Fotó: Jakab Mónika
A romániai lakosság több mint kétharmada (69,7 százalék) úgy véli, hogy a hatóságok rossz döntései miatt nőttek az energiaárak – derül ki az INSCOP Research energetikai barométerének szerdán ismertetett eredményéből.
2022. december 08., 10:472022. december 08., 10:47
A felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezettek 28,2 százaléka a világpiaci árváltozásoknak tudja be a drágulást.
„Sok vita volt az energiapiac liberalizációjáról, ennek következményeiről, ezek is táplálták ezt a fajta álláspontot, amelyet a lakosságnak a hatóságokkal szembeni nagyfokú bizalmatlansága is erősített” – jelentette ki Remus Ştefureac, az INSCOP igazgatója.
43,1 százalékuk hatékonynak véli ezeket.
A megkérdezettek több mint 42 százaléka egyetért azzal, hogy az üzemanyagárak literenkénti 50 banis csökkentése könnyített a gépkocsivezetők helyzetén, 52,8 százalék nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.
A megkérdezettek mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy nagyon bízik vagy bízik az EU-nak az energiaárak emelkedésének megállítására irányuló döntéseiben. Remus Ştefureac szerint az alacsony bizalmi szint azzal magyarázható, hogy az EU-nak nem sikerült eléggé hatékonyan fellépnie az energiaárak emelkedése ellen.
A megkérdezettek 59,6 százaléka egyetért azzal, hogy Romániának szükség esetén földgázzal kellene segítenie az uniós tagországokat, míg 38,7 százalék nem ért egyet ezzel. A romániaiak 78 százaléka egyetért azzal, hogy az ország gázzal segítse a Moldovai Köztársaságot.
A válaszadók 84,3 százaléka egyetértene a szabályozott energiapiachoz való visszatéréssel - derül ki a felmérésből.
A közvélemény-kutatás november 13-a és 22-e között készült, 1174 személy megkérdezésével. A hibahatár 2,8 százalék – közölte az Agerpres.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!