Fotó: Pál Árpád
A romániai városi lakosság csaknem háromnegyede készül valamit vásárolni a fekete pénteki akció keretében. A fogyasztóvédők óvatosságra intenek.
Mintegy félezer nagyáruház és online üzlet jelentette be, hogy részt vesz az idei fekete pénteken, ami ugyan az Egyesült Államokban egyetlen napra, vagyis a hálaadás (november negyedik csütörtökje) utáni péntekre korlátozódik, nálunk azonban korábban elkezdődik, napokig, sőt hetekig is eltart, de láttunk már tavaszi vagy nyári Black Friday akciót, nemcsak késő őszit.
Az online és hagyományos üzleteket működtető kereskedők ilyenkor próbálják minél nagyobb árleszállításokkal csalogatni a vevőket, sokszor hamis kedvezményeket tüntetve fel. A fogyasztóvédők az előző években is megfigyelték és jelezték, hogy
vagyis a vevő néha majdnem semmit sem nyer, csak azt hiszi, hogy olcsóbban vásárolt. A törvényes előírások értelmében a leszállítást a fekete pénteket megelőző harminc naponban alkalmazott legalacsonyabb árra kell alkalmazni.
A fekete péntekre meghirdetett árleszállítási dömpingben is gyanús, ha egy termék túl olcsó, hívja fel a figyelmet a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal főfelügyelő-helyettese. Mircea Diacon éppen ezért körültekintő, óvatos vásárlásra biztat mindenkit. Mint lapunk megkeresésére elmondta, általában több panasz fut be a fogyasztóvédőkhöz ebben az időszakban, a legtöbb bejelentés az internetes vásárlásra vonatkozik.
A fogyasztóvédő hangsúlyozta, az árleszállítások időszakában is gyanús, ha egy termék túl olcsó, hiszen törvény szabályozza, hogy a kereskedő nem adhatja olcsóbban az árut, mint amennyiért beszerezte. Előfordult, hogy 50 lejért kínáltak okostelefont, egy ilyen ajánlaton érdemes elgondolkodni.
A fogyasztóvédők kivizsgálják ezeket a bejelentéseket, általában megállapítják a cég vétkét, megbírságolják, és a vásárló is visszakapja a pénzét. Diacon rámutatott, ezzel a megoldással a vásárlók többsége elégedetlen, ők nem a pénzüket akarják, hanem az olcsó terméket, a telefont, a televíziót, a mosógépet, viszont ezt már nem tudják megoldani. A panaszok többségét továbbítják, mert az a felügyelőség vizsgálja, amelyik körzetébe a cég be van jelentve, így a bejelentések nagy részét Bukarestbe küldik.
Fotó: Barabás Ákos
A fogyasztóvédő szerint nem szabad „átesni” a vásárláson, és csak az árra figyelni,
A fogyasztóvédők minden bejelentést kivizsgálnak, ám felhívják a figyelmet, hogy minden esetben meg kell őrizni a számlát vagy a pénztárszalagot.
Mint az már bizonyára mindenkinek feltűnt, a hagyományos nagyáruházak már az elmúlt napokban nagy feliratokkal jelezték, hogy náluk fekete hét van, s nemcsak egy, hanem több napig lehet kedvezményes terméket beszerezni. A legjelentősebb online üzletek (eMAG, Elefant, Fashion Days, PC Garage, Chic-Diva, Epiesa, iHUNT, Libris, Cărtureşti, BestKids, AloShop.Tv) most péntekre ígértek jelentős árleszállításokat.
Az eMAG tippeket is ad, hogy hogyan lehet hatékonyan készülni a gyors vásárlásra, de azt egyelőre nem tudni, hogy náluk hány órakor kezdődik a fekete péntek. Volt olyan év, amikor már éjfél után vásárolni lehetett, de olyan is, amikor a hajnalban kelőknek kedvezett a szerencse.
A nagyon olcsó termék ugyanis a kevesek kiváltsága, ám az érdeklődés évről évre csak nő. Egy, a napokban készült közvélemény-kutatás szerint
41 százalékuk viszont még nem is döntötte el, hogy mit venne, várja, hogy milyen kedvezményekkel rukkolnak elő az áruházak. Ami az erre szánt költségvetést illeti: 29 százalékuk 500 lej alatt szeretne költeni, 25 százalékuk 1000 lejt szán vásárlásra, 13 százalékuk 1500 lejt akar elkölteni, s csupán 9 százalékuk számít 3000 lejes kiadásra.
Az akciók népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy tavaly november 18–20. között különben 67 százalékkal többen vásároltak online, mint egy évvel korábban. A legnagyobb rendelés az ország határain kívülről érkezett, 143 ezer lej értékű volt, ezt követte egy 36 600 és egy 35 ezer lejes rendelés. Az üzletek kimutatásai szerint 13 kilogrammnyi aranyat vásároltak az érdeklődők, és 113 darab gyémántot rendeltek meg.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!