Egyedül nem olyan finom. A kézműves sörfőzdék tulajdonosai remélik, hogy tavasztól ismét teraszokon, társaságban fogyaszthatják termékeiket
Fotó: Facebook/Bere à la Cluj
Két-három éve Erdélyben is virágkorukat élik a kézműves, kisüzemi sörök, a világjárvány tavaly márciusi kitöréséig egyre-másra nyíltak a kis sörfőzdék. A kézműves söröket hamar megszerette az amúgy is sörkedvelő romániai lakosság – évi 94,1 liter sör/fővel világszinten hetedik helyen áll az ország a malátából készült ital fogyasztásában. A legtöbb kézműves sörfőzde tavalyig főként vendéglőkben, sörözőkben értékesítette termékeit, ám a járvány ezt lehetetlenné tette. Utánajártunk, hogy az erdélyi kézműves sörfőzdék hogyan próbálják átvészelni a válsághelyzetet.
2021. január 17., 19:222021. január 17., 19:22
A kézműves sörök főként azért népszerűek, mert izgalmasabb, összetettebb az ízviláguk, mint nagyüzemi társaiknak. Egyesek azért teszik le mellettük a voksukat, mert egészségesebbek, hiszen nem tartalmaznak ismeretlen eredetű, mesterséges adalékokat, illetve olyan fogyasztók is akadnak, akik ezáltal igyekeznek a helyi kisvállalkozókat támogatni a nemzetközi cégek helyett. Ennek ellenére a Wall-street.ro portál tavaly év végi cikke szerint,
Tény, hogy még az ország legjobban menő, legnagyobb kézműves sörfőzdéi is csupán 40–50 ezer liter sört készítenek évente, hiszen a mennyiség helyett a minőségre fektetik a hangsúlyt.
A kolozsvári székhelyű sörfőzde, a Bere à la Cluj, melyet Vigh Ferencz alapított, sok társához hasonlóan úgynevezett „gipsy brewinggel” indult, azaz a saját recept alapján, gondosan kiválasztott alapanyagokból készülő sört egy olyan üzemben készítették el, amely már rendelkezett a kezdők számára túl költséges eszközökkel, gépekkel. 2018-ban nyitották meg saját sörfőzdéjüket. A járvány előtt a legtöbb kézműves sörhöz hasonlóan termékeiket az úgynevezett HoReCa-láncban (a szállodák, vendéglők, kávézók-kocsmák összesítő román megnevezése) értékesítették, illetve kaphatóak voltak néhány kézműves sörökre szakosodott boltban.
Vigh Ferencz, a cég alapítója és vezetője a Krónikának elmondta, hogy a márciusi lezáráskor eléggé megijedtek, kilátástalannak tűnt a helyzet, de az sokat segített, hogy nyáron a teraszok nyitva lehettek. Egy másik nagyon hatékony értékesítési mód a „beer to go”, azaz a sör elvitelre volt: országszerte több cég is kínált, kínál elvitelre csapolt kézműves söröket, amelyeket műanyag palackban vihet haza a vásárló.
Az online értékesítés kapcsán Vigh Ferencz elmondta, hogy bár az internetes eladások száma nőtt az elmúlt évben, számukra egyelőre nem éri meg saját honlapot fenntartani: igyekeztek csökkenteni az online eladások járulékos költségeit, így a kézműves sörökkel vagy helyi termékekkel foglalkozó gyűjtőoldalakon (például Madeincluj.ro) lehet megtalálni termékeiket. Természetesen a weboldalukat sem akarják mellőzni, de az idei 20–30 százalékos visszaesés mellett nem ezt látták a legfontosabbnak, mivel
Fotó: Facebook/Bere à la Cluj
Vigh Ferenc kiemelte azt is, hogy a járvány miatt kicsit változtattak a termelési politikán. „Az alapsörökön kívül próbáltunk mindenféle érdekesebb söröket elkészíteni. Reméltük, hogy az emberek ezekre jobban felfigyelnek, reméltük, hogy szívesebben próbálják ki az újdonságokat, mint a már ismert termékeket” – idézte fel a cég alapítója.
Vigh Ferencz hangsúlyozta, elmúlt években azt tapasztalták, hogy nagyon megnőtt az érdeklődés a kézműves sörök iránt. Sok ember „elkötelezte” magát mellettük, és bár a világjárvány anyagi nehézségeket is hozott, sokan megmaradtak a már megszeretett nedűknél, hiszen a kézművessör-fogyasztás nem egy mennyiségi kérdés, hanem az emberek valami mást, valami egészségesebbet szeretnének.
A szintén kolozsvári székhelyű Kutuma jelentős visszaesést tapasztalt tavaly: több mint 50 százalékkal csökkentek az eladásaik a korábbi évhez képest. A céget képviselő Tatár Zsolt szerint vállalkozásuk megszenvedte, megszenvedi a járványt, lassan a csődeljárás peremére kerülnek. Az anyagiak kapcsán kifejtette, hogy a kézművessör-gyártás kissé mostohagyereknek számít, mivel
Továbbá szintén az alkoholtartalom miatt két helyre is adóznak, annak ellenére, hogy bevételeik és lehetőségeik jóval szerényebbek, mint nagyüzemi vetélytársaiknak.
Fotó: Facebook/Kutuma
A Kutuma termékeket szintén csak szaküzletekben és vendéglátóipari egységekben értékesítik, de már a járvány előtt is adtak el online is sört. Internetes rendeléseik száma érezhetően megnőtt március óta, illetve a járvány és a korlátozások legszigorúbb időszakában az eladásaik 100 százaléka az online térben történt. Ugyanakkor ezek a 2019-es a rendelések körülbelül 5-6 százalékát tették ki az akkor még a Facebookon keresztül megejtett online rendelések).
Azt is hangsúlyozta, hogy az ár is az online vásárlás mellett szól, hiszen a „gyártótól” sokkal olcsóbban lehet beszerezni azokat a termékeket, amelyekre egy vendéglő akár 200 százalékot is rátehet.
Fotó: Facebook/Kutuma
„Másfelől a kézműves sörök esetében fontos tényező a frissesség is. A gyártótól vásárolt sör mindig frissebb. Aki egyszer ráérez arra, hogy milyen a friss sör, az mindig a gyártótól fog sört venni” – jelentette ki Tatár Zsolt. A vállalkozó nem túl optimista: szerinte a szakadék szélén állnak, és nagy változásokat nem remél. Lehet, hogy a Kutuma hamarosan arra a sorsra jut, mint néhány másik kis főzde 2020 második felében, és be kell zárniuk (mint például a bukaresti Perfektum esetében).
A székelyszenttamási Aranykakas megalapításának gondolata még 2014-ben merült fel, Borsos Tamás Magyarországon ismerte és szerette meg a zamatosabb, élményszámba menő kézműves söröket. Ők is gipsy brewinggel, avagy bérfőzéssel kezdték 2018-ban – mivel bizonytalanok voltak, hogy a saját, otthoni környezetük mennyire fogja értékelni a söreiket –, sőt a mai napig így készülnek termékeik.
Fotó: Facebook/Szenttamasi Aranykakas
A cég szintén főként a HoReCa-láncban értékesít (elsősorban Maros, Hargita és Kovászna megyében), de nem csak: termékeik több székelyföldi üzletlánc boltjaiban is megtalálhatóak. Természetesen ők is hamar felismerték az online értékesítés jelentőségét, készítettek honlapot, regisztráltak gyűjtőoldalakra.
Borsos Tamás úgy látja, hogy nemcsak ideiglenesen alakultak át a fogyasztási szokások, szerint megtörténhet, hogy még jó ideig online fogunk rendelni. Az Aranykakas alapítója azt is kiemelte, hogy szerinte
„Minden sörfőzdének van egy saját közössége, illetve minden vásárlónak megvan a kedvenc sörfőzdéje. Idén az online által az emberek kipróbálhattak többféle sört is, kipróbálhattak más sörfőzdék söreit, de alapvetően van egy jól bevált kedvencük” – véli a szakember.
Fotó: Facebook/Szenttamasi Aranykakas
A jövő kapcsán derűlátóak az Aranykakas képviselői: remélik, hogy a 2021-es év jobb lesz, mint a tavalyi. Hobbiként kezdték a sörfőzést – elismerve, hogy ez egy drága hobbi –, de reménykednek. Borsos Attila kitért az időfaktor fontosságára is, hiszen a kézműves söröknek gyakran nem jó, ha túl sokat állnak.
– osztotta meg Borsos Attila. Nyitottságukat bizonyítja, hogy hamarosan két sörpárlatot dobnak piacra, amelyeket egy pálinkafőzdével közösen készítettek, remélve, hogy ezáltal is felkeltik a potenciális vásárlók figyelmét, illetve szeretnék minél több és több sörfajtával, sörkülönlegességgel megismertetni az embereket.
A nagyváradi Addictive Brewing egy kis családi vállalkozás, mely hosszas álmodozás után, támogatóknak köszönhetően 2018-ban indult be. Boltokban, vendéglőkben és a La100deberi.ro gyűjtőoldalon árulták, árulják termékeiket, illetve a világjárvány következtében elindították saját honlapjukat is. A tulajdonosok nem szeretnék a mások által kitaposott utat járni a kézműves sörfőzésben:
Szeretnek kísérletezni, akkor is, ha ez sokszor időigényes. A járványhoz is úgy próbáltak hozzáállni, hogy akkor idén több idő van a kísérletezésre.
Fotó: Facebook/Addictive Brewing
Ciocan Hajnal szerint azt tapasztalták, hogy nőtt az online eladások száma, de nem őrületesen: szerinte a kézműves sörfőzdék számára az online nem a jövő, képtelenek lennének csak internetes rendelésekből megélni. Tény, hogy
Fotó: Facebook/Addictive Brewing
Ciocan Hajnal emlékeztetett, a sörfogyasztás társaságban az igazi, amikor meg lehet beszélni, hogy milyen az elfogyasztott ital, vagy épp az ital lehet az apropó a találkozásokra.
– fejtette ki a szakember. A nagyváradi sörfőzde tulajdonosai bizakodóak, hiszik, hogy átvészelik a járványt. Új típusokon, ízeken dolgoznak, és további terveket szőnek.
A koronavírus-világjárvány óta először tavaly csökkent a romániai éttermek nyeresége, történt mindez az aktív vendéglők számának éves szinten a legkisebb növekedése mellett, és miközben az éttermekben dolgozók száma rekordot döntött.
2024 első négy hónapjában Románia 195,8 millió euró értékben exportált élő állatokat és 205,3 millió euró értékben húst és húskészítményeket, ugyanakkor 83,1 millió euró értékben importált élő állatokat és 599 millió euró értékben húst és húské
Több mint félmillió nyugdíj-újraszámítási végzést kézbesített ki a Román Posta pénteken, a szétosztás első napján – közölte az állami vállalat.
A mezőgazdasági minisztérium augusztus 19-éig hosszabbította meg az aszálykár miatti kártérítés igénylésének határidejét. A gazdák a helyi polgármesteri hivatalokhoz fordulhatnak kártérítési igényükkel.
Az idei év első hat hónapjában 3382 külföldi tulajdonú vállalatot hoztak létre Romániában, 3,2 százalékkal kevesebbet, mint 2023 hasonló időszakában – derül ki a cégbíróság (ONRC) pénteken közzétett adataiból.
Elkezdte pénteken a Román Posta az újraszámolt nyugdíjakról szóló végzések kézbesítését – tájékoztatott az állami vállalat.
Románia jelenleg 2,8 milliárd köbméter földgázt tárol föld alatti tárolókban, és a töltöttségi szint 88 százalékos, ami meghaladja az európai irányelvekben szeptember elsejére előírt 85 százalékos szintet – jelentette be pénteken az energiaügyi tárca.
Kinek kisebb, kinek nagyobb örömet, másoknak pedig a jelenlegi állapot megerősítését hozza el a nyugdíjak újraszámítása. Mutatjuk, hogy mi a teendő, illetve milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik elégedetlenek az újraszámolt nyugdíjuk összegével.
Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.
Augusztus 19-én, hétfőn indul a környezetkímélő járművek vásárlását támogató Roncsautó Plusz (Rabla Plus) program újabb szakasza – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!