A bányabezárások utáni jövőt tervezik – Támogatja az Unió a méltányos átállást

A bányabezárások utáni jövőt tervezik – Támogatja az Unió a méltányos átállást

A Zsil völgyében 2030-ban leáll a bányászat, és a 2032-ig bezárják a kőszénbányákat.

Fotó: Valea Jiului/Facebook

Nagyjából 2 milliárd eurót fordíthat Románia a méltányos átállás biztosítására az olyan monoindusztriális vagy bányavidékeken, ahol a környezetszennyező tevékenységet a következő időszakban csökkenteni kell, majd idővel teljesen fel kell számolni. Két erdélyi megye kaphat a támogatásból, de a lista még nem végleges.

Bíró Blanka

2021. május 26., 07:502021. május 26., 07:50

Romániában hat megye – köztük két erdélyi – a lehetséges kedvezményezettje az Európai Unió méltányos átállási alapjának, amely összesen mintegy 2 milliárd eurós támogatást jelent különböző projektek megvalósítására. Hunyad, Maros, Gorj, Dolj, Galac és Prahova megye szerepel a listán, ez azonban az év végéig még változhat – mutatott rá megkeresésünkre Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Kifejtette, az Európai Unió meghirdette a digitális és zöld átállást, ez utóbbi a fenntarthatóságról szól, vagyis arról, hogy a következő három évtizedben a környezetszennyező szén, földgáz, kőolaj-alapú rendszerekről fenntartható energiaforrásokra kell átállni. A méltányos átállási alap ezt a folyamatot támogatja.

Idézet
„Az átállás nemcsak bányabezárásról szól, ennél sokkal többet jelent, hiszen például Maros megyében a radnóti hőerőmű és az Azomureș vegyipari kombinát nagymértékben környezetszennyező”

– mutatott rá az RMDSZ-es politikus. Felidézte, az alap tartalmáról és értékéről két éve zajlik a vita az európai intézmények között, ezt zárta le a múlt héten az Európai Parlament, és véglegesítette a terveket, amelyek szerint az Unió szintjén 17,5 milliárd eurót szánnak erre a célra, miközben másfél évvel ezelőtt még 40 milliárd euróból indultak ki.

Az összegből Romániának 1,95 milliárd euró jut, ehhez társul az átlag 15 százalékos országos társfinanszírozás, tehát a összeg végül meghaladja a 2 milliárd eurót.

Az alapra jogosultak között jelenleg hat megye szerepel hivatalosan a listán, de ez az országos terv véglegesítése során az év végéig változhat, hiszen több megyében – köztük Hargita megyében – is vannak javaslatok. Az összeg azonban nem növekszik, ezt kell majd szétosztani.

Sokszínű gazdaság

A cél a méltányos átállás biztosítása az olyan monoindusztriális vagy bányavidékeken, ahol a környezetszennyező tevékenységet a következő időszakban csökkenteni kell, majd idővel teljesen felszámolni. Hunyad megyében az energetikai miniszter már bejelentette, hogy megállapodás született a szakszervezetekkel,

a Zsil völgyében 2030-ban leáll a bányászat, és a 2032-ig bezárják a kőszénbányákat.

Winkler szerint hasonló tervre lenne szükség Gorj megyében is, de mivel a lignitbányák és a hőerőművek az ország energetikai szükségletének egyötödét fedezik, ott sokkal bonyolultabb a helyzet.

„Az átállásnak van egy társadalmi és egy gazdasági komponense. A gazdasági elem, hogy alternatívákat biztosítsanak az iparnak, támogatva a vállalkozókat. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ugyanabban az ágazatban kell maradniuk, és muszáj nap- vagy szélenergiával foglalkozniuk, a lényeg, hogy sokszínűsítsék ezekben a térségekben a gazdasági tevékenységet. Ez magától nem történik meg, ezért van szükség a segítségre” – fogalmazott a szakpolitikus. Hozzátette:

a társadalmi komponens abban áll, hogy az élethosszig tartó, a felnőtt tanulást, az átképzéseket támogassák, az álláskeresőket segítsék ügynökségekkel, tanácsadással, információkkal, erősítsék a szakoktatást, a duális képzést.

„Rengeteg lehetőség van, több projekteket lehet az alapból finanszírozni” – mutatott rá Winkler Gyula. Hangsúlyozta, hasonló programok eddig is voltak, de ezeket magasabb szintre kell emelni, hiszen olyan „kompakt vidékekről” van szó, ahol az átállással emberek ezreinek megélhetése kerülhetne veszélybe.

Galéria

Fotó: Pixabay.com

Nem az Unió rendeli el a bányabezárást

Az átállási tervek összeállítása folyamatban van, már ezekre is biztosított az EU forrásokat. A tervek készítését az érintett megyei önkormányzatok koordinálják, zajlanak a konzultációk, a műhelymunkák, a közviták a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal, a cégekkel. „A lényeg, hogy ezeket a problémákat nem az EU-nak, hanem a kormány kell megoldania közösen a helyi közösségekkel, hogy az érintettek is magukénak érezzék az átállást. „Ne azt érezzék, hogy az Unió elrendelte a bányabezárást, hiszen nem ez történik.

Idézet
A bányákat azért kell bezárni, mert világszinten és itthon is érezzük a szennyezés káros hatásait. Az átállást az élet kényszeríti ki”

– szögezte le a politikus, aki szerint az átállás csak akkor lehet sikeres, ha van társadalmi kohézió.

„Eddig is rengeteg pénzt elköltöttek a különböző kormányok ezekben a térségekben segélyekre, támogatásokra, de a valós problémákat nem oldották meg, csak tűzoltás zajlott, ezen kell változtatni” – fogalmazta meg az EP-képviselő.

Új megközelítés

A méltányos átállási mechanizmus három pillérből áll: az egyik az alap, ehhez társul a projektfinanszírozási garanciaalap a magánszféra által igénybe vehető kölcsönökre, amelyeket az országok kereskedelmi bankjai adnak uniós garanciára, az Európai Beruházási Bankkal kötött szerződés alapján. A harmadik, amikor közvetlenül az Európai Beruházási Bank finanszíroz nagy projekteket, nem feltétlenül csak a listán szereplő megyékben, hanem együttműködések révén régiós vagy többmegyés tervek megvalósítására. „A kormány, az európai uniós forrásokért felelős minisztérium, a megyei tanácsok közösen koordinálják az uniós alapokból finanszírozott projekteket, ezek bizalmat generálnak a piacon, megadják az irányt, és ehhez csatlakozhatnak a magánbefektetések.

Idézet
Új megközelítésben együttműködésre van szükség, összetett projekteket lehet javasolni”

– irányította rá a figyelmet Winkler Gyula. Aláhúzta: a kohéziós alapokból is lehet társult projekteket finanszírozni.

Az EP-képviselő elmondása szerint amúgy a kormány már megtervezte az operatív programokat, de ezeket még nem véglegesítették.

Minden tagállam eldönti, mire költi a pénzt

„Most a csapból is az országos helyreállítási terv folyik, ám a következő lépés az országos kohéziós és agrárpolitikai stratégia elkészítése a 2021–2027-es költségvetési ciklusra, az új operatív programokat is jóvá kell hagyatni Brüsszelben” – hangsúlyozta ugyanakkor Winkler. Elmondása szerint

ezekre a stratégiákra azért van szükség, mert hatalmas a feszültség a tagállamok között, hiszen ami érdeke Dániának, nem az Portugáliának, vagy ami jó Romániának, nem biztos, hogy jó Belgiumnak.

„A 27 tagállam sokszínű, a politikai megközelítést sem a kompromisszumkeresés, hanem az egymásnak feszülés jellemzi. A sajátos érdekeket nehéz egy kaptafára húzni, ezért az EU intézményei megszabják az irányvonalakat, a költségvetéseket, de a tagállamok állapítják meg, hogy konkrétan mire költik el a pénzt. A terveket jóvá kell hagyatni Brüsszelben, mert a csónakban a 27 evezősnek egy irányba, egy tempóban kell haladnia, különben elsüllyed vagy egy helyben forog. Az irányt pedig nem a brüsszeli technokraták jelölik ki, hanem a tagállamok választott képviselői gyakran kemény viták során” – összegezte Winkler Gyula.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 13., hétfő

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező

Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak.

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező
2024. május 13., hétfő

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét

Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval.

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét
2024. május 13., hétfő

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot.

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank
2024. május 13., hétfő

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak

Bukarestben szervezett tiltakozó megmozdulást hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és 29 tagszervezete. A tüntetők 10 órától a kormánypalota előtt gyűltek össze, majd dél körül elindultak a gazdasági, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium felé.

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak
2024. május 13., hétfő

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban

Idén áprilisban 33,2 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új személyautók száma Romániában 2023 negyedik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 46,8 százalékos növekedést jegyeztek.

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban
2024. május 12., vasárnap

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága
2024. május 12., vasárnap

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen

Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen
2024. május 10., péntek

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata

Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata
2024. május 10., péntek

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya

Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. május 09., csütörtök

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot

Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot