Fotó: Pixabay.com
A magyar-román gazdasági és üzleti együttműködés, a partnerségi kapcsolatok időszerű kérdéseit tekintették át a szakemberek a határ menti kamarai vezetők találkozóján szerdán Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara székházában.
2022. június 15., 16:112022. június 15., 16:11
A találkozón a vendéglátó Hajdú-Bihar mellett a Békés, a Csongrád-Csanád és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iparkamarák elnökei, illetve a romániai Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyék kamarai vezetői vettek részt.
– idézi a haon.hu helyi hírportál a hajdú-bihari kamara elnökét. Miklóssy Ferenc a találkozó megnyitóján gratulált Románia gazdasági eredményeihez, utalva az utóbbi időkben tapasztalható nagyon dinamikus fejlődésre. A Románia nyugati részén tapasztalható dinamikusabb növekedést, a határ menti magyar megyék vállalkozásai jól ki tudják használni – tette hozzá.
Gabriel Şopandă, Románia budapesti nagykövete az együttműködés jelentőségét méltatva kiemelte: a gazdasági kapcsolatokra az utóbbi időkben rányomta bélyegét a világjárvány, az orosz invázió pedig mindkét országnak újabb problémát jelent. Ebben a helyzetben a hatékony párbeszéd nagyon fontos.
Hozzátette: a kétoldalú gazdasági együttműködés növekedőben van,
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar kormány és a kamara együttműködési rendszerét ismertetve egyebek mellett rámutatott: jövőre a költségvetés ugyanakkora nagyságrendű forrást ad a kamarának, mint amennyit a szervezet a vállalkozásoktól hozzájárulásként beszed.
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) erősíteni kívánja a négymilliós, dinamikusan fejlődő, magyar-román határ menti térség gazdasági és innovációs együttműködését – tudatta a szervezet a kamarai összefogás hátteréről.
illetve harmadik piacon való kooperációjának elősegítése, hogy a két oldal vállalkozásai minél szélesebb körű, közvetlen üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki, közös vállalkozásokat hozzanak létre, közös pályázatokat valósítsanak meg, és minél több hozzáadott érték maradjon a térségben.
Stratégiai céljuk az eredményes és intenzív, vállalkozások közötti gyakorlati együttműködés megvalósítása. Ezen célok elérésének elősegítésére 2019. június 26-án együttműködési megállapodást írtak alá az érintett magyar-román határ menti kamarák, amelyet most aktualizálnak – hangzott el a tanácskozáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!