Fotó: Tóth Gödri Iringó
Több mint három évtizede nem tapasztalt mértékű, 0,75 százalékpontos emeléssel 3,00 százalékra növelte alapkamatát az eddigi 2,25 százalékról a Bank of England. A brit jegybank a kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott közleményében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság két évig tartó – a modern brit gazdaságtörténetben példátlanul hosszú – recesszió előtt áll.
2022. november 03., 16:082022. november 03., 16:08
A piac feszülten várta a novemberi kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon kijelentette, hogy a 10 százalék feletti infláció környezetében a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
A monetáris tanács döntéséről szóló csütörtöki beszámoló szerint ugyanakkor a kilenctagú testület megosztott volt: heten szavaztak a 0,75 százalékpontos emelésre, egy tanácstag fél százalékpontos, a testület egy másik tagja 0,25 százalékpontos kamatemelésre voksolt.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és eddig nyolc kamatemelést hajtott végre. A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció szeptemberben 10,1 százalék volt. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új, 93 oldalas negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: az idei negyedik negyedévben 11 százalék környékére gyorsuló éves inflációt vár a brit gazdaságban.
A jegybank friss előrejelzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben mért 0,2 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben valószínűleg 0,5 százalékkal csökkent, és a negyedik negyedévben várhatóan további 0,3 százalékkal esik vissza.
A Bank of England csütörtöki pénzügypolitikai jelentése ráadásul hosszasan elhúzódó recessziót valószínűsít, elsősorban a magas energiaárak által a reálbérekre gyakorolt nyomás miatt.
Az új előrejelzés szerint a brit hazai össztermék várhatóan 2023 egészében és 2024 első felében is csökken, vagyis a Bank of England legalább két évig tartó recesszióval számol a brit gazdaságban. A prognózis szerint jövőre a brit GDP-érték 1,5 százalékkal esik vissza.
A 2024 közepéig valószínűsített visszaesés miatt a gazdaság egész éves teljesítménye annak a naptári évnek az egészére számítva is várhatóan negatív lesz: a Bank of England központi előrejelzési forgatókönyve 2024-ben átlagosan 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtökön bejelentett kamatemelés utáni előrejelzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England decemberben is 0,75 százalékpontos, 2023 elején további 0,50 százalékpontos kamatemelést hajt végre.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!