A miniszterelnök szerint Románia sokat veszített a fekete-tengeri földgáz kitermelésének késlekedése miatt
Fotó: E-nergia.ro
Ludovic Orban új román liberális miniszterelnök szerdán azt ígérte, hogy az általa vezetett kabinet prioritásnak tekinti a fekete-tengeri földgázkitermelési projektek és egyéb energiaberuházások elmozdítását a holtpontról.
2019. november 06., 18:542019. november 06., 18:54
2019. november 06., 18:552019. november 06., 18:55
Orban részt vett a gazdasági és energetikai minisztériumban Virgil Popescu új tárcavezető beiktatási ünnepségén. Ebből az alkalomból elmondta, hogy az új kabinet gyors megoldásokat keres a különböző tervezett beruházások felgyorsítására, és
Jelezte: folyamatos párbeszédre törekszenek az üzleti szférával a különböző jogi szabályozások tekintetében is, mert csak ez biztosíthat stabilitást és kiszámíthatóságot, valamint így bizonyíthatják a beruházóknak, hogy Románia olyan ország, amelyben érdemes befektetni. Orban szerint az állam minden komoly befektető számára partner kell legyen.
Úgy vélte, hogy az elmúlt három évben Románia „több száz milliót, de lehet, több milliárd eurót is veszített” azáltal, hogy befektetési lehetőségek meghiúsultak a szociáldemokrata kormányok magatartása miatt, amelyek többször váratlan jogi szabályozásokat hoztak, amivel ellehetetlenítették a befektetők üzleti tervét, s ezzel Románia elveszítette a befektetők bizalmát.
Példaként említette a fekete-tengeri földgázkitermelés késleltetését, ami Orban szerint negatívan hat ki a román gazdaság fejlődésére. „Ami minket illet, a lehető leggyorsabban cselekszünk, hogy megoldást találjunk és elmozdítsuk a holtpontról ezeket az ország számára fontos projekteket” – mondta Orban. Hozzátette:
A Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatában 42-84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiség rejlik, amelynek kitermelésében Magyarország is érdekelt. A román parlament már tavaly októberben elfogadta a kitermelést szabályozó törvényt, de az olyan feltételeket tartalmaz, amelyeket nem tartanak elég vonzónak a befektetők, ezért az osztrák OMV-Petrom és az amerikai ExxonMobil egyelőre elhalasztotta a nyersanyag kitermelését.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!