2011. szeptember 01., 09:362011. szeptember 01., 09:36
A politikus emellett az előzetes nyugdíjazásokat és a betegnyugdíjasok körében tapasztalt csalásokat is az okok között említette. „A 2007–2008-as időszakban történt nyugdíjemelés következtében a költségvetés kiegyensúlyozatlan állapotba került. Annak ellenére, hogy az eljárás az adott időszakban gazdasági fellendülést hozott, elég lett volna a 20 százalékos emelkedés is” – vélekedett a miniszter, aki szerint Romániának emiatt nagyon sok kölcsönt kellett felvennie.
Elmondása szerint a kötelező magánnyugdíj-alapba utalt pénzösszeg a 2008-as 820 millió lejről 2011-ben 2,2 milliárd lejre emelkedett. „Noha a magánynugdíjalap létrehozása nem volt kötelező, mi mégis vállaltuk az ezzel járó felelősséget, hiszen gondoskodni akartunk a következő generációkról. Olyan személyekről van szó, akik 25-30 év múlva fognak nyugdíjba vonulni, és az államtól kapott pénzösszegből nem tudnák fedezni a napi költségeiket” – hangsúlyozta Lăzăroiu.
A közalkalmazottak fizetésének tavalyi, 25 százalékos csökkentését a miniszter szükséges lépésnek nevezte. „A közalkalmazottak bérezése meghaladta a magánszektorban dolgozók fizetését, az állam pedig olyan krízishelyzetbe került, amikor már nem tudta biztosítani ezt az összeget” – mutatott rá a politikus.
A munkaügyi miniszter több olyan eljárást is említett, amelyek a költségvetési hiány csökkentéséhez vezetnek. „Elsősorban a nyugdíjkorhatár 62, illetve 65 évre való emelésére volt szükség. Emellett a betegnyugdíjak megadásának feltételeit kell megváltoztatni, a nyugdíjpontot pedig nem az átlagbérek, hanem az infláció függvényében kell kiszámítani” – vélekedett Lăzăroiu, aki azt is elmondta, hogy javaslatait az új nyugdíjtörvénybe is belefoglalta. Hozzátette: hosszú távon az intézkedések hozzájárulnak a nyugdíjalap hiányának csökkentéséhez, ezzel párhuzamosan pedig a munkahelyek számának növelését, valamint a bruttó átlagfizetés emelését is tervezik.
| A nyugdíjak kifizetésére felvett kölcsönök a kamatok jelenlegi szintjén két-három éven belül a rendszer összeomlásához vezetnek – nyilatkozta tegnap Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszter az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) által szervezett konferencián, majd felhívást intézett a populizmus és a demagógia leállítására. A tárcavezető szerint a nyugdíjalap 14 millió lejt meghaladó hiányát kölcsönökből fedezik, amelyek a jövőben több nemzedéket terhelnek meg. „A piacokról veszünk fel kölcsönöket, ez pedig nem egy jó időszak. A kamatok nagyobbak, mint 2010-ben, jóllehet a Romániába vetett bizalom növekedett a nemzetközi piacokon. Ez azonban azt mutatja, hogy a nemzetközi körülmények nem kedvezőek. Több nemzedéket adósítunk el, és nem tudjuk, mikor ér véget ez az időszak” – nyilatkozta Sebastian Lăzăroiu. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Látogatottsági adatok