Nem kívánnak élni a munkalehetőséggel. Újabban a medveveszély is felkerült a kifogások listájára
Fotó: Pethő Melánia
Van, aki a vidéki utcákon kóricáló medvékre hivatkozva utasítja el a felkínált munkalehetőséget. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy hatályba lépett már az a törvény, hogy akitől megvonják a szociális segélyt, az egy évig nem kérvényezheti újra az állami juttatást.
2018. október 23., 16:252018. október 23., 16:25
2018. október 23., 16:302018. október 23., 16:30
Ugyan a hét elején életbe lépett a szociális segély odaítélésének feltételeit szigorító, 192/2018-as számú törvény, a segélyezettek azonban még mindig a kiskapukban bíznak. Amint arról korábban beszámoltunk, a jogszabály értelmében nem kaphatja meg a támogatást, aki visszautasítja a felajánlott munkalehetőséget, vagy nem vesz részt a munkaerő-elhelyező ügynökségek képzésein, programjain. Ez valójában eddig is így volt, ám a módosítás legfontosabb eleme, hogy
míg eddig egy hónap után a munkanélküli már kérvényezhette, hogy visszavegyék a nyilvántartásba, és újra megkapta a segélyt.
Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján rámutatott, ezt drasztikus változást jelent, hiszen már nincs lehetőség arra, hogy egy hónap múlva újra megkapják a segélyt, azt egy teljes évre elveszítik,
Az igazgató beszélt arról is, hogy már a törvény július végi megjelenése óta folyamatosan tájékoztatják az érintetteket a módosításról, ám ők eddig még nem vették komolyan.
„Megszokták, hogy mindig vannak kibúvók, kiskapuk, abban bíznak, hogy most is lesz. Pedig ezúttal nincs mentség, aki nyomós indok nélkül visszautasít egy felkínált állást, képzési lehetőséget, az egy évre elveszíti a támogatást. Ez a törvény jelenti a normalitást” – szögezte le a szakember. Hozzátette, gyakran előfordul, hogy segélyezettek egy-két hónapra külföldön vállalnak idénymunkát, azzal annyi pénzt keresnek, hogy kihúzzák a telet, és amikor hazajönnek, újra nyilvántartásba vetetik magukat, kérik a segélyt. Erre most már nem lesz lehetőség, aki két hónapig nem jelentkezik az ügynökségnél, elveszíti a jogosultságot, és már csak egy év múlva kaphatja meg azt újra.
Kelemen Tibor tapasztalatai szerint különben általában a vidéken élők utasítják vissza a felajánlott munkalehetőséget, arra hivatkozva, hogy nem tudják megoldani az ingázást. A cégek erre is fel vannak készülve, felajánlják, hogy megtérítik az utazás költségeit, sőt ha nincs tömegközlekedés, akkor gyakran még buszt is biztosítanak. Ám még ez sem elég meggyőző, az utóbbi időben a medveveszélyre hivatkozva is visszautasítják az állást – avatott be a részletekbe az igazgató. Mint ecsetelte,
„Elsősorban a nők hivatkoznak erre, azt mondják félnek a nagyvadtól, bonyolult az ingázás, este későn kellene várnia őket a busznál a férjük, így inkább otthon maradnak. Ez nyomós indok, sok esetben el is fogadjuk, de ha valaki sorozatosan, mindenféle kibúvókra hivatkozva nem vállalja a munkát, kénytelenek vagyunk törölni a nyilvántartásból, és ezzel elveszíti a segélyt” – hangsúlyozta Kelemen.
Beszámolt egyúttal arról is, hogy szeptemberben Kovászna megyében nyolcvan személytől vonták meg a segélyt, mert visszautasította a felkínált állásajánlatot.
Elhibázott Kelemen szerint a végzősöket érintő módosítás
Elhibázottnak tartja Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója hogy az idén módosított törvény értelmében a friss végzősök elveszítik a munkanélküliségi segélyt, amikor bejutnak egyetemre vagy bármilyen más iskolába. Korábban – mint ismeretes – addig maradhattak az ügynökség nyilvántartásában, és kapták a havi 200 lejes támogatást, amíg valójában megkezdték az iskolát, tehát az egyetemi hallgatók esetében például októberig. Mint Kelemen keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, azért lehibázott a módosítás, mert egyrészt nehezen tudják ellenőrizni, hogy ki hová nyert felvételt, másrészt a fiatalok néhány hónap alatt meggondolhatják magukat, és mégsem folytatják a tanulmányaikat. „Akik júliusban bejutottak egyetemre vagy főiskolára, elveszítették a munkanélküli státust, ám most jönnek vissza, hogy vegyük nyilvántartásba őket, mert meggondolták magukat, és mégsem jelentkeztek a tanintézetbe” – részletezte az igazgató. Kitért arra is, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetemtől a napokban megkapták a névsort, hogy kik kezdték el ott októbertől a tanulmányaikat. Ezt összevetve az ügynökség nyilvántartásával, kiderült, hogy négy-öt pályakezdő elmulasztotta jelenteni, hogy bejutott egyetemre. Ők most elveszítik a munkanélküli státust, ám visszamenőleg nem kell visszafizetniük a felvett támogatást. Kelemen Tibor kifejtette, öt évvel ezelőtt évente legalább ezer pályakezdő volt a nyilvántartásukban, jelenleg a jogszabály szigorítása miatt csak 138 friss végzős szerepel. A szakember szerint márpedig nemcsak a havi 200 lejért érdemes bekerülni a nyilvántartásba, hanem mert ezzel biztosított státust is nyer a friss végzős, másrészt tudnak nekik ajánlani munkahelyet és továbbképzési lehetőséget.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!