Ördög Lajos
Fotó: Szabó Enikő
Minden munkáltatónak le kell bonyolítania a bértárgyalásokat, és erről értesítenie kell a munkaügyi felügyelőséget.
2017. november 29., 10:462017. november 29., 10:46
2017. november 29., 11:042017. november 29., 11:04
Átiratban kell értesíteni a munkaügyi felügyelőségeket a kötelező bértárgyalások eredményéről. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség főfelügyelője rámutatott,
A 2017/82-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a munkaadók kötelesek kezdeményezni a kollektív, vagy az egyéni munkaszerződések újratárgyalását, majd erről értesíteniük kell átiratban a munkafelügyelőséget. Bár a cél az, hogy eldöntsék, a társadalombiztosítási járulékok a munkavállalóra való áthárítása után megemelik vagy sem a bruttó béreket, ez nem kötelező.
Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor azt írják a jegyzőkönyvbe, hogy nem tudtak megegyezni, és újabb tárgyalási fordulót kell kitűzni – ilyen esetben a szakszervezeteknek jogukban áll munkakonfliktust kezdeményezni, részletezte a főfelügyelő.
Az egyeztetést a 2011/62-es társadalmi párbeszéd törvény alapján kell lebonyolítani, az eljárást a nagyobb cégek, amelyek 21-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak, jól ismerik, ám a kisvállalkozók számára ez még idegen terep.
A bértárgyalás a versenyszférában és az állami intézményeknél is kötelező, ám a köztisztviselőkre nem vonatkozik, mert ők más jogszabály alapján kapják a fizetést. A Kovászna megyei felügyelőség próbál segíteni a vállalkozóknak, az intézmény honlapján például közzétesznek egy formanyomtatványt – azt kell határidőre kitölteni, és elküldeni elektronikus postán, faxon, vagy benyújtani személyesen.
és ha kiderül, hogy nem szervezték meg a tárgyalásokat, újabb határidőt szabnak, majd ha ezután sem tesznek eleget a kötelezettségüknek, 5000–10000 lej közötti pénzbírsággal sújtják a munkaadót. Ördög Lajos felhívta a figyelmet, hogy a béreket nem kell kötelezően emelni, viszont a minimálbért igen, tehát azoknak az alkalmazottaknak, akik minimálbért kapnak, január elsejétől 1450 lejről 1900 lejre kell növelni a bruttó fizetését.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!