Megtöri a betonrengeteg szürkeségét, csillapítja az épület energiaéhségét, hasznosítja az esővizet, és tisztítja a levegőt. A zöldtetőnek csak haszna van
Fotó: Pixabay.com
A növényzettel betelepített ingatlantetők nagy népszerűségnek örvendenek tőlünk nyugatabbra, Romániában azonban legfeljebb saját esztétikai és ökológiai igényeinket tudjuk kielégíteni azzal, ha növényeket telepítünk a magán- és tömbházak, irodaházak legmagasabb pontjára, hiszen ez jogi és adminisztratív szempontból egyáltalán nincs szabályozva. Holott a zöldtetőknek köszönhetően ki lehetne terjeszteni a városi zöldterületeket, ami különösen az agglomerációkban (lenne) létfontosságú, nem mellesleg pedig esztétikailag is javítanának a tömbháznegyedek betonszürke egyhangúságán. Erdélyi műemlékvédelmi építésszel, tájépítésszel és parlamenti képviselővel jártuk körül a zöldtetőt – egyelőre csak gondolatban.
2020. július 14., 11:222020. július 14., 11:22
A legideálisabb eset az, ha már egy épület tervezésénél számolunk a tető „zöldítésével”, növényekkel való beültetésével, de nem lehetetlen küldetés a már meglévő épületekre sem zöldtetőt telepíteni – vélik egyhangúlag a témában kiadványunknak nyilatkozó szakemberek. Guttmann Szabolcs kolozsvári építész, műemlékvédelmi szakember szerint minden további nélkül elképzelhető, hogy egy hetvenes-nyolcvanas években épült tömbház tetejére tervezzünk zöldfelületet, hiszen látjuk, hogy ezek a tömbházak sok esetben még egy pluszemeletet is kibírtak, és ott a hasznos terhelés jóval nagyobb, mint egy zöldtetős kialakításnál.
– hívta fel a figyelmet a szakember. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy egy tömbház esetében közös felületről van szó, az igényesebb megoldást jelentő zöldtető pedig idővel egyre több gondozást igényel. Guttmann hangsúlyozta: számos kertészeti tényezővel kellene foglalkozni, például több odafigyelést igényelne a csapadék elfolyatása, hiszen a csatornarendszerek most is sokszor eldugulnak a befújt falevelek, por miatt, így el lehet képzelni, hogy egy zöldtető mennyivel komolyabb gondozást igényelne.
– magyarázta az építész. Számolni kell például azzal, hogy egy zöldövezet vastagabb réteget jelent, mint a hagyományos tetőzet, és ezt összhangba kell hozni a meglévő infrastruktúrával is, így például meg kell tervezni, hogy a lépcsőházból, padlásról miként jutunk a zöldtetőre, de mindez persze utólag is kialakítható. Kérdés, hogy ez a csatlakozás funkcionálisan mennyire hatékony, mennyire tudja kihasználni az épület.
A szakember kifejtette: mindenekelőtt át kell nézni az épület teljes statikai vázát, és a szakvélemény alapján megbecsülni a pluszterhet, így kiderül, hogy az ingatlan megbírja-e a pluszsúlyt vagy meg kell erősíteni a statikai vázat. Elképzelhető, hogy a gépészet terén is módosításra van szükség, például a csapadékvíz-elvezető rendszerben, és azt is meg kell vizsgálni, hogy elegendő-e a természet adta mennyiség vagy mesterséges öntözés szükséges.
Guttmann Szabolcs maga is tervezett zöldtetőt a nagyszebeni Thália – volt barokk – színház felújításánál, de a tulajdonos végül megriadt a gondozással járó plusztehertől, ezért a terv nem valósult meg. „Itt az új szárnyak mind terasztetősek, hogy ne versengjenek a barokktetős főszárnnyal, tíz év után pedig szükségessé vált a felújítás. Akkor ajánlottuk ezt a zöldtetős megoldást, mert ez bizonyos fokig a hőszigetelést is pótolná, és nem utolsósorban jobban illeszkedne ebben a táji viszonyokhoz is” – fejtette ki.
Guttmann Szabolcs egyébként a terasztetők esetében a visszafogottságra törekedett, és azt is figyelembe vette, hogy ezekre a helyszínekre többnyire azok mennek fel, akik ott dolgoznak, közönségbejárás legfeljebb a koncertek szünetében lenne, tehát arra lehetett számítani, hogy egyhamar nem tapossák ki a növényeket. A tulajdonos végül kőre cserélte, mert azt egyszerűbb karbantartani, másfelől most azért is előnyösebb, mert ott lehet előadásokat, kisebb koncerteket is tartani – idézte fel Guttmann Szabolcs, aki korábban Nagyszeben főépítésze volt.
Sokat tárgyaltak a kolozsvári Szent Mihály-templomról is, hogy bizonyos helyeken a kő vagy a fű lenne az ideális. „Az építészeti és urbanisztikai koncepciónak alávetve fontos az a kérdés, hogy mire akarjuk használni az adott területet” – hangsúlyozta a szakember.
Eseményközpontú, tehát lehetetlenség lett volna megtartani a parkot és a füvet, mert akkor az események hátterében valami más épület jelenik meg, és valami más szimbolizálná Kolozsvárt. Ilyen egyszerűen változhat egy járófelület szimbolikája az épület, a várostér kialakításában.
Mindig több szemszögből kell megvizsgálni, hogy hol előnyös, ha egy kis zöldfelületet vissza tudunk varázsolni az aszfaltozott városba. Ezt az ötödik, silány homlokzatot a modernizmus úgy alakította ki, hogy csak a funkcionalitásra gondolt, és a legolcsóbb, nem bejárható terasztetőkkel „rendezte le” a tömbházak legmagasabb pontját. A városok egyébként akár közpénzt is fordíthatnának ilyen jellegű beruházásokra, illetve urbanisztikai döntésekkel segíthetnék az ez irányú karbantartási munkálatokat.
„Ehhez biztosítani kell a nyitott tornyokat, hogy a turisták felmehessenek, szétnézhessenek, és rácsodálkozzanak erre a látványos egységre. Kolozsváron is egy-két éven belül megnyílik a Szent Mihály-templom tornya, de onnan már a központ is kérdőjeles képet mutat, hiszen a századfordulón sok bádogfedelet használtak, aztán terasztetős megoldásokat is látunk, és rengeteg tűzfalat” – vázolta a „magaslati” helyzetet az építész.
A növénnyel beültetett tetőzetek ehhez képest hasznosak lennének, látványosak, és nem mellékesen a levegőminőségen is javítanának.
Akár egy új rendelkezés formájában, mint amikor a történelem során egyszer csak azt mondták, hogy mostantól ezt a típusú cserepet használhatod, mert ez elégíti ki a kor igényeit. Például Szebenben mai napig mereven betartják azt, hogy pikkelycserepes háztetők legyenek, hogy egységes képet adjon a belváros. De olyan településen, ahol már száz éve más és más tetőt használtak, körül kell nézni, milyen típusú bádogtetők vannak, hogy az mondjuk ne csillogjon, hanem legyen matt, és így akár együtt lehetne használni a zöldtetős megoldással” – vázolta fel Guttmann Szabolcs.
Variációk egy témára. A tető parkosítása élő lakóközösségi térré varázsolhatja a kihasználatlan épületfelületet
Fotó: Pixabay.com
A zöldtető kialakításához építkezési engedély szükséges, mivel másfajta terhelést, más anyaghasználatot feltételez, így nem olyan munkálatnak minősül, mint egy általános karbantartás, ami egyébként a lakóközösség kötelessége. Inkább ahhoz hasonlít, mint amikor a tömbházat hőszigetelik, abban az esetben is ki kell váltani az építkezési engedélyt. Hőszigetelés szempontjából a zöldtető a vízszintes felület szigetelésébe tud bekapcsolódni, és ha pontosan végezték a műszaki számításokat, akkor a homlokzati hőszigeteléssel együtt egy másik kategóriába emeli az épületet.
Guttmann Szabolcs azt is megemlítette, hogy amikor hőszigetelésről beszélünk, nem elég csak a homlokzatokat szigetelni, hanem az európai elvárásoknak megfelelően a pincétől a padlásig mindent figyelembe kell venni. „Nálunk nem annyira tisztázott még, hogy egy bizonyos kategóriába tartozó épület mennyit veszít vagy nyer piaci értékéből, ha kevesebb vagy több energiát fogyaszt, de
Ez esetben szükséges, hogy építkezési engedély fémjelezze azt, hogy miután megvalósították a zöldtetőt, ez az épület már jobb kategóriába tartozik, egy kortárs energetikai megoldásban részesült” – magyarázta az építész.
Egy zöldtetőnél az is lényeges szempont lehet, hogy pótolja az épület által elvett zöldfelületet, ugyanakkor a vízgazdálkodási kritérium sem mellékes, hiszen egy ilyen felület hosszabb ideig tartalékolja a nedvességet, ami vissza is vezethető a környezetbe, miközben a hagyományos tetőről a csapadék egyszerűen lefolyik a csatornán – hívta fel a figyelmet Simpf Rajmond tájépítész. Rajmond a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán végzett, négy éve dolgozik tájépítészként Budapesten, és maga is tervezett már zöldtetőket.
– magyarázta a szakember. „A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve Budapesten sok irodaházat már eleve így építenek, mintegy nyolcvan százalékukat már úgy tervezik meg, hogy a tetőn zöld növényzetet alakítanak ki. Az itt élő, irodaházban dolgozó emberek kevés zöldterületet látnak, így a zöldtető azt az érzést kelti bennük, hogy közelebb vannak a természethez” – tudtuk meg.
Míg előbbinél a kertet az aktív használati igényekhez formáljuk, az extenzívnél a helyi ökológiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki a vegetációt, itt elsősorban a növényzet a lényeg, és nem aktív használatra tervezik. A rétegvastagságtól függ, hogy milyen a termőközeg, ami hasznosítható, ez a tervezéstől függ, és még az elején dönteni kell, hogy aktívan vagy passzívan akarjuk-e használni – magyarázza a tájépítész.
Ha a passzív mellett voksolunk, vékonyabb lesz a termőközeg, ez kisebb súlyt jelent, és erre pozsgás, azaz szárazságtűrő növényeket szoktak telepíteni, ez nem is igényel akkora gondozást. Csak ültetéskor kell alaposabban foglalkozni velük, amíg be nem gyökereznek, „amíg be nem áll a kert”, ez intenzív locsolást jelent pár hónapig, egy évig.
„Van arra példa Magyarországon, hogy magánszemélyek is kifejezetten zöldtetőt kértek, és így terveztették meg az épületet. A legújabb zöldtetőket úgy alakítják ki, mint egyfajta tartályt.
Ebben tároljuk a vizet, a tárolt víz pedig párologtatás útján visszakerül a felső részbe, a növényekhez, amelyek így táplálkoznak. Visszaforgatásos, önellátó rendszernek nevezzük, többletcsapadék esetén pedig van egy elfolyó rendszer, ami a csatornába vezeti a vizet, de bizonyos mennyiségű csapadék megtartására is alkalmas, ami a tető felmelegedése esetén ismét párologni kezd”– részletezte a zöldtető „életét” a szakember.
Romániában egyelőre sajnos semmiféle ösztönző rendszer, határozat, program, stratégia nem létezik a zöldtetők kialakítására vonatkozóan. „Ez egy nem létező téma, legfeljebb önkéntes alapon bevállalt projektként érvényesülhet” – fogalmazott kiadványunknak Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. Mint megtudtuk,
Ezt például szigeteléssel, a fűtésrendszer átalakításával, a tetőszerkezet feljavításával lehet elérni, és igazolni, hogy az adott beruházásoktól az épület valóban hatékonyabbá vált energetikai szempontból.
Hőháztartás szempontjából sokat jelenthet a zöldtető, de Korodi elmondása szerint a témával külön nem foglalkoztak, hiszen figyelembe véve, hogy az építkezésekkel kapcsolatban olyan „alapszükségletek” vannak napirenden, mint a lakhatóság vagy az irodaház-fejlesztések, a növényzettel beültetett tetőzetek marginális témának számítanak.
Az európai normák szerint egyébként az egy főre eső zöldövezetnek 26 négyzetméternek kell lennie, ráadásul ez a hazai szabályozásban is szerepel. A törvényes keret azonban nem tér ki az épületek tetején lévő zöld felületekre, kifejezetten az alapfelületekre vonatkozik. Korodi Attila rámutatott: a környezetvédelmi minisztérium sajnos nem is igazán figyel erre a kérdésre, korábban ugyan voltak zöldövezetesítési programok, sok településen pedig eleget is tesznek az előírásoknak, de a nagyvárosi agglomerációkban messzemenően nem teljesülnek ezek a számok, és ez komoly gondot jelent.
„Nem tekinti prioritásnak a szaktárca, pedig a légszennyezés szempontjából ez az egyik legfontosabb kérdés. A városok folyamatosan terjeszkednek, állandóan külterületek minősülnek át belterületekké, az arányokat viszont meg kell tartani. Fontos, hogy egy zöldövezet hasznosítása miként történik: egy erdős vidéken fekvő, közepes méretű városnál ez kevesebb gondot jelent, de a nagyvárosokban, ahol gyorsan történik a település terjeszkedése, meghatározó” – hívta fel a figyelmet Korodi Attila.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot július 13-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
szóljon hozzá!