Kényszerszünet után terítéken a munkaerőhiány a vendéglátásban

Kényszerszünet után terítéken a munkaerőhiány a vendéglátásban

Munka már lenne, csak nincs, ki elvégezze. A hirdetési vagy közösségi oldalakat böngészve is észlelhető a munkaerőhiány

Fotó: Jakab Mónika

Padlón van a romániai vendéglátóipar, és az ágazatban tevékenykedők szerint legalább három évre van szükség a talpra álláshoz. Az viszont nem okoz gondot, hogy a bukaresti kormány júliustól már nem pótol bele a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak fizetésébe, hiszen nagyjából mindenhol újraindult a tevékenység. Annál nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány.

Bíró Blanka

2021. július 05., 14:082021. július 05., 14:08

Július 1-től nem folyósítja az állam a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után járó támogatást, viszont a kényszerszabadság intézménye nem szűnt meg, a cégek állják ennek a költségeit – derül ki az ONV LAW jogi tanácsadó cég elemzéséből. Felidézik, hogy az állam eddig megtérítette a kényszerszabadságon levő munkavállalók bérét, az intézkedést tavaly a járvány kitörése után vezették be, majd ennek érvényességét több ízben is hosszabbították, viszont a 2020/211-es sürgősségi kormányhatározatban

a legutolsó terminus, ameddig folyósítják a cégeknek ezt a támogatást, 2021. június 30. volt.

A jogi tanácsadó cég elemzésében az áll, továbbra is érvényben maradnak a munkatörvénykönyv általános előírásai, tehát a munkaadó továbbra is élhet a kényszerszabadság intézményével, viszont az ilyen esetben járó, az alapbér 75 százalékának megfelelő juttatást már közvetlenül a munkaadó fizeti.

A járványidőszak viszont a munkatörvénykönyvben is hozott kedvező módosításokat: a tavaly elfogadott 2020/298-as törvény kimondja, szükségállapotban vagy veszélyhelyzetben azok az alkalmazottak, akiknek munkáját felfüggesztik, vagy a munkaidejét csökkentik, megkapják állami támogatásként az alapfizetésük 75 százalékát, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75 százaléka.

Másrészt a munkaadó nem bocsáthatja el a korábban kényszerszabadságra küldött alkalmazottat, fenn kell tartania a munkaviszonyát legalább annyi ideig, ameddig az állami támogatást kapta. Az idei állami költségvetés vitáján kiderült, hogy erre az évre a kormány 798 millió lejt irányzott elő a kényszerszabadság intézményének állami támogatására. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az év első öt hónapjára a koronavírus-járvány szociális és gazdasági hatásainak enyhítésére az állam 1,16 milliárd lejt fizetett ki.

Kevesebben vannak kényszerszabadságon

Bár a járványügyi korlátozásokon sokat enyhítettek, a gazdasági tevékenység lassan helyreáll, még mindig élnek a kényszerszabadság lehetőségével – tudtuk meg Ördög Lajostól, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség igazgatójától. Mint kérdésünkre kifejtette, a munkaszerződés ideiglenes felfüggesztését nem kell jelenteniük a cégeknek, csak bevezetik az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszerébe (REVISAL), mint ahogy annak a megszüntetését is.

Általában a vendéglátóiparban, a rendezvényszervezésben tevé­kenykedő cégek, valamint az elő­adó­­művészek hosszabbították meg a kényszerszabadságot. Tiberiu Pă­­nescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója kifejtette, a vendéglátóipari cégek csak az alkalmazottaik egy részét tartották az utóbbi hónapokban kényszerszabadságon. A teraszokon ugyanis már fogadhatták a vendégeket, a belterekben azonban csak korlátozott kapacitással működhettek, így sok esetben az a megoldás született, hogy az alkalmazottak egy részét visszahívták, egy töredékét pedig kényszerszabadságon tartották, hogy amíg nem tudnak munkát biztosítani számukra, ne keressenek más állást, ne menjenek el külföldre.

Az ügynökség szigorúan ellenőrizte, hogy a munkaadók betartják-e a szabályokat, hiszen ahogy lazultak a korlátozások, már nem volt indokolt ötvenből húsz alkalmazottat kényszerszabadságon tartani.

Idézet
„Figyeltük, hogy ne történhessenek visszaélések, ne forduljon elő, hogy a cég megkapja a kényszerszabadságon levő alkalmazott után az állami támogatást, és közben visszahívja dolgozni”

– részletezte az igazgató.

Arra is kitért, hogy egyelőre nincsenek pontos adataik arról, hogy hányan vannak még kényszerszabadságon, mert a munkaadónak a hónap végén kell jelentenie az előző hónapban kényszerszabadságon levők számát, és akkor kéri az utánuk járó állami támogatást. Így csak július végén derül ki, hogy júniusban, az újabb lazítások után, hányan éltek ezzel a lehetőséggel.

Az egyéni vállalkozók körében is megcsappant azoknak a száma, akik még mindig kényszerszabadságon vannak. Támpa Ödön, a szociális kifizetési és felügyeleti ügynökség Kovászna megyei igazgatója lapunknak elmondta, a tavalyi szükségállapothoz képest tizedére csökkent a kényszerszabadságon levők száma, de azért folyamatosan vannak, akik még igénylik ezt a támogatást.

Galéria

Semmire nem elég. A vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt kaptak azok, akik kényszerszabadságon voltak, ezért sokan váltottak

Fotó: Jakab Mónika

A kényszerszabadság ellenére sokan váltottak

„A jelenlegi helyzetben a kényszerszabadság intézményének egyetlen előnye, hogy a cég maga mellett tarthatja az alkalmazottait, akkor is, ha éppen nem tud munkát biztosítani számukra” – szögezte le megkeresésünkre Debreczeni János adószakértő. Ez a lehetőség a járvány előtt is szerepelt a munkatörvénykönyvben. Ilyen esetben a munkavállaló otthon marad, megkapja az alapfizetése 75 százalékát, de a munkaadó rendelkezésére áll, bármikor behívható.

Idézet
A cégeknek még akkor is megérheti a kényszerszabadság intézménye, ha fizetniük kell az alapbér 75 százalékát, mert nem veszítik el a munkaerőt, nem megy el más munkahelyre vagy éppen külföldre”

– részletezte az adótanácsadó.

Ugyanakkor rámutatott, a visszajelzések szerint így is sokan váltottak, tehát akkor sem sikerült minden esetben megtartani az alkalmazottakat, amikor az állam folyósította a támogatást. „A vendéglátóiparban általában alacsonyak az alapbérek, így a 75 százalékból nehéz volt megélni, sokan váltottak” – részletezte Debreczeni János.

Hasonlóképpen nyilatkozott la­punknak Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa, aki elmondta, a vendéglátóiparban a cégeknek jelen pillanatban nem a kényszerszabadság állami támogatására van szükségük, hanem inkább szakemberhiánnyal küzdenek. „Most végre megengedték, hogy dolgozzunk, nincs abban semmi logika, hogy elküldjem az alkalmazottakat kényszerszabadságra, és még én fizessem a költségeket. Örülünk, hogy nyithatunk, és ha van emberünk” – részletezte a vállalkozó. Hozzátette, a vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt kaptak, akik kényszerszabadságon voltak, ennyi pénzből nehezen lehet megélni, ezért sokan váltottak. Elmentek az építőiparba, taxizni, külföldre, a lazítások után száz ilyen szakember közül kettő-három tért vissza, akik nagyon szeretik a szakmát.

Kovács István aláhúzta: munkavállaló van ugyan, csak a tapasztalt, jó szakember kevés. Azok a fiatalok, akik másfél éven keresztül a „kanapéról tanulták” a szakmát, a felszolgálást, a levesfőzést, nem rendelkeznek semmilyen gyakorlati tudással, hiányosak az ismereteik.

„Jelenleg ebből a szempontból a vendéglátás padlón van, kell legalább három év, amíg újraépítik az ágazatot, felnevelik, megtanítják az alkalmazottakat” – fogalmazott a vállalkozó. Aki szerint a kényszerszabadság intézményére jelenleg nincs nagy szükség, az abban az esetben kerülhet újra napirendre, ha egy esetleges negyedik járványhullám miatt újabb korlátozásokat vezetnek be. Ő maga azt reméli, erre nem kerül sor.

Romániában az idei első öt hónapban 31,9 százalékkal, 4,715 millióra nőtt a vendégéjszakák száma a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorokból. A belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma csaknem 50 százalékkal nőtt, míg a külföldiek által eltöltött vendégéjszakáké csaknem 53 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A kereskedelmi szálláshelyekre érkezett turisták száma is 36 százalékkal, 2,468 millióra emelkedett. A belföldön utazók száma 53 százalékkal nőtt, míg a külföldieké csaknem 56 százalékkal, 126 300-ra csökkent. Májusban 19,6-szor több vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek, akiknek száma 17,6-szor volt nagyobb a tavalyi ötödik hónaphoz mérten. Az exponenciális növekedés azzal magyarázható, hogy tavaly májusban a koronavírus-járvány miatt elrendelt vesztegzár nyomán az idegenforgalom leállt. Tavaly amúgy egész évben 51,6 százalékkal, 14,444 millióra csökkent a romániai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az előző évhez mérten a koronavírus-járvány miatt. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező turisták száma is 52,3 százalékkal 6,335 millióra apadt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 20., csütörtök

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor

A romániai bankszektor a tavalyi évben 13,5 milliárd lej (2,7 milliárd euró) nyereséget ért el, 34,3 százalékkal többet, mint 2022-ben – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett éves jelentéséből.

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor
2024. június 19., szerda

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja

Román tulajdonba került a Porsche Bank Románia – adta hírül szerdán az Economedia.ro gazdasági hírportál.

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja
2024. június 19., szerda

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben

Románia az elmúlt évek egyensúlyhiányai után is túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzd a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos sebezhetősége és főként a magas és növekvő költségvetési deficit miatt – állapította meg az Európai Bizottság.

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben
2024. június 18., kedd

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog

Nagyon nem működik az adók behajtása Romániában: az ország a GDP-arányos adóbeszedés tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban.

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog
2024. június 18., kedd

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását

Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását
2024. június 18., kedd

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével

A Reveal Marketing Research felmérésének kedden közzétett adatai szerint a romániaiak 70 százaléka valamennyi SGR-jelzéssel ellátott italcsomagolást visszavált, 19 százalékuk pedig csak egy részét.

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével
2024. június 18., kedd

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace

Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace
2024. június 17., hétfő

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács

A Versenytanács vizsgálatot indított a romániai villamos fogyasztásmérők leolvasására kiírt közbeszerzési eljárások esetleges manipulálása miatt.

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács
2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk
2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli