Fotó: Pinti Attila
Miközben a kormány és az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) arra buzdítja a lakosságot, hogy ne maradjanak passzívak, válasszák ki a számukra legmegfelelőbb árajánlatot és gázszolgáltatót, hiszen a július 1-jétől életbe lépő árliberalizáció után van esély arra, hogy kedvezőbb díjszabást kapjanak, a fogyasztók több mint fele nem is hallott a folyamatról.
2020. június 28., 09:592020. június 28., 09:59
2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18
Az INSCOP Research közvélemény-kutató cég által közzétett felmérés szerint ötből csak egy állampolgár véli úgy, hogy elegendő információval rendelkezik arról, hogy milyen mozgástere van július 1. után. A kutatás időpontjában – május végén, június elején –, amikor hozzávetőleg még egy hónap volt hátra az árliberalizációig, a válaszadók 48,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott már erről. A tájékozottak között nagyobb arányban fordultak elő a 45 év felettiek, a nagyvárosiak, az északnyugati fejlesztési régióban, illetve Bukarestben és környékén lakók.
Azt, hogy szolgáltatót vált, 38 százalék fontolgatta, amennyiben egy másik cégtől kedvezőbb ajánlatot kap, 27,9 százalék elutasította ezt a lehetőséget. A megkérdezettek 30,8 százaléka mondta azt, hogy otthonában nincs vezetékes gáz, 3,3 százalék nem tudta, vagy nem válaszolt.
A tanulmányban a fogyasztók kitettségét is mérték: a válaszadók 21,5 százaléka mondta azt, hogy nehézséget okoz számára a gázszámlák kifizetése. A magukat sérülékeny fogyasztónak vallók többsége alacsony végzettséggel és kevés jövedelemmel rendelkezik, nincs munkahelye, kisvárosban vagy vidéken lakik. Másrészt 61,1 százalék azért tartja magát sérülékeny fogyasztónak, mert nem rendelkezik elegendő információval az energiapiac működéséről.
Bár a romániai piacon jelen levő két legnagyobb földgázszolgáltató egyelőre nem készül árat csökkenteni, a piac, illetve egy, a parlament napirendjén levő törvénytervezet rákényszerítheti erre őket.
A kérdőívet kitöltők 62,3 százaléka különben úgy gondolja, az államnak csak a kis jövedelmű fogyasztókat kellene támogatnia, 34 százalék szerint úgy véli, hogy mindenkinek, bevételtől függetlenül kellene kapnia egy kisebb összegű állami támogatást. A koronavírus-járványra való tekintettel a válaszadók 73,6 százaléka szerint a román állam ösztönözhetné a magánkézben levő energiavállaltok nagy befektetéseit, 19,8 százalék szerint ezek halaszthatók.
Amint arról lapunkban több ízben is beszámoltunk, a szolgáltatók kötelesek voltak értesíteni ügyfeleiket arról, hogy a gázár-liberalizációt követő egy évben, vagyis július elseje és 2021. június 30-a között milyen árat kínálnak megawattóránként, a fogyasztóknak pedig jogukban áll szétnézni a piacon, és a számukra legjobb ajánlatot kiválasztani. Ha a fogyasztó passzív marad, nem kér ajánlatot, marad azzal az árral, amennyiért eddig megvásárolta a gázt, vagy azzal, amit felajánl neki a forgalmazó.
Nyomást gyakorolnának a gázár csökkentése érdekében
A gazdasági minisztérium közvitára bocsátott egy jogszabálytervezet, ami a romániai gáztermelőket arra kötelezné, hogy még több földgázt adjanak el lakossági fogyasztásra, a nagy földgázszolgáltatókat pedig arra, hogy ezt meg is vegyék. Másrészt növelnék a szolgáltatók piacán a konkurenciát azáltal, hogy könnyebb feltételek mellett válhat egy cég gázszolgáltatóvá. A tervezet szerint a két nagy gáztermelőnek – a Petrom és a Romgaz – a jelenlegi 30 százalék helyett a kitermelt földgázmennyiség 40 százalékát kell majd az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) szabályozása alapján megállapított kiindulási áron licitre bocsátania. Ez a mechanizmus júniustól van érvényben, és már történtek tranzakciók ez alapján, jóval a szabályozott 68 lejes megawattóránkénti ár alatt. Másrészt a két nagy szolgáltatót – a német tulajdonban lévő E.ON-t és a francia Engie-t – arra köteleznék, hogy a program révén vásároljon földgázt. Jelenleg a saját procedúráik alapján szerzik be a földgázt azzal a megkötéssel, hogy szavatolniuk kell az átláthatóságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!