A megemelt gyereknevelési pótlékokat már 2019. március elsejei hatállyal folyósítják
Fotó: Haáz Vince
A gyereknevelési pótlék megemeléséről döntött a költségvetési törvény tervezetének csütörtöki vitája során a bukaresti parlament plénuma. A balliberális koalíció vezetői hevesen ellenezték az intézkedést, amelyet végül az államháztartási hiány felsrófolásával hajtanak végre.
2019. február 14., 18:042019. február 14., 18:04
2019. február 14., 23:042019. február 14., 23:04
A Robert Sighiartău, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője által beterjesztett módosító indítvány értelmében kétéves korig a gyerekek 300 lejt kapnak majd havonta az eddigi 200 lej helyett. Kettő és 18 év között a kiskorúak illetménye a jelenlegi 84 lejről 150 lejre emelkedik.
A szavazás eredménye amúgy szoros volt: 123-an voksoltak az emelés mellett, 119-en pedig ellene. Hírügynökségi jelentések szerint az előterjesztés úgy ment át, hogy három szociáldemokrata (PSD) törvényhozón kívül támogatták az RMDSZ honatyái is. A jóváhagyott emelés évi 2,1 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre, ezzel az összeggel a munkaügyi minisztérium büdzséjét kiegészítették.
A döntés ellenére mégsem biztos az emelés, csütörtök estére ugyanis kiderült: a balliberális koalíció vezetői szerint a pótlékkal járó többletköltség elkülönítése nyomán 2,77 százalékra ugrana a költségvetési deficit. A parlamenti szavazás után Liviu Dragnea PSD-elnök konzultációra hívta Eugen Teodorovici pénzügyminisztert, sajtóértesülések szerint pedig a péntekre időzített végszavazáson megpróbálják eltörölni az emelésről szóló módosító indítványt. Ezt követően Dragnea átvette a szót a szónoki pulpitusnál, és rendkívül indulatos beszédben bírálta, demagógiával vádolta az ellenzéket.
A képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus elmondta, a társadalombiztosítási alapból nem használhatóak fel források az állami költségvetés kiadásaként, éppen ezért csak úgy lehet végrehajtani a megszavazott gyerekpótlékemelést, ha az eredetileg tervezett 2,55 százalékos költségvetési deficitet felsrófolják a hazai össztermék (GDP) 2,76 százalékára. A politikus arra utalt, hogy a PNL eredetileg azt javasolta: az idei év fennmaradó 10 hónapjára szükséges 2,13 milliárd lejnyi többletkiadást abból a többletbevételből fedezzék, amely az állami nyugdíjpénztárnál keletkezett, amikor 2018-tól kezdődően a tb-járulékok befizetési kötelezettségét a munkáltatókról átruházták az alkalmazottakra.
„Eme demagóg javaslat előterjesztőinek halvány gőzük nincs a pénzügyi-költségvetési jogszabályokról, és úgy álltak elő az indítvánnyal, hogy nem gondolkodtak el azon, mi történik, ha elfogadja a parlament” – dörögte a parlamentben Dragnea, hozzátéve: a pénteken végszavazásra bocsátandó költségvetés-tervezetet a megemelt pótlékkal járó költségekhez igazítják. A PSD elnöke elmondta azt is: a költségvetési törvény kihirdetése után a kormánynak sürgősségi rendelettel módosítania kell az állami pótlékokról rendelkező törvényt, majd csak azután folyósítják a megemelt gyereknevelési illetményt.
Egyébként az ellenzéki módosító indítványt a törvényhozás pénzügyi-költségvetési bizottságában leszavazták a hatalmon lévő PSD–ALDE-koalíció, valamint az RMDSZ honatyái. Az elutasítás miatti felháborodás nyomán az RMDSZ azzal védekezett, hogy visszamenőleges hatályú rendelkezést tartalmaz, ezért formahibás és alkalmazhatatlan a gyermeknevelési pótlék növeléséről szóló liberális jogszabálytervezet, ezért nem tudta a szövetség frakciója támogatni. Az RMDSZ a parlamenti plénum csütörtöki szavazásán már támogatta a gyereknevelési pótlék megemelését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás