Fordítsunk fokozottabb figyelmet a meghitt családi ünneplésre
Fotó: Haáz Vince
Nemcsak a nagy közös, év végi ünneplésekről kell lemondanunk idén, hanem a karácsonyi hagyományok, szokások egy részéről is. Hiszen elmaradnak a kántálások, betlehemezések, és sok helyen a hagyományos év végi, év eleji házszentelés is. De nincsenek tiltólistán a meghitt szűk családi ünneplések és a templomi misék, istentiszteletek.
2020. december 24., 08:242020. december 24., 08:24
Marosszéken, a nagy református gyülekezetekben, amikor karácsonyi szokásokról érdeklődünk, a lelkészek elmondják, hogy a kántáláson kívül nem sok minden maradt fenn. Több helyen karácsony szombatján este a presbiterek régi karácsonyi énekekkel köszöntik fel a lelkészt, elfogadva a friss kalácsot és a pohár pálinkát, bort. Van, ahol még közösen egymás családjait is felkántálják, de ez már egyre ritkább, és az idei, furcsa járványidőszak nem fog kedvezni ennek.
Búzásbesenyőben karácsony másodnapján a faluközösséget alkotó római katolikus, református és ortodox gyülekezet tagjai, főként férfiak, csoportokra osztva minden családot felkeresnek, régi, népies köszöntőket mondanak, karácsonyi énekeket kántálnak. A reformátusok régi, helyi köszöntőt mondanak el minden őket fogadó család ajtajánál: „Üdvöz légy, új király,/ kit szemeimmel régtől fogva látni kívántalak!/ Egy nagy csillag által addig magasztaltalak,/ amíg a hideg jászolban téged ott látlak./ Neved írattassék a szentek könyvébe,/ és onnan felemeltessék a magasságos mennyekbe!/ Dicsőség, dicséret legyen az Istennek,/ hogy fogja fel pártját a magyar nemzetnek,/ és hogy soha ne hagyja elveszni a keresztyénséget!/ Az Isten adja, kedves gazdasszony és gazda, hogy érjünk meg még sok karácsonyestét erővel, egészséggel!”
Egy-egy családot régi szokás szerint felkeresnek a református, római katolikus és újabban az ortodox kántálók is. Az így összegyűjtött adomány sokszor volt mentőöve a helyi református gyülekezetnek, hiszen egy-egy nagyobb kiadáskor, építkezéskor, a templomban használt orgona megjavíttatásakor kisegítették a közösséget.
Mint Simon Levente elmondta, bár a kántálás karácsony másodnapján nappal van, így az esti 11 órai kijárási tilalom nem érinti, mégis elmarad. Beszélgetésünkkor még nem döntötték el, hogy milyen módon szervezik meg, de az már biztos volt, hogy a házról házra járás, éneklés, kínálás és adománygyűjtés nem kivitelezhető.
„A római katolikus plébánossal és az ortodox lelkésszel közösen döntünk majd arról, hogy milyen módon lehet idén megélni, megtartani ezt a közösségi karácsonyi szokást. Szinte biztos, hogy a hagyományos, házról házra járás elmarad. Az körvonalazódik, hogy mindhárom közösség a saját templomában, mise, istentisztelet után közösen kántál egyet, és akkor összegyűjtik az adományokat is. Így mindenki elsősorban saját gyülekezetét támogatja, lehet, hogy nagyobb összeggel, hiszen nem lesz lehetősége, hogy a másik két közösségnek is átadja az anyagi támogatást” –fejtette ki a lelkész, hozzátéve, hogy idén talán még nagyobb szükség van az adományokra, mint az elmúlt években, hiszen anyagi szempontból sem volt egyszerű éve a gyülekezeteknek.
Fotó: Beliczay László
A karácsonyi, egyházi szokások része a gyermekek ünnepi műsora és megajándékozása. Ezt több helyen karácsony szombatján tartják meg, de nem ritka, hogy karácsony másodnapján délután van a versmondás, éneklés, kis ajándékok szétosztása.
Megkérik a szülőket, hogy készítsenek egy kis videót, amikor gyermekük, gyermekeik elmondják a lelkész, plébános, hitoktató által kiosztott verset. Majd ezekből a kis videókból készül egy összeállítás, és azt közzéteszik a közösségi oldalakon. Az sem ritka, különösen a nagyobb gyülekezetekben, hogy kihirdették, a gyermekek karácsonyi műsorára csak a szülők menjenek el, és a gyülekezet többi tagja élő közvetítésben nézheti ezt az alkalmat.
Marosszentgyörgyön a római katolikus közösségben néhány éve felújították a Szállást keres a szent család hagyományát. Előző években a fiatalok egy csoportja karácsony előtt kilenc nappal elindult szentcsaládozni. Az előre feliratkozott családokat a Szent Családot ábrázoló képpel keresték fel, és imádkoztak, énekeltek a család tagjaival. Távozáskor a képet a családnál hagyták másnap estig. Akkor – ugyancsak ének és imádság kíséretében – elvitték a képet egy következő házhoz. Idén azonban, mint Baricz Lajos római katolikus plébános elmondta, csak online van lehetőségük ezt a hagyományt fenntartani.
A plébánostól megtudtuk, hogy náluk idén elmarad a karácsonyi éjféli mise és az azt megelőző kántálás is, hasonlóképpen az év végi, év elejei házszentelések is. Ezzel kapcsolatban Baricz Lajos megjegyezte, hogy amint a járványhelyzet lehetővé teszi, tavasszal vagy akár nyáron is, megtartják a házszentelést, illetve elmennek majd azokhoz, akik ezt igénylik. „A rorátékat tartjuk, reggelente 40–45-en vesznek ezeken részt, így készülve az ünnepre. Az ünnepi szentmiséket az éjféli kivételével megtartjuk, a gyermekek műsora viszont elmarad.
Fotó: Veres Nándor
Az egyházi elöljárók, akikkel beszélgettünk, mindannyian azt hangsúlyozták, hogy bár kétségkívül furcsa, szokatlan karácsonyunk lesz, két fontos szempontot tartsunk szem előtt.
És ha már szokásainkat, karácsonyi hagyományainkat nem tudjuk teljes mértékben megélni, megtartani, fordítsunk fokozottabb figyelmet a meghitt családi ünneplésre, teremtsünk békés, örömteli légkört otthonunkban. A régi ünnepek felidézése, a nagymamától tanult imádság, karácsonyi dal eléneklése, de az együtt töltött értékes idő is mind-mind hálával töltheti be lelkünket és felejthetetlen élményekkel ajándékozhat meg.
Személyes karácsonyomhoz szorosan hozzátartozik a nagyszüleimtől tanult, a református énekeskönyvben is benne lévő, számomra az ünnep lényegét összefoglaló alábbi ének: Kicsiny Betlehemben megzendült az ének, dicséret, dicsőség az ég Istenének, kit oly régtől fogva szívszakadva vártunk, megszületett Megváltója a bűnös világnak. Zengjen ajkunkról is hálaadó ének, estéjén karácsony áldott ünnepének! És ki bűneinkért földre alászálla, szívesen várt vendég legyen lelkünk Messiása!
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő kiadványában, a Hit-vallás legfrissebb számában látott napvilágot december 21-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!