Még számolgatnak. Hamarosan konkrétumokat is megtudhatunk az adótörvénykönyv tervezett módosításáról
Fotó: Pixabay
Egyelőre elég ellentmondásos információk vannak csak a román adótörvénykönyv tervezett módosításáról. Miközben Adrian Câciu pénzügyminiszter arról beszélt, mi lenne a szolidaritási adó „küldetése”, Kelemen Hunor kormányfőhelyettes azt mondta, kevés esélyt lát az új adó kivetésére. A héten várhatóan döntés születik a koalícióban valamennyi módosításról.
2022. június 14., 13:472022. június 14., 13:47
2022. június 14., 15:272022. június 14., 15:27
A héten előrukkolhat a bukaresti kormánykoalíció az adótörvénykönyv tervezett módosításaival – jelentette be kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter. Konkrétumokat egyelőre nem árult el, mindössze azt jelezte, hogy bizonyos, a gazdaság fejlődése szempontjából elengedhetetlen kedvezményekről, illetve az alacsony jövedelműek által leírható adólejek szintjének emeléséről zajlik az egyeztetés, a szolidaritási adót pedig inkább egyfajta hozzájárulásként képzelik el a tanügy és az egészségügy finanszírozásához, mivel mindkét területen hatalmas beruházásokra van szükség.
„Több részletet nem mondok. Láttam értesülésekre hivatkozva egy sor aspektust. Legyenek türelmesek, a spekulációk túl korán látnak napvilágot. Először meg kell születnie a döntésnek a koalícióban, közölni kell az elveket, mit módosítunk az adótörvénykönyvben, és azután ismertetni mindent” – húzta alá Adrian Câciu.
Meglátása szerint ugyanakkor a kormánynak a bürokrácia csökkentésére, az intézményekkel való kapcsolattartás egyszerűsítésére és digitalizációjára van szükség. „A legnagyobb gond az adók begyűjtése terén van” – szögezte le a pénzügyminiszter.
de ő is hangsúlyozta, hogy a kormánykoalícióban még nem született döntés ebben a kérdésben, ezért nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
Emlékeztetett, 2–3 évvel ezelőtt ő maga tett javaslatot egy ilyen adó bevezetésére, amelyet az elképzelések szerint egy bizonyos összeg feletti forgalmat lebonyolító vállalatoknak kellett volna befizetniük. „Akkor támogattam ezt, és most is azt gondolom, hogy jó megoldás lenne bevezetni egy, legtöbb két évre” – fogalmazott, hozzátéve, múlt héten tárgyaltak a témáról a koalícióban, végső döntés azonban nem született. Kelemen is arról beszélt ugyanakkor, hogy amennyiben bevezetnék az adót, az ebből befolyó összegeket elsősorban az oktatási és az egészségügyi ágazatra fordítanák.
Egyre biztosabb azonban, hogy erre nem kerül sor, vagy nem ebben a formában – a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó kormányzati források leszögezték: „nem létezik szolidaritási adó”. A hírtévé munkatársai ugyanakkor a PSD-vezetőségéből származó forrásokra hivatkozva azt közölték, a szociáldemokraták azt szeretnék elérni, hogy a különleges nyugdíjakra vessenek ki progresszív adót, mint ahogy azon közalkalmazottak fizetésére is, akik többet keresnek az államfőnél.
Ezzel párhuzamosan csökkentenék a minimálbér jövedelemadóját, és mindazoknak, akiknek a havi keresete nem éri el az országos átlagbért, lehetőséget teremtenének, hogy leírják az adóból a gyermek délutáni oktatását, az egészségbiztosítást vagy a magánnyugdíjalapba utalt összegeket.
Kitart a többkulcsos adórendszer bevezetése mellett Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint az ország jelenleg csak ámítja magát a jelenlegi egykulcsos adóval, az ugyanis már rég nem egykulcsos.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!