Továbbra is úgy számolunk, hogy a maginfláció a hagyományosan magas fogyasztási hajlandóság miatt stabilabb marad, mint a régió többi részén. Ugyanakkor
Arra számítunk, hogy a BNR 2024-ben a költségvetési bizonytalanság miatt 6,5 százalékos szinten tartja az inflációt, majd 2025 februárjában folytatja az irányadó kamat csökkentését, és 2025 végére 5 százalékra csökkenti az irányadó kamatlábat” – összegzi a jövő év kilátásait az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Bár szeretnék elkerülni, nem zárható ki, hogy az idei elnök- és parlamenti választások lecsengését követően, jövőre adóemelések lesznek – jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden a munka adóterhének csökkentésére szólította fel a kormányt.
A tavaly kifizetett legnagyobb életbiztosítási összeg meghaladta a 820 ezer lejt – számolt be kedden Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miközben a vásárlóerő Romániában az egyik legalacsonyabb, itt drágult az egyik legnagyobb mértékben az üzemanyag az elmúlt év leforgása alatt. Főként a jövedéki adó emelésének volt betudható a gyors áremelkedés.
Az uniós tagállamok közül Romániában az egyik legmagasabb az energiaszegénység szintje – írta hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat.
Az év első nyolc hónapjában 2,57 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát termeltek a fotovoltaikus erőművek, ami 60,5 százalékkal több a tavalyi év ugyanezen időszakában jegyzettnél – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jövőre tovább lassul a román gazdaság növekedése, sőt a recesszió veszélye is fennáll, bár nem ez az alapforgatókönyv – véli a CFA Románia Egyesület alelnöke, Adrian Codirlaşu.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter pénteken egy ploieşti-i állásbörzén kijelentette, hogy a romániai munkaadók legnagyobb problémája a munkaerőhiány – számolt be a Facebook-oldalán a tárcavezető.
Idén augusztusban júliushoz képest 84 lejjel (1,6 százalékkal) 5158 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az augusztusi 5,1 százalékról szeptemberben 4,62 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!