A postás később csenget: kényszerszabadságra küldik váltásban a kézbesítőket

Félgőzzel. A postások egy részét kényszerszabadságra küldték, a többiek jövő héten következnek

Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română

Kényszerszabadságon van a postásunk, ezért nem érkezett meg a Krónika – panaszolta az elmúlt napokban több olvasónk. Mint kiderült, különösebb hírverés nélkül maradt, hogy a Román Posta igazgatótanácsa április 15-ei ülésén arról döntött, hogy az alkalmazottak fele ortodox húsvét után, vagyis az április 21–24. időszakban, a másik fele az április 27–30. időszakban tart kényszerszünetet.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. április 24., 09:452020. április 24., 09:45

2020. április 24., 09:552020. április 24., 09:55

Az intézkedést a koronavírus-járvány miatt kialakult válsággal indokolták, amely érintette a postát is, jelentősen visszaestek a bevételeik az elrendelt társadalmi távolságtartás miatt, ráadásul a nemzetközi postai műveletek legnagyobb része is szünetel. „Az alkalmazottak, a fizetések, a munkahelyek védelme és a jövőbeni fejlesztések érdekében megvizsgáltunk minden lehetséges forgatókönyvet ennek a nehéz időszaknak az átvészelésére” – emelik ki közleményükben az állami kézben levő vállalat vezetői. Horia Grigorescu vezérigazgató úgy nyilatkozott,

„egy szelíd kényszerszabadság” tűnt a legjobb megoldásnak.

A hivatalos számítások szerint ezáltal például egy postás fizetése nagyjából 130 lejjel lesz kisebb áprilisban, ami százalékban kifejezve 7,5 százalékot jelent. „Ezáltal a vállalat fedezni tudja az áprilisra előrejelzett veszteségét” – áll a hivatalos tájékoztatásban. Biztosítják ugyanakkor az ügyfeleiket, hogy a küldemények és a szociális juttatások kiszállításában nem lesznek fennakadások.

A csúszás elkerülhetetlen, de próbálnak helytállni

„A postai alkalmazottak megértették a kényszerszabadság szükségességét, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, olyan módon megszervezni a tevékenységet, hogy a küldemények kézbesítésében ne legyenek nagy csúszások” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Kovács Sándor, a postai alkalmazottak szakszervezetének Kovászna megyei képviselője. Hangsúlyozta,

a késlekedések elkerülhetetlenek, hiszen ha az alkalmazottak egy része kényszerszabadságon van, nem tudnak maradéktalanul minden körzetet lefedni.

Másrészt abban bíznak, hogy a válság elmúlása után a munkáltató és a kormány értékeli áldozatos munkájukat, hiszen veszélyeztetett körülmények között vállalják a többletmunkát. „Megértettük, hogy nincs más megoldás, hiszen a forgalom visszaesett ebben az időszakban, de egy faluba akkor is el kell menni, ha a korábbi tíz küldemény helyett most csak egyet kézbesítünk” – részletezte a szakszervezeti vezető.

Rámutatott, mivel az alkalmazottak egy része ezen a héten maradt otthon kényszerszabadságon, majd jövő héten váltanak, át kellett szervezni a munkát. Emiatt előfordul, hogy a karbantartó gépkocsit vezet, vagy a gépkocsivezető a kísérő a kollégája mellett a pénzszállító autóban, a postások egymásnak segítenek, szükség esetén lefedik a másik körzetét is, a forgalom függvényében osztják szét a munkát.

„Toldozzuk-foldozzuk, a munkát el kell végezni. Ha egyik napról elmarad a küldemények kézbesítése, az a következő napokra felgyűl, és tovább nehezíti a munkát. Minden küldeményt el kell juttatni a címzetthez, úgy kell megszerveznünk a munkát, hogy ne nehezítsük a saját feladatunkat, előbb-utóbb minden küldeménynek el kell jutnia a címzetthez” – mondta Kovács Sándor. Mint részletezte:

fontossági sorrendet állítottak fel, elsőbbséget élveznek a pénzküldemények, a különböző kifizetések, aztán a csomagok, majd végül a levelek, különböző más küldemények.

Azokba a kis falvakba, ahol nagyon kevés a kézbesítenivaló, egy héten egyszer vagy éppen kéthetente járnak ki.

Galéria

Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română

Veszélyben védelem nélkül

Kovács Sándor felhívta a figyelmet, hogy nem részesülnek védelemben, holott rengeteg emberrel kénytelenek találkozni. Az elmúlt hetekben a társadalmi juttatásokat vitték a kedvezményezettekhez, a szociális segélyt, a gyerekpénzt, a nyugdíjat. A járvány előtt a jogosultak a postahivatalokban vették át ezeket a pénzeket, ám most inkább házhoz vitték nekik, hogy elkerüljék a torlódást. Így is kénytelenek voltak a rendőrség, a csendőrség segítségét kérni, hiszen amikor az alkalmazottaik kimentek azokba az utcákba, ahol hátrányos helyzetűek laknak, összegyűltek, várták a pénzüket, nem akarták betartani az ajánlott távolságot.

A szakszervezeti vezető ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy végül sikerült megoldani a feladatot, mindenki megkapta a pénzét. Kovács Sándor rámutatott, a posta forgalma visszaesett, érződik, hogy az intézmények egy része leállt, a lakosság is kevesebb küldeményt postáz. Viszont nem változott az online rendelések házhoz szállítása, az továbbra is pörög.

Orban: nem érinti a megszorítás a közszféra dolgozóit

A Román Posta olyan körülmények között döntött a kényszerszabadságokról, hogy eddig csak ötlet szintjén merült fel a közalkalmazottak „kényszerszüneteltetése”. Először Ludovic Orban miniszterelnök beszélt arról, hogy az intézkedéssel nagyon sok pénzt meg tudnának spórolni az államkassza számára, ám Florin Cîțu pénzügyminiszter már akkor azt mondta, nem készülnek hasonló lépésre. Csütörtökön pedig már a kormányfő is azzal állt elő, hogy korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, mivel a kérdés immár elveszítette aktualitását.

korábban írtuk

Már nem aktuális a közszolgák kényszerszabadsága a miniszterelnök szerint
Már nem aktuális a közszolgák kényszerszabadsága a miniszterelnök szerint

Korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a kérdés immár elveszítette aktualitását.

Cîţu: gond adódhat a bérekkel, nyugdíjakkal

Gond lehet viszont a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak biztosításával Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint. A szaktárca vezetője egyik televíziós nyilatkozatában már nem beszélt olyan derűlátóan a dolgok alakulásáról, mint egy nappal korábban. Úgy fogalmazott, az állami költségvetés végrehajtásának függvényében

előfordulhat, hogy bár előirányozták a büdzsében a szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjemeléshez szükséges forrásokat, ezt mégsem tudják megvalósítani, illetve nem lesz elég pénz a fizetésekre és a tervezett beruházásokra sem.

„Két hónappal ezelőtt nem tudtuk, hogy 6,7 százalékos hiányunk lesz erre az időszakra. Deficitünk van, finanszíroznunk kell. Lássuk, hogyan alakulnak a dolgok, és később lehet majd döntést hozni. Most nincs, amit a nyugdíjakról beszélni, mivel a költségvetés kiigazításakor nem onnan vettek el pénzösszegeket” – fogalmazott Cîţu a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában.

„Minden kiadás felett ott lebeg a kérdőjel. Ha nem alakul jól a költségvetés végrehajtása, a beruházások megkérdőjeleződnek, és gond lehet a fizetések biztosításával is. A mai nyugdíjak kifizetése is akadályokba ütközhet, ha rosszul alakul a büdzsé végrehajtása. Tehát a végrehajtás a fontos ahhoz, hogy fedezni tudjuk a kiadásokat” – összegzett Florin Cîţu.

Akadozik a lapkihordás

A postai dolgozók kényszerszabadsága alapvetően befolyásolja a lapkihordást, ebben az időszakban akadozik a Krónika napilap kézbesítése is. Emiatt ezúton is tisztelt olvasóink, előfizetőink megértését kérjük. Arra kérjük önöket, hogy a postai alkalmazottak kényszerszabadságának lejárta után mindenképpen kérjék az elmaradt lapszámokat a kihordóktól, a Krónika ugyanis ebben az időszakban – május elseje, péntek kivételével – a szokásos menetrend szerint megjelenik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 01., csütörtök

150 millió euróval „dobja meg” az EU fejlesztési bankja a finn multicég nagyváradi gigaberuházását

Az Európai Beruházási Bank (EBB) 150 millió eurós hitelt nyújtott a Nokian Tyresnek a világ első, szén-dioxid (CO2) kibocsátásmentes autógumikat gyártó gyárának nagyváradi megépítéséhez – jelentette be a nemzetközi pénzintézet sajtóközleményében.

150 millió euróval „dobja meg” az EU fejlesztési bankja a finn multicég nagyváradi gigaberuházását
2024. augusztus 01., csütörtök

Nőtt a munkanélküliségi ráta Romániában és az euróövezetben; sok fiatal se nem dolgozik, se nem tanul

A májusi 6,4 százalékról júniusban 6,5 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben; az Európai Unióban májushoz képest változatlan, 6 százalékos volt a munkanélküliség az év hatodik hónapjában.

Nőtt a munkanélküliségi ráta Romániában és az euróövezetben; sok fiatal se nem dolgozik, se nem tanul
2024. augusztus 01., csütörtök

72 óra helyett már 24 óra alatt be lehet ezentúl jegyezni egy új céget a kormányfő ígérete szerint

Az országos cégbíróság (ONRC) digitalizálásával 72 óráról 24 órára csökken az új cég bejegyzéséhez szükséges idő – közölte a csütörtöki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.

72 óra helyett már 24 óra alatt be lehet ezentúl jegyezni egy új céget a kormányfő ígérete szerint
2024. július 31., szerda

Tovább terjeszkedik Magyarországon az eMag csoporthoz tartozó futárszolgálat

Újabb magyarországi céget vásárol fel a romániai Sameday futárszolgálat – jelentette be a vállalat.

Tovább terjeszkedik Magyarországon az eMag csoporthoz tartozó futárszolgálat
2024. július 31., szerda

Sokan egyhetesnél rövidebb nyaralást terveznek, különbség van a Z generáció és az idősebbek utazási szokásai között

A 18 és 24 év közötti Z generáció nagyrészt július–augusztusban tervezi a nyaralást (64 százalék), míg a 45 év feletti érett korosztály pedig a többi népességhez képest inkább a szezonon kívül utazást preferálja.

Sokan egyhetesnél rövidebb nyaralást terveznek, különbség van a Z generáció és az idősebbek utazási szokásai között
2024. július 31., szerda

Újraszámítás előtti mérleg: 2250 lej volt júliusban az átlagnyugdíj

Idén júliusban 4 744 722 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 929-cel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2250 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.

Újraszámítás előtti mérleg: 2250 lej volt júliusban az átlagnyugdíj
2024. július 31., szerda

Enyhén visszaesett a lakásépítési kedv, a kiadott engedélyek bő 70 százaléka vidéki lakóépületre vonatkozik

Az év első hat hónapjában 1,3 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2023 első félévében – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén visszaesett a lakásépítési kedv, a kiadott engedélyek bő 70 százaléka vidéki lakóépületre vonatkozik
2024. július 30., kedd

Aratási körkép: idén is csak magas hozamok mellett kifizetődő a szalmás gabonák termesztése

Magyarországon befejeződött, Romániában a végéhez közeledik az aratás. Az értékesítési árak valamivel jobbak a pár hónappal ezelőtt kínált felvásárlási áraknál, azonban jövedelmezőségről csak magas hektárátlagok esetében lehet beszélni.

Aratási körkép: idén is csak magas hozamok mellett kifizetődő a szalmás gabonák termesztése
2024. július 30., kedd

A kétnyelvűséget és az oktatási-nevelési támogatás folyósítását is vállalja az OTP-t felvásárló Transilvania Bank

Lezárult az OTP Bank romániai leányvállalatának megvásárlását célzó tranzakció, miután a bukaresti hatóságok jóváhagyták a Transilvania Bankkal kötött üzletet, a fúzióig a két pénzintézet önállóan folytatja tevékenységét.

A kétnyelvűséget és az oktatási-nevelési támogatás folyósítását is vállalja az OTP-t felvásárló Transilvania Bank
2024. július 30., kedd

Olasz–francia óriáscég lép be a romániai piacra egy helyi vállalkozás felvásárlásával

Az EssilorLuxottica olasz–francia óriáscég belép a román optikai piacra, felvásárolva a szemüvegek, napszemüvegek és optikai gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó Optical Investment Group nevű román céget.

Olasz–francia óriáscég lép be a romániai piacra egy helyi vállalkozás felvásárlásával