Nem kívánnak élni a munkalehetőséggel. Újabban a medveveszély is felkerült a kifogások listájára
Fotó: Pethő Melánia
Van, aki a vidéki utcákon kóricáló medvékre hivatkozva utasítja el a felkínált munkalehetőséget. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy hatályba lépett már az a törvény, hogy akitől megvonják a szociális segélyt, az egy évig nem kérvényezheti újra az állami juttatást.
2018. október 23., 16:252018. október 23., 16:25
2018. október 23., 16:302018. október 23., 16:30
Ugyan a hét elején életbe lépett a szociális segély odaítélésének feltételeit szigorító, 192/2018-as számú törvény, a segélyezettek azonban még mindig a kiskapukban bíznak. Amint arról korábban beszámoltunk, a jogszabály értelmében nem kaphatja meg a támogatást, aki visszautasítja a felajánlott munkalehetőséget, vagy nem vesz részt a munkaerő-elhelyező ügynökségek képzésein, programjain. Ez valójában eddig is így volt, ám a módosítás legfontosabb eleme, hogy
míg eddig egy hónap után a munkanélküli már kérvényezhette, hogy visszavegyék a nyilvántartásba, és újra megkapta a segélyt.
Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján rámutatott, ezt drasztikus változást jelent, hiszen már nincs lehetőség arra, hogy egy hónap múlva újra megkapják a segélyt, azt egy teljes évre elveszítik,
Az igazgató beszélt arról is, hogy már a törvény július végi megjelenése óta folyamatosan tájékoztatják az érintetteket a módosításról, ám ők eddig még nem vették komolyan.
„Megszokták, hogy mindig vannak kibúvók, kiskapuk, abban bíznak, hogy most is lesz. Pedig ezúttal nincs mentség, aki nyomós indok nélkül visszautasít egy felkínált állást, képzési lehetőséget, az egy évre elveszíti a támogatást. Ez a törvény jelenti a normalitást” – szögezte le a szakember. Hozzátette, gyakran előfordul, hogy segélyezettek egy-két hónapra külföldön vállalnak idénymunkát, azzal annyi pénzt keresnek, hogy kihúzzák a telet, és amikor hazajönnek, újra nyilvántartásba vetetik magukat, kérik a segélyt. Erre most már nem lesz lehetőség, aki két hónapig nem jelentkezik az ügynökségnél, elveszíti a jogosultságot, és már csak egy év múlva kaphatja meg azt újra.
Kelemen Tibor tapasztalatai szerint különben általában a vidéken élők utasítják vissza a felajánlott munkalehetőséget, arra hivatkozva, hogy nem tudják megoldani az ingázást. A cégek erre is fel vannak készülve, felajánlják, hogy megtérítik az utazás költségeit, sőt ha nincs tömegközlekedés, akkor gyakran még buszt is biztosítanak. Ám még ez sem elég meggyőző, az utóbbi időben a medveveszélyre hivatkozva is visszautasítják az állást – avatott be a részletekbe az igazgató. Mint ecsetelte,
„Elsősorban a nők hivatkoznak erre, azt mondják félnek a nagyvadtól, bonyolult az ingázás, este későn kellene várnia őket a busznál a férjük, így inkább otthon maradnak. Ez nyomós indok, sok esetben el is fogadjuk, de ha valaki sorozatosan, mindenféle kibúvókra hivatkozva nem vállalja a munkát, kénytelenek vagyunk törölni a nyilvántartásból, és ezzel elveszíti a segélyt” – hangsúlyozta Kelemen.
Beszámolt egyúttal arról is, hogy szeptemberben Kovászna megyében nyolcvan személytől vonták meg a segélyt, mert visszautasította a felkínált állásajánlatot.
Elhibázott Kelemen szerint a végzősöket érintő módosítás
Elhibázottnak tartja Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója hogy az idén módosított törvény értelmében a friss végzősök elveszítik a munkanélküliségi segélyt, amikor bejutnak egyetemre vagy bármilyen más iskolába. Korábban – mint ismeretes – addig maradhattak az ügynökség nyilvántartásában, és kapták a havi 200 lejes támogatást, amíg valójában megkezdték az iskolát, tehát az egyetemi hallgatók esetében például októberig. Mint Kelemen keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, azért lehibázott a módosítás, mert egyrészt nehezen tudják ellenőrizni, hogy ki hová nyert felvételt, másrészt a fiatalok néhány hónap alatt meggondolhatják magukat, és mégsem folytatják a tanulmányaikat. „Akik júliusban bejutottak egyetemre vagy főiskolára, elveszítették a munkanélküli státust, ám most jönnek vissza, hogy vegyük nyilvántartásba őket, mert meggondolták magukat, és mégsem jelentkeztek a tanintézetbe” – részletezte az igazgató. Kitért arra is, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetemtől a napokban megkapták a névsort, hogy kik kezdték el ott októbertől a tanulmányaikat. Ezt összevetve az ügynökség nyilvántartásával, kiderült, hogy négy-öt pályakezdő elmulasztotta jelenteni, hogy bejutott egyetemre. Ők most elveszítik a munkanélküli státust, ám visszamenőleg nem kell visszafizetniük a felvett támogatást. Kelemen Tibor kifejtette, öt évvel ezelőtt évente legalább ezer pályakezdő volt a nyilvántartásukban, jelenleg a jogszabály szigorítása miatt csak 138 friss végzős szerepel. A szakember szerint márpedig nemcsak a havi 200 lejért érdemes bekerülni a nyilvántartásba, hanem mert ezzel biztosított státust is nyer a friss végzős, másrészt tudnak nekik ajánlani munkahelyet és továbbképzési lehetőséget.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
szóljon hozzá!