Novák Eduárd prioritása a sportstratégia, rengeteg a tennivaló a hazai sportélet újraszervezésében

„Az élet egy stratégia. Most pedig a legfontosabb, hogy az Országos Sportstratégiára összpontosítsak, így 15 év gyorskorcsolyázás és 23 év kerékpározás után úgy döntöttem, hogy egy ideig visszavonulok a versenyektől. 2022 egy nagyon fontos év lehet, az abszolút prioritásom pedig most ez a projekt, amelybe mindent bele szeretnék adni” – fogalmazott bejegyzésében.

Nem egy tipikus sportkarrier volt.

„Az első fele, a 15 év gyorskorcsolyázás alatt elég jól működött a rendszer, elég szépen fejlődtünk, de akkor nagyon körülményes volt például a nemzetközi versenyekre kijutni, nehéz volt a vízumokat beszerezni. Sportpályafutásom második fele pedig nagyon érdekes. Sok sportoló már 25 évesen befejezi pályafutását, én 25 éves koromban kezdtem el kerékpározni. Történt ez a balesetem után öt évvel, miután sok más területen kipróbáltam magam, de végül a sport mellett maradtam. Lentről indultam, rengeteg verseny ráment, amíg rájöttem, mit hogyan kell csinálni” – mesélte a Székelyhonnak Novák.

Az erőnléti felkészülést elvégezte, de technikailag sok hiányossága volt. Sok mindent meg kellett tapasztalnia, amíg úgy érezte, hogy szükség van egy edzőre, aki szakmai tudást adjon. 2011-ben ismerkedett meg az olasz Cristiano Valoppival, akivel nagyon szép eredményeket értek el. A 2012-es londoni paralimpián szerzett aranyérme után Novák a Román Kerékpáros-szövetség elnöke lett, belevágott egy különleges kalandba.

„Felvettem a harcot olyan szövetségben lévő erőkkel, akik nagyon rég ott voltak, és nagyon jól behálózták magukat minden szempontból. Négy év ráment erre a harcra, és ez  meglátszott az eredményeken is”

– mondta Novák.

Öt évvel később, 2019-ben volt újra bronzérmes az országúti para-világbajnokságon, és akkor érezte, hogy Tokióban is van esély éremre. Úgy érezte, hogy plafonálódott is egy kicsit, váltásra van szüksége. Megvált Valoppitól, és egy angol szakemberrel folytatta. Lényeges fejlődés állt be, több egyéni csúcsát megdöntötte.

Elmondta, hogy az idei paralimpián szerzett ezüstérmet nagyon ki kellett taktikázni, de amikor elvállalta a sportminiszteri tisztséget, tudta, hogy ez mivel jár, kevesebb idő jut edzésekre. Szeme előtt lebegett, hogy nagy lehetőség előtt áll: sportolóként országos, Európa-, világ- és olimpiai bajnok lett, sportvezetőként pedig szövetségi elnök és sportminiszter, miniszterként pedig olimpiai dobogós.

Novák Ede közel egy éve sportminiszter. Örvend, hogy az elmúlt időszakban sokan felfigyeltek a beiktatása után bejelentett stratégiára.

„Két hónapot sajnos elveszítettünk a kormányválság miatt, de sikerült egy alapdokumentumot elkészíteni, ami egy analízis a romániai sportról, ennek struktúrájáról, az iskolai sportról, a tömegsportról. Van egy kép a romániai sportéletről. Következő lépésként elkezdtük a konzultációkat különböző szakmai csoportokkal a tömeg-, az iskolai és a minőségi sportról. Tárgyalunk a szövetségi edzőkkel, nagy sportolókkal, a sportigazgatókkal, a sportiskolák, illetve a sport szakos középiskolák vezetőit is meghívtuk, hogy elmondják véleményeiket, meglátásaikat. Kételkedtem, hogy el fognak jönni, de meglepetésre százhúszan jelentkeztek. Ők, a sportiskolák szakemberei egész életükön át az utánpótlásképzésben dolgoznak, de soha senki sem kérdezte meg őket. A tanácskozásra meghívtam a tanügyminisztert is.

Sokan érdeklődnek az új sportstratégia iránt, bíznak benne, és nagyon várják. Elkészítésének határideje 2022 márciusa, de mivel két hónapot elveszítettünk a kormányválsággal, csak májusra lesz kész. Hamarosan elkezdjük az új sporttörvény elkészítését, megírását, azt szeretnénk, hogy a stratégiát egy törvény szögezze le.

Nagy változások kellenek, mert az utóbbi 25–30 éveben szabadjára volt engedve a rendszer. A sportminisztérium, a tanügyminisztérium és a olimpiai bizottság is saját rendszert épített fel. Mindenhol megtaláljuk ugyanazt: gyerekek – haladók – profik. Ennek semmi értelme nincs, mert azt jelenti, hogy csak szétszórjuk a pénzeket. Az kellene, hogy a tanügyminisztérium az alappal foglalkozzon, a klubok a versenysporttal, míg az olimpiai központok, a Dinamo, a Steaua és a nagy klubok a topsportolókkal.

A tömegsport esetében támogatni kell azokat az akciókat, amelyek nagy tömegeket mozgatnak meg. Gondolok itt például a labdarúgásra és a küzdősportokra. Úgy gondolom, hogy a 2022-es esztendő egy fontos év lehet a romániai sport számára, és úgy érzem, hogy a létező memorandum alapján meglesz a politikai támogatás arra, hogy ezeket a változásokat meghozzuk. Sok olyan problémát fedeztünk fel, amelyen sürgősen lehet változtatni, de a nagy változásokhoz már stratégia kell” – hangsúlyozta Novák Károly Eduárd.

Arra a kérdésre, hogy számíthatnak-e a szülők a közeljövőben több iskolai testnevelésórára, Novák elmondta, benne van a kormányprogramban, hogy heti öt testnevelésóra legyen. „Az iskolai sportórákkal kapcsolatban el kell mondani, hogy nálunk csak három sportágat gyakorlunk az iskolákban: az atlétikát, a tornát és egy labdajátékot. Azokban az országokban, ahol a mutatók sokkal jobbak, legalább nyolc sportág szerepel iskolai sportként. Ott van például a tánc vagy az úszás. Fontos, hogy minél dinamikusabb, változatosabb legyen a testnevelésóra az iskolában” – nyilatkozta a sportminiszter.

Novák azt szeretné, ha ezentúl a szakszövetségek fizetnék a nagy nemzetközi versenyen érdekelt sportolók felkészülését A-tól Z-ig.

„Mondják meg, kik azok, akik a 2024-es párizsi olimpiára készülnek, és nekik meg szeretnénk adni minden feltételt. Ne legyenek átfedések, hogy a sportminisztérium fizet egyet, az olimpiai bizottság pedig mást, az egyik az egyik edzőtábort, a másik pedig a másikat.

Ugyanakkor fogjuk kötelezni a szakszövetségeket, hogy a költségvetésükből egy bizonyos összeget a gyerekekre, az utánpótlásra költsenek.

Jövőtől szeretnénk támogatni a labdarúgó-szövetséget. Eddig a labdarúgás nem kapott állami támogatást a sportminisztériumtól, ezen változtatni szeretnénk. A fociutánpótlás-képzést, az akadémiákat szeretnénk támogatni” – árulta el Novák.

Másfél hónap múlva kezdődik a pekingi téli olimpia, ahol sajnos kevés az esély az éremszerzésre. Novák ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

A korcsolyaszövetség fizetésképtelen. Egy új korcsolyaszövetséget alakítunk, ott nulláról kezdjük. Az egyedüli téli sportág, ahol szép eredményeket érnek el, a szánkó és a bob. Ők ügyeskednek, pedig nincs sok sportolójuk, és pályájuk sincs. Ennek ellenére tudnak európai és világszinten eredményeket felmutatni. A téli olimpiával kapcsolatos hír, hogy az egyik brassói gyorskorcsolyázó lány megszerezte a kvalifikációt a téli olimpiára. Nekem pedig az álmom az, hogy a csíkszeredai szabadtéri gyorskorcsolyapálya működjön, és vidékünkön épüljön egy velodrom.”