Fotó: Jakab Mónika
A romániai lakosság több mint kétharmada (69,7 százalék) úgy véli, hogy a hatóságok rossz döntései miatt nőttek az energiaárak – derül ki az INSCOP Research energetikai barométerének szerdán ismertetett eredményéből.
2022. december 08., 10:472022. december 08., 10:47
A felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezettek 28,2 százaléka a világpiaci árváltozásoknak tudja be a drágulást.
„Sok vita volt az energiapiac liberalizációjáról, ennek következményeiről, ezek is táplálták ezt a fajta álláspontot, amelyet a lakosságnak a hatóságokkal szembeni nagyfokú bizalmatlansága is erősített” – jelentette ki Remus Ştefureac, az INSCOP igazgatója.
43,1 százalékuk hatékonynak véli ezeket.
A megkérdezettek több mint 42 százaléka egyetért azzal, hogy az üzemanyagárak literenkénti 50 banis csökkentése könnyített a gépkocsivezetők helyzetén, 52,8 százalék nem ért egyet ezzel a kijelentéssel.
A megkérdezettek mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy nagyon bízik vagy bízik az EU-nak az energiaárak emelkedésének megállítására irányuló döntéseiben. Remus Ştefureac szerint az alacsony bizalmi szint azzal magyarázható, hogy az EU-nak nem sikerült eléggé hatékonyan fellépnie az energiaárak emelkedése ellen.
A megkérdezettek 59,6 százaléka egyetért azzal, hogy Romániának szükség esetén földgázzal kellene segítenie az uniós tagországokat, míg 38,7 százalék nem ért egyet ezzel. A romániaiak 78 százaléka egyetért azzal, hogy az ország gázzal segítse a Moldovai Köztársaságot.
A válaszadók 84,3 százaléka egyetértene a szabályozott energiapiachoz való visszatéréssel - derül ki a felmérésből.
A közvélemény-kutatás november 13-a és 22-e között készült, 1174 személy megkérdezésével. A hibahatár 2,8 százalék – közölte az Agerpres.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
szóljon hozzá!