Vissza a hagyományoshoz. A dietetikus szerint inkább házi kolbászt fogyasszunk mértékkel, mint bolti felvágottat
Fotó: Lukácsi Lehel
Egészségtelen-e vagy sem a székelyföldi konyha? – Szász Hunor dietetikus szerint inkább fogyasszuk gyakrabban a szénhidrátban és zsírban gazdag hagyományos étkeket, mint a boltokban kapható, mesterségesen előállított, számos adalékanyagot tartalmazókat. Fontos ugyanakkor, hogy ez esetben is figyeljünk oda a helyes táplálkozásra, mint például a mértékletességre és a napi ötszöri étkezésre.
2018. december 04., 12:252018. december 04., 12:25
A székelyföldi konyháról legtöbbeknek a kürtőskalács, a pityókás tokány, a töltött káposzta vagy épp a krumplis kenyér jut eszébe. Szász Hunor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház dietetikusa szerint bár ezek mind finom és hagyományos ételek, egyben szénhidrátban és zsírban is gazdagok, ami mértéktelenül fogyasztva rendkívül káros az emberi szervezetnek.
Köztudott – mondta a szakember –, hogy az itt élők étrendjét az évszázadok során az időjáráshoz, a földrajzi körülményekhez, illetve a gazdasági helyzethez kellett igazítani.
A házi készítésű ételek nem tartalmaznak annyi mesterségesen előállított adalékanyagot, mint a boltban vásároltak, így azok az ennivalók, amelyeket saját kezűleg állítunk elő, sokkal egészségesebbek. Viszont amennyiben mértéktelenül fogyasztjuk a hagyományos székely élelmiszereket, könnyen „át lehet esni a ló túloldalára”. Például a füstölt, fűszeres, sós ételek növelik a vérnyomást és a koleszterinszintet, a nagyon zsírosak megterhelik a májat és az epét, a cukros élelmiszerek pedig a vércukorszintet emelik meg. Így a cukorbetegség – szövődményeivel együtt – a helytelen táplálkozásból fakadó egyik leggyakoribb kór térségünkben, ahogy egyébként világszerte is, de meg lehet említeni a magas vérnyomást, a túlsúlyosságot és a daganatos betegségeket is, amelyek kialakulásában mind-mind közrejátszik a helytelen étrend.
Fotó: Barabás Ákos
„Sokan az idők során nem hangolták össze étrendjüket környezetükkel, testi szükségleteikkel, fizikai aktivitásuk mértékével. Például akik a múltban fizikai, mezei munkát végeztek, azoknak több kalóriára volt szükségük, viszont utódaik ugyanazzal az étrenddel kisebb erőfeszítésű munkát végeznek ugyanannyi kalóriamennyiséget bevíve nap mint nap. A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód tökéletes kombináció a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség kialakulásához” – fogalmazott.
„Egy másik oka az említett betegségek elterjedésének a kész vagy félkész élelmiszerek fogyasztása, amelyek olyasmit is tartalmazhatnak, amire szervezetünknek egyáltalán nincs szüksége. A statisztikák szerint míg az '50-es '60-as években egy ember átlagosan 2 kg cukrot fogyasztott egy év alatt, 2016-ra ez a mennyiség 35 kg-ra nőtt. És folyamatosan növekszik, hiszen igaz, hogy a házi készítésű hústermékekben nincs cukor, de ha megnézzük az üzletieket, például a felvágottakat, azokban jócskán előfordul” – magyarázta Szász Hunor. Ennek kapcsán fontosnak tartotta kiemelni, hogy a házi előállítású élelmiszer jóval olcsóbb és egészségesebb a nagyáruházakban kaphatóknál.
Ugyanakkor a cukros, szénsavas üdítők helyett gyümölcslevet kellene inni, édességek helyett aszalt gyümölcsöt ajánlott fogyasztani. Boltban vásárolt felvágottak helyett célszerűbb tartósítószert és adalékanyagokat nem tartalmazó házi étkeket enni” – hangsúlyozta.
Fotó: Barabás Ákos
Étkezésnél fontos ugyanakkor a mennyiség is, nem csak a minőség, illetve a helyes étkezési program betartása. „A napi fő étkezések mennyisége és időzítése nagyban befolyásolja egészségünket, ajánlott napi ötször étkezni kisebb adagokban” – mondta a szakember. Erre példaként fel lehet hozni az úgynevezett élelmiszer-piramist, amely egy piramis formájú, nemzetközileg elfogadott szemléltető ábra a helyes táplálkozás megértéséhez.
Az illusztráció a különféle ételcsoportokat osztja fel azok ajánlott beviteli mennyisége szerint. A klasszikus ábra alján a gabonafélék – amelyekből a teljes kiőrlésűek a jobbak –, illetve a zöldségek és gyümölcsök helyezkednek el, majd feljebb haladva a tejtermékek és húsok, a piramis csúcsán pedig a cukrok és zsírok találhatók. A cikkhez mellékelt ábra értelmezése egyszerű: minél feljebb haladunk, annál kevesebbet ajánlott fogyasztanunk az adott élelmiszercsoportból.
„Az egészséges táplálkozáshoz szükség lenne az ezzel kapcsolatos információk terjesztésére az oktatási intézményekben, akár már óvodás kortól. Emellett közérdekű reklámokon és egészségügyi programokon keresztül is nevelni kellene a társadalmat. Szigorúbb törvények is szükségesek lennének: például az iskolák környékéről el kellene tiltani a gyorsbüféket” – vélekedett a dietetikus.
Fotó: Gecse Noémi
A házi nem csak a húskészítmények esetében egészségesebb a boltinál. Jobban tesszük, ha a gyümölcsöt és zöldséget sem áruházból szerezzük be, azok ugyanis a szervezet számára szükséges nyomelemekből keveset, kemikáliákból viszont annál többet tartalmazhatnak. Székely Csaba nyugalmazott agrármérnök mutatott rá erre, akitől arról érdeklődtünk, mennyire különböznek tápértékben, ízben és az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok tartalma szempontjából azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket áruházakban, boltokban vásárolunk, azoktól, amelyeket mi termelünk meg vagy őstermelőktől veszünk. A szakember hangsúlyozta,
Noha az áruházakban vásároltak külsőre nem hagynak kívánnivalót maguk után, a mutatós zöldségek és gyümölcsök előállításához valójában rengeteg vegyszerre van szükség, ami különösen káros a szervezetre. Célszerűbb tehát magunknak megtermeszteni vagy helyi termelőktől beszerezni, akik hagyományos módon termesztik a zöldségeket és gyümölcsöket.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!