2011. november 10., 09:332011. november 10., 09:33
„Az érintetteket más ágazatokba, ipari vagy szolgáltatói szektorokba kellene átirányítani, amellett pedig vidéki és kisvárosi infrastrukturális befektetéseket segítő reformokat, adórendszereket kell kidolgozni, ezek ugyanis elősegítenék a mobilitást” – vélekedett a szakember. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) gazdasági igazgatója ugyanakkor hozzátette: a vidéki társadalom a minőségi oktatás hiányában szenved, a falvak évek óta az oktatási és egészségügyi rendszer maradványaival kénytelenek megelégedni.
Lazea szerint megoldást jelentene, ha az állami egyetemek ingyenes helyeket tartanának fenn a vidéki diákok számára, akiket egyúttal arra köteleznének, hogy tanulmányaik befejezése után szülőfalujukban folytassák szakmai tevékenységüket, ellenkező esetben utólag fizetnék ki a tandíjat az oktatási intézménynek.
„Egyetértek az UniCredit szakemberével: az ország mintegy harmada alig járul hozzá a GDP-hez. A lakosság száma megfelelő lenne gazdasági növekedés szempontjából, az emberi tőke minősége azonban lényeges kívánnivalót hagy maga után. Közel állunk ahhoz, hogy elbaltázzunk egyet a kevés lehetőség közül, amely hozzájárulhat a GDP növekedéséhez” – hangsúlyozta a BNR munkatársa. Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen gazdasági igazgatója bemutatta az Eurostat azon előrejelzését is, amely szerint Románia népessége 2060-ra az eurózóna átlaga alá fog csökkeni.
Az elemzők többsége ugyanakkor úgy gondolja, gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen az európai alapok lehívása, elsősorban a külföldi befektetések egyre csökkenő száma miatt. Adrian Mitroi, az MKB Romexterra stratégiai igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: az európai alapok – jellegükből adódóan – nem jelentenek lényegi tényezőt a növekedés szempontjából, ezek lehívása legfeljebb bizonyos előnyökkel járhat. A szakember szerint a nagyobb infrastrukturális befektetéseket EU-s pénzek és bankkölcsönök helyett kötvénykibocsátásokból kellene finanszírozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok