Fotó: Barabás Ákos
A Román Nemzeti Bank 3,5 százalékra emelte az idei év végi inflációs előrejelzését a korábban közölt 3,2 százalékhoz képest.
2018. február 09., 13:352018. február 09., 13:35
Mugur Isărescu jegybankelnök pénteken ismertette a román központi bank inflációs jelentését. Ebből kiderült, hogy az első és második negyedéves előrejelzést 3,9 százalékról 5 százalékra emelték, ami azt jelenti, hogy év közben 5 százalékos éves fogyasztói árnövekedésre is számítanak. Az új előrejelzés szerint 2019 végére 3,1 százalékos inflációs rátára számítanak.
Isărescu szerint a külföldi tényezők közül az élelmiszerek árának alakulása befolyásolja a román inflációt, hiszen Romániában jelentősen megnőtt az élelmiszerimport a megnőtt fogyasztás következtében.
A román jegybank szerdán 25 bázisponttal, 2,25 százalékra növelte az irányadó kamatot. Az idén ez már a második kamatemelés volt, miután január elején 1,75 százalékról 2 százalékra emelték. Isărescu akkor kijelentette, hogy a nemzeti bank ismét az inflációval küzd.
A három hónapos bankközi irányadó kamatláb (ROBOR) követni fogja az alapkamat szerdai növekedését, következésképpen csekély mértékben emelkedni fognak a hitelkamatok – nyilatkozta szerdai sajtóértekezletén Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A román éves inflációs ráta másfél év után, tavaly januárban került ismét pozitív tartományba, azóta gyors ütemben nő, decemberben négy és fél éves csúcsra, 3,3 százalékra emelkedett.
Tavaly csaknem 30 százalékkal, 12,955 milliárd euróra nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya – közölte pénteken a román országos statisztikai intézet.
Decemberben az export 4,2 százalékkal, 4,493 milliárd euróra gyorsult, az import 10,8 százalékkal, 6,103 milliárd euróra bővült az előző év tizenkettedik hónapjához képest. Tavaly a kivitel 46,4 százalékát és a behozatal 37,3 százalékát a gép- és járműipari termékek tették ki. Románia külkereskedelme háromnegyedét az Európai Unió tagállamaival bonyolította le.
2016-ban Románia kivitele 57,385 milliárd euró volt, ehhez képest 67,342 milliárd euró értékben importált árut, a külkereskedelmi mérleg hiánya pedig 19 százalékkal gyorsult egész évben 2015-höz képest. A külkereskedelmi deficit azt követően nőtt jelentősen az elmúlt két évben, hogy 2016-ban 13,5 százalékkal, tavaly 10,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, a megnövekedett belföldi fogyasztást pedig főként importból biztosították, így az export nem tudott lépést tartani az import gyorsulásával.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
szóljon hozzá!