2011. szeptember 02., 11:462011. szeptember 02., 11:46
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az euróövezeti bankokról szóló IMF-értékelés a valutaalap új globális pénzügyi stabilitási jelentésének tervezetében szerepel, és a héten került az IMF igazgatótanácsa elé. Az IMF a törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) aktuális árazását vette figyelembe az IMF-segítségben részesülő három euróövezeti ország – Írország, Görögország és Portugália –, valamint Olaszország, Spanyolország és Belgium kormánykötvényeinek piaci értékmeghatározásához.
Jóllehet a valutaalap elemzését még felülvizsgálhatják, a Financial Times által név nélkül idézett illetékesek azt mondták, hogy a bankok portfóliójában tartott szuverén kormánykötvények e „mark-to-market” alapú értékbecslése hozzávetőleg 200 milliárd euróval – mintegy 10-12 százalékkal – csökkentené az érintett európai bankok alapszintű tőkebázisának értékét. A „mark-to-market” (aktuális piaci jegyzésű) elszámolási rendszer alapján a birtokolt értékpapírokat nem névértéken, hanem a pillanatnyi piaci értéken tartják nyilván a befektetői könyvekben. Árfolyamnyereség idején az ilyen értékpapírok jó fedezetet nyújtanak a tőkebevonáshoz, ha azonban veszítenek értékükből, az súlyos likviditási válsághoz vezethet, amint ezt a legutóbbi pénzügyi válság megmutatta.
A Financial Times szerint az e módszerrel készült IMF-értékelést az euróövezeti jegybank (EKB) és a valutaunós kormányok egyaránt erőteljesen visszautasították, „pártosnak és félrevezetőnek” nevezve a valutaalap jelentését. Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter a londoni napilapnak kijelentette, hogy az IMF „téved”, amikor csak a potenciális veszteségeket veszi figyelembe, és nem veszi bele a számításokba például a banki portfóliókban szintén jelen lévő német kormánykötvényeket, amelyek értéke emelkedett. Salgado szerint az IMF látásmódja „részrehajló”, mert „csak a rosszat látja meg”. A spanyol pénzügyminiszter hozzátette, hogy az utóbbi időben „másodszor történik ilyesmi”.
A Financial Times szerint Salgado ezzel az IMF 2009 októberében kiadott globális pénzügyi stabilitási jelentésére utalt, amelyben az állt, hogy az euróövezeti bankok a pénzügyi válság miatt várható 814 milliárd dollár veszteségből addig még csak 347 milliárd dollárt írtak le. Az IMF később mindazonáltal negyedével csökkentette az általa valószínűsített banki veszteségek mértékét. A spanyol pénzügyminiszter szerint az európai stressztűrési vizsgálatok jobban mutatják, hogy mennyire sebezhetők az európai bankok. A Financial Times szerint „a vitában részes illetékesek” úgy tartják, hogy a „mark-to-market alapú elemzés magyarázza az európai – főleg a jelentős mennyiségű euróövezeti szuverén kötvényportfóliót tartó francia és német – kereskedelmi bankok által a legutóbbi időszakban elszenvedett részvényárfolyam-zuhanások jelentős részét.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.