Kanyargós pályán. Az észak-erdélyi autópálya Magyarfenes határában
Fotó: Gazda Árpád
A közúti beruházásokért felelős országos társaság illetékese összefoglalóval szolgált mindazoknak, akik „kételkednek” abban, hogy belátható időn belül autópályán lehet végigautózni Románián. Alább ismertetjük az Erdélyt – Székelyföldön keresztül – Moldvával összekötő A8-as, illetve az észak-erdélyi A3-as sztráda valamennyi szakaszának helyzetét: éppen milyen munkafázisban vannak.
2024. június 04., 18:382024. június 04., 18:38
Cătălin Urtoi, a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) volt vezérigazgatója, végrehajtó bizottságának tagja nemrég közzétett Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, sok olyan hozzászólással szembesült a közelmúltban, melyek szerint az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda „sohasem lesz meg”, nem készül el 2030-ig sem az egyesülésről is elnevezett korszerű, biztonságos út.
Vagy ha meg is építik a tervek szerint – keletről nézve – a Moldovai Köztársaság határán található Ungheni községből induló, Marosvásárhelyig húzódó aszfaltcsíkot, úgy sem tudnak Borsig, azaz a Nyugat kapuját jelentő magyar határig pályán végigautózni a moldvaiak, mert az A3-as észak-erdélyi sztráda sem készül el teljes egészében Marosvásárhely és a Bihar megyei határátkelő között.
Emlékeztetett: a borsi és az ungheni-i határátkelő közötti közlekedési folyosó összesen 572,8 kilométert tesz ki. Ebből 93,27 km a megvalósíthatósági tanulmány tervezési-előkészítési szakaszában van, 118,8 km közvetlenül a végleges tervezés-kivitelezés versenytárgyalásának kiírása előtti fázisban vár előrelépésre, 68,54 km esetében már kiírták a licitet, 181,48 km-nek már megvan a nyertese, végső tervezés vagy kivitelezés alatt áll, 118,32 km pedig már meg van nyitva a forgalom előtt.
Van min dolgozni. Több száz kilométer még hiányzik a magyart a moldvai határral összekötő sztrádahálózatból
Fotó: Haáz Vince
Az első, legkezdetlegesebb szakaszban a Székelyföldet is érintő A8-as legkeletibb moldvai része, a 93,27 km-es Ungheni–Leţcani–Moţca-aszfaltcsík van: itt a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után év végére várják a gazdasági-műszaki mutatók elfogadását, majd a versenytárgyalás kiírását, a kivitelezés leghamarabb 2025 első felében kezdődhet el.
Fotó: Haáz Vince
Egyébként a nyilvánosságot tájékoztató Cătălin Urtoi március óta nem a CNIR igazgatója, miután nem hosszabbították meg ideiglenes kinevezését, Gabriel Budescu váltotta a tisztségben. A végrehajtó bizottság tagjaként tovább dolgozó Urtoi leváltását megelőzően többször is bírálta a hasonló tevékenységi körben érdekelt hatóság, a közúti infrastruktúrát és sztrádahálózatot kezelő országos társaság (CNAIR) munkáját, legfőképpen az A8-as autópálya moldvai szakaszai esetében tapasztalható „totojázás” miatt.
A CNIR-t azzal a céllal hozták létre, hogy külön hatóság irányítsa a tervezett sztrádaépítéseket, a CNAIR-nek pedig a már meglévő hálózat ügykezelői szerepét szánnák a jövőben, ám egyelőre összemosódnak a hatáskörök és teendők.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!