Fotó: Pixabay.com
A Bihar megyei prefektúra felszólítása nyomán a nagyváradi önkormányzatnak be kell bizonyítania, hogy tiszteletben tartotta a törvényeket, amikor a helyi adók 20 százalékos emeléséről döntött.
2017. december 05., 23:212017. december 05., 23:21
Amint arról korábban beszámoltunk, a Körös-parti városban november 23-ára hirdettek nyilvános vitát a helyi adók 2018-ban várható alakulásáról, a városháza honlapján közzétett határozat-tervezet pedig nagy vonalakban a jelenlegi szinten tartotta a helyi adókat, illetékeket.
Ilie Bolojan polgármester azonban a délutáni nyilvános vita előtt alig néhány órával sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette: a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentése nyomán a város jelentős bevételi forrásoktól esik el, így amennyiben nem módosul a parlamentben a kormány terve, úgy kénytelen lesz 20 százalékkal megemelni minden adót, egyúttal a korai adófizetők 10 százalékos kedvezményéből is csak 5 százalékot hagyna meg.
{K1}
A prefektúra most felrója a város vezetőségének, hogy még a közmeghallgatás idején sem szerepeltek a városháza honlapján a tervezett módosítások. Így azzal vádolják a helyi önkormányzatot, hogy
Mint ismert, Bolojan azt kifogásolja, hogy a jövedelemadó csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik majd be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.
A nemzeti liberális párti elöljáró az adóemelések miatti felelősséget a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy a szociálliberális kormány lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról. Bolojan számításai szerint ugyanis még akkor is 9,25 millió eurós hiány lesz a városkasszában, ha érvénybe lépnek a korábbi egyeztetések során beígért kompenzációk. A polgármester akkor egyúttal megígérte, hogy ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!