Menekülés a győzelembe - A székelyudvarhelyi önkormányzati választások rövid története (1992–2016)

2020. augusztus 24., 18:10

Nagyon mélyre kell ásnunk, ha meg akarjuk érteni Székelyföld legmagyarabb városának politikai megosztottságát. Sarkalatos pontja ennek a mindenkori helyi hatalom birtokosa, a polgármester személye és az önkormányzat összetétele. Megpróbáljuk feleleveníteni az 1992 és 2016 között lezajlott hét helyhatósági választás történetét – ezeket, illetve a szereplőket megismerve talán közelebb kerülünk ahhoz, hogy tisztábban lássuk a mai helyzetet.

Polgármesterek: Ferenczy Ferenc, Szász Jenő, Bunta Levente és Gálfi Árpád

Nem véletlenül adtuk egy futballjátékfilm címét írásunknak: az 1980-ban jórészt a budapesti MTK-stadionban leforgatott film arról szól, hogy a hitleri megszállás alatt rabok egy csoportja focimeccset játszik a tisztekkel, majd a találkozó végén kiszabadulnak a német katonák kezei közül. Az Escape the Victory végső, paradicsomi állapotát választási kampányonként időről időre megígérték a székelyudvarhelyieknek, de az ígéretek rendszerint nem teljesedtek be. Az ígérgető általában mégis tudott újrázni, és belemenekült az újabb győzelembe. Ezenkívül pedig mindig kardinális kérdés volt 1996 és 2020 között a polgármesterek és az önkormányzati képviselők számára, hogy éppen melyik csapatban futballoznak, és időnként az „átigazolás” is belefért a meccsbe.

Polgármester kerestetik!

Az 1989-es rendszerváltás legforróbb napja Székelyudvarhelyen azzal járt, hogy a kora délutáni órákban a városházára beözönlő tömeg elkergette az akkori első titkárt, Gál Ferencet. A feldühödött és diadalittas emberek egy része kis híján meglincselte a „néptanácselnököt”, aki végül vérző orral, egy hátsó kijáraton, a városháza épülete mögött húzódó Varga-patak medrében nyert egérutat. Azok a napok és hetek az eufória mellett arról is szóltak, hogy valamilyen módon rendet kellett rakni a zűrzavarban, ám minden annyira ideiglenes, képlékeny és egyik pillanatról a másikra megváltoztatható volt, hogy azt mai ésszel képtelenek lennénk felfogni.

Akkor még ideiglenes volt a Nemzetmentő Front, illetve az ország első elnökének hivatala is – Ion Iliescu az 1990. május 20-ai választásokig (akkor ő és pártja, a FSN győzött) ideiglenesen vezette az országot, sokszor elnöki rendeletek jelentettek egy-egy jogszabályt. Ilyen volt az 1990. január 3-án megjelent rendelet is, amely kimondta, hogy létre kell hozni a városi és községi polgármesteri hivatalokat.

Székelyudvarhelyen a város ideiglenes vezetősége, illetve az RMDSZ helyi szervezete az említett decemberi napokban jött létre, és rá hárult többek között a város új, ideiglenes vezetőségének összeállítása.

Az akkori helyzetben egy nagyon egyszerű és demokratikus módszerhez folyamodtak: január közepén egy urnát helyeztek el a városháza bejáratához, abba pedig bármely udvarhelyi lakos bedobhatott egy papírcetlit annak a személynek a nevével, akit szívesen látott volna a város élén.

Volt már két sajtóorgánum, a Hídfő és a Szabadság, ezekben a nyomtatott lapokban jelent meg a felhívás. Létezett néhány lakótelepi videóhálózat is: a lakók a televízióból, illetve a városban elhelyezett plakátokról is értesülhettek arról, hogy vezető kerestetik a település élére. Néhány nap alatt több száz papírcetli, illetve összesen 53 név került az urnába, a legtöbb „szavazattal” bíró udvarhelyiek pedig meghallgatáson vettek részt.

Közöttük volt dr. Ferenczy Ferenc állatorvos, az akkori Hargita Megyei Szaporodásbiológiai és Állatnemesítő Központ udvarhelyi kirendeltségének vezetője is. Mások is szóba jöttek, de egyrészt nem akarták feladni az addigi munkahelyüket a bizonytalanság miatt (simán benne lett volna a pakliban, hogy már az év nyarára vagy őszére helyhatósági választásokat írnak ki, annyira ideiglenes volt az akkori állapot), másrészt akkora fejetlenség és olyan akut törvényhiány volt, hogy nem akárki vállalta volna el első szóra a városvezetői tisztséget.

1990. február 13-án tehát megszületett a határozat:

Ferenczy Ferencet nevezték ki polgármesternek visszamenőleges hatállyal, február 1-étől (két évig, az első igazi választásig vezethette a várost).

Mellette alpolgármestert és jegyzőt (titkárt) is választottak, Laczkovics Albert és Bodnár László személyében, illetve egy négytagú vezetőségi bizottságot, amelybe Albert Júlia, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat aligazgatója, Dorel Ardelean, az Építkezési Vállalat igazgatója, Bihari József, a Pénzügyi Osztály vezetője, valamint Kenyeres László, a Közüzemek igazgatója került. Így a város adminisztratív szempontból is elkezdett működni az akkori sajátos helyzetben.

1992 – Az első meccs: Ferenczy legyőzi az RMDSZ-t

Miután az Iliescu-féle nomenklatúra az 1990. évi első parlamenti választások, illetve a bányászok sokadik behívásával elért kormányválság után stabilizálta hatalmát, kiírta az első helyhatósági választások megtartását, mégpedig 1992 februárjára. 1991 karácsonyán Ferenczyt már megkereste az RMDSZ, hogy a választásokon induljon a szövetség színeiben, végül mégis az a döntés született, hogy előválasztásokat tartanak.

A január 8-ai előválasztáson nem Ferenczy, hanem dr. Kinda László fogorvos győzött egyetlenegy szavazattal, így a szövetség őt indította a polgármesteri székért dúló csatába, a hivatalban levő polgármester pedig úgy döntött, hogy függetlenként indul.

Egy harmadik jelölt is versenybe szállt: Petres Gyula, a Tehnoutilaj (a volt Élelmiszeripari Gépgyár) korábbi igazgatója. Az első fordulót február 9-én tartották, Ferenczy és Kinda jutott a második körbe.

Akkoriban a választási kampány nagyon egyszerű eszközökkel folyt: kis plakátokat ragasztottak ki a város kapualjaiba, üzleteinek ablakaiba, a jelöltek és barátaikból, ismerőseikből álló kampánystábjaik pedig főleg személyes beszélgetéseken igyekeztek meggyőzni a szavazókat. Székelyudvarhelyen a sajtót akkoriban nagyjából az 1990 augusztusában létrejött Udvarhelyi Híradó hetilap, illetve a lakótelepi videóhálózatok jelentették, de nagyon sok emberre hatott a történelmi egyházak helyi vezetőinek szava is.

A választások második fordulójában (február 23-án) Ferenczy Ferenc fölényes győzelmet aratott – ám az önkormányzati képviselő-testületbe egy független tanácsos (Dombi Dezső) mellett csak RMDSZ-esek kerültek, az alpolgármester egy fiatal mérnök, bizonyos Bunta Levente lett.

Hogy miként fog tudni dolgozni az RMDSZ jelöltje ellen győző Ferenczy doktor, a majdnem egyszínű – RMDSZ – tanáccsal, nem tudni. Azt azonban reméljük, hogy mindenképpen a város javát kívánják szolgálni”

– írta az akkori Hargita Népe.

Az 1992. évi helyhatósági választások eredményei:

Első forduló, 1992. február 9.

Dr. Ferenczy Ferenc: 9757 (49,4%)

Dr. Kinda László: 6235 (31,59%)

Petres Gyula: 3317 (16,8%)

Második forduló, 1992. február 23.

Dr. Ferenczy Ferenc: 9454 (62,72%)

Dr. Kinda László: 5619 (37,28%)

1996 – A fordulat éve: Szász Jenő színre lép

A kilencvenes évek közepén sok minden átalakult Székelyudvarhelyen, illetve megfigyelhető volt egy elég egyedi jelenség: számos fiatal értelmiségiből, főleg mérnökből vállalkozó lett, akkoriban jött létre a város gazdasági életét mai napig meghatározó cégek egy része. Megépült az elhíresült csereháti gyerekotthon és a kerekerdői katonai laktanya, habár 1995-ben az akkori városi tanácsban mindenki a csereháti terület odaadására szavazott, Ferenczy polgármester (aki időközben városi RMDSZ-elnök lett)  belebukott az épület körüli huzavonába. A szövetség őt indította polgármesterjelöltként az 1996 késő tavaszára kiírt, sorrendben második helyhatósági választáson.

Ám a szövetség helyi szervezetén belül egyáltalán nem volt már egység, többen mást szerettek volna látni a polgármesteri székben, az említett vállalkozók köréből is többen szerettek volna önkormányzati képviselők lenni. Megerősödött a sajtó is, abban az időben már két helyi televízió is működött: az említett videóhálózatokból összenőtt UTV és az Ati BETA Televízió – előbbi az RMDSZ-t, utóbbi a magukat függetlennek nevező vállalkozókat támogatta.

Sokáig úgy volt, hogy Ferenczynek nem lesz ellenfele, de aztán a „semmiből” megjelent az az ember, aki több mint két évtizede meghatározó szereplője a székelyföldi és az erdélyi közéletnek: a 27 éves Szász Jenő,

akkori szakmája szerint bútortervező mérnök, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője, aki mellékesen az Udvarhelyszéki RMDSZ alelnöke is volt. A jelöltállítás határideje május 4-én, szombaton járt le, és Szász gyakorlatilag az utolsó pillanatokban adta le a jelöltséghez szükséges aláírásokat. A fiatal, energikus, mosolygós polgármesterjelöltet az említett vállalkozók támogatták, illetve igen jelentős volt a médiahátszele is, hiszen az Ati BETA televízión kívül az Udvarhelyi Híradó hetilap is inkább mellé és a függetlenekhez állt, mintsem a „klasszikus”, Verestóy Attila szenátort és körét jelentő RMDSZ-hez.

„A politikai élet székelyudvarhelyi megpezsdülésével egyidőben a helyi RMDSZ érezhetően válságba került, hiszen nem igazán lehet dicsekedni azzal, hogy szervezetünk jelölését többen visszamondták és inkább az egyéni küzdelmet választották” – írta az akkori Udvarhelyi Híradó. Mai szemmel az is megdöbbentő, hogy összesen 18 (!) udvarhelyi személy próbált függetlenként önkormányzati képviselő lenni – jóllehet akkor sokkal kevesebb aláírást kellett összegyűjteni az induláshoz, teljesen más volt a helyhatósági törvény. Nemcsak függetlenek, hanem román pártok (a Demokratikus Konvenció, a Liberális Párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja – így hívták akkor a mai PSD-t –, illetve a Roma Párt) színeiben is jelentkeztek a nagy megmérettetésre, amely 1996. június 2-án zajlott le.

Június 3-án, hétfőn reggel a város arra ébredt, hogy hét év után új polgármestere van, Szász Jenő személyében – az RMDSZ tíz tanácsost tudott bejuttatni a testületbe, amelyben összesen kilenc független képviselő is helyet foglalhatott, illetve két másik párt egy-egy embere is, mindannyian magyar nemzetiségűek.

A következő négy évben a testület gyakorlatilag két csapatra oszlott, a fiatal polgármestert támogatókra és a vele szemben álló RMDSZ-esekre.

De a szövetségi listán bekerült tanácsosok egy része is „átállt” a többséghez, illetve arra is volt példa, hogy a magukat függetlenekként meghatározók közül állt be valaki a szövetségiek közé.

Az 1996. évi helyhatósági választások eredménye:

Szász Jenő: 9755 (52,09%)

Dr. Ferenczy Ferenc: 8970 (47,91%)

Szász Jenő első hivatali idejének elején két olyan ügy történt, amely nagyban meghatározta azt, hogy a rákövetkező években a helyi üzletemberek közül kik támogatták az elképzeléseit.

A Mol-töltőállomás ügye

1997 tavaszán derült ki, hogy a Mol Románia kft. két töltőállomást is szeretett volna építeni Székelyudvarhelyen – eleinte arról volt szó, hogy a város bejáratainál, később Szász Jenő polgármester kezdeményezésére a Bethlenfalvi út és a Céhek utcája találkozásánál egy olyan területre, ahová akkoriban még lakásokat terveztek építeni. A benzinkút végül megépült (néhány évvel később pedig mellette a Kis Szent Teréz plébániatemplom is), de

azokban az időkben több tanácsülés zajlott le úgy, hogy személyeskedésig fajultak a viták.

A testület gyakorlatilag két pártra szakadt, a töltőállomás megépítését ellenzőkre, illetve támogatókra. 

A kereskedelmi felületek „elosztása”

1996 végén és 1997-ben zajlott le a volt állami cégek tulajdonába tartozó kereskedelmi felületek privatizálása. Az ezzel kapcsolatos helyzet és eljárás nagyon jellemzi a kilencvenes évek gazdasági és társadalmi zűrzavarát. Konkrétan arról volt szó, hogy az akkor Közüzemeknek hívott Városgazdálkodási Vállalat (a mai Urbana Rt. elődje) birtokában levő Comal Homorod és Comind Budvár cégek több üzlethelyiséggel, kereskedelmi felülettel rendelkeztek a város központjában, illetve a Kossuth Lajos utcában. Az akkori tanács ezeknek a vezetőségébe delegált egy-egy önkormányzati képviselőt, akik

gyakorlatilag saját maguknak szerezték meg az ingatlanok bérbeadási lehetőségét.

Ezért van az, hogy mai napig ezeket e felületeket olyan személyek (illetve hozzájuk kapcsolható cégek) adhatják bérbe, akik 1996 és 2000 között tanácsosok voltak.

2000 – Újrázó győztesek és nagy vesztesek

Zűrzavaros, bányászjárásos, kormányváltásos periódus volt az 1996 és 2000 közötti időszak. Mindjárt ’96 végén megtörtént az „igazi rendszerváltás”, az Iliescu-féle berendezkedést az Emil Constantinescu és a Demokratikus Konvenció neve által fémjelzett korszak váltotta. Először került be a kormányba az RMDSZ is: miniszteri, államtitkári állásokat szerzett, az ország ebben az érában csatlakozott a NATO-hoz (1999-ben).

Székelyudvarhelyen elkezdődött a Szász Jenő-korszak, jöttek az első megvalósítások, bővült a helyi médiapiac is.

Miután Verestóy Attila az RMDSZ szenátor-előválasztásán (1996 szeptemberében) legyőzte Hosszú Attilát, az Ati Beta tulajdonosát, a két említett televízió 1997 elején egyesült Digital 3 néven. Az év őszén létrejött a Príma Rádió, a következő évben pedig az Udvarhelyszék napilap. A helyi üzletemberek egy része elfordult Szász Jenőtől, és abban bízott, hogy 2000 nyarán sikerül leváltani a közben politikai szervezetet (Udvarhelyért Polgári Egyesület – UPE) is létrehozó polgármestert. 1999 őszén elindult a Star Rádió is a Digital 3 mellett, így már rádióból is kettő volt.

A csillagok hangján és a televízióban nem Szász Jenő volt a kedvenc meghívott, de a másik rádió és az Udvarhelyszék hetilap őt támogatta, no meg mellette állt az ezekben az években kiépített polgármesteri hivatali apparátus is.

Szász regnálásának első évében, 1997 decemberében volt a csereháti épület erőszakos visszafoglalása, a görögkatolikus apácákat rendőri és csendőri segédlettel költöztették be az elhúzódó jogvita alatt álló épületbe. A pereskedések és a kialakult helyzet miatt

a csereháti épület kérdése gyakorlatilag az első számú programpont lett a 2000 tavaszán lezajlott választási kampányban.

Ugyan szóba került Dombi Dezső közgazdász és Borbáth István mérnök-cégvezető neve is, polgármesterjelöltnek mégis az RMDSZ-ben 1992 óta parlamenti képviselőként dolgozó Antal Istvánt nevesítette a szövetség. S noha a „futottak még” kategóriában összesen négy jelölt is volt, az az első pillanattól világos volt, hogy Szász és Antal között zajlik le a döntő ütközet a második fordulóban.

Ekkor már iszonyatos, főleg a médiában kibontakozó kampány indult, botrány botrányt ért, az ezredforduló évében teljes megosztottság lett úrrá Székelyudvarhelyen.

Egyrészt a kormányon levő szövetség klasszikus vonala igyekezett „visszaszerezni” a várost, másrészt a magyar kormánypárt nem titkolt támogatását is bíró „polgáriak” igyekeztek megtartani, amit megszereztek. Akkoriban a Fideszt is Magyar Polgári Pártnak hívták, a polgári szó annyira elterjedt Udvarhelyen is, hogy még az akkor alakuló pipaklub is a Polgári Pipaklub nevet kapta. Először tartottak ún. kampánykoncerteket, a hangulatot odáig fokozták, hogy a szavazók között tengerparti nyaralást és tömbházlakást is kisorsoltak. A kampány hevében Szász Jenő tett egy olyan, később még évekig emlegetett kijelentést, amely utólag hatalmas blöffnek bizonyult, de abban az időben sok-sok szavazathoz lehetett vele jutni.

Rendelkezésemre áll a csereháti épület visszavásárlásához szükséges pénzösszeg”

– ezt az elhíresült mondatot a Digital 3 Televízió hónapokig ismételte mindenféle kommentár nélkül, az Udvarhelyi Híradó pedig évekig számolta a napokat a kijelentés elhangzása után.

A 2000. június 4-én lejátszott első meccsen eldőlt, hogy az RMDSZ 13, az UPE 8 képviselőt küldhet az önkormányzati képviselő-testületbe. A független képviselőjelölteknek nem nagyon volt esélyük, a fontosabbak addigra abbahagyták a közéleti szereplést, illetve egyik vagy másik csapathoz csatlakoztak. A polgármesterjelöltek közül a függetlenként induló Szász jött ki elsőnek, Antal másodiknak, a többi négy, kisebb súlyú jelölt (Ferencz István, Ilyés István, Székely András és Kálmán Lajos) egyike sem érte el az 500-as szavazatszámot.

A „döntőt” június 18-án játszották le, ahol Szász megsemmisítő vereséget mért Antalra: 1801 szavazattal nőtt föléje. Érdekességként jegyezzük meg, hogy pontosan ennyi a Madarasi Hargita tengerszint feletti magassága. Nem mellékesen ugyanezen a napon esett el Marosvásárhely „vára”, holott Fodor Imre az első fordulóban vihette volna a szavazatok többségét Dorin Florea elől, de éppen egy magyar kispárt húzta ki alóla a szőnyeget. 

A 2000. évi helyhatósági választások második fordulójának eredménye:

Szász Jenő: 10813 (54,22%)

Antal István: 9012 (45,45%)

2004 – Háború rutinból: Szász Jenőt nem lehet legyőzni

2000-től Szász Jenő már nem bírta az önkormányzati testületben a többség támogatását, s habár számtalan eszköz volt még így is a kezében, a tanácsosok rendszeresen és módszeresen keresztbe tettek neki. Már a választások után néhány héttel elkezdődött minden, a beiktatási ceremóniával, amelyről az UPE tanácsosai látványosan kivonultak, illetve az RMDSZ-frakcióból is kilépett egy képviselő, majd

végeláthatatlan perek kezdődtek a városvezető és az önkormányzat között.

Az RMDSZ-frakcióba helyi „erősemberek” kerültek, akik gyakorlatilag Szász Jenő minden lépésére reagáltak – a helyi hidegháború tehát látványosan folytatódott. Médiatéren is történtek változások, ugyanis az Udvarhelyszék megszűnt, az Udvarhelyi Híradó pedig a 2003-as főszerkesztő- és részben csapatváltással az előző évekhez képest sokkal kiegyensúlyozottabb hangnemre váltott.

Szász Jenő azonban nem maradt média és támogatottság nélkül: a Polgári Élet hetilap az egyik ilyen „megvalósítása” volt. 2003-ban létrehozta a Magyar Polgári Szövetséget, ám a 2004-es választásokhoz közeledve az RMDSZ-nek sikerült ezt a szervezetet a bíróságon elkaszálnia, és a Szász-párti tanácsosok végül a Népi Akció Pártja (AP) listáján indultak a választásokon.

A segítségnyújtásban képben volt az akkori nagyszebeni polgármester, Klaus Johannis is az általa elnökölt Német Demokrata Fórummal, amely szintén támogatást ígért Szásznak. Ebből az UPE-MPSZ-AP vonalból jött létre később a Magyar Polgári Párt.

Megfigyelhető, hogy a „nagy” RMDSZ mellett több kis párt is próbált utat törni magának az elmúlt húsz évben a romániai magyar politika csatamezején. Az MPP születése egyértelműen Szász Jenőhöz és Székelyudvarhelyhez köthető, illetve – indirekt módon – az Erdélyi Magyar Néppárt is, hiszen azt alapítói szigorúan Szász Jenő nélkül szervezték meg és indították el. Mindez azonban csak később valósult meg.

A 2004-es választásokra Szásznak újabb RMDSZ-es kihívója akadt, Ladányi László-Zsolt jogász, korábbi képviselői irodavezető személyében. Habár az összesen négy polgármesterjelölt (benevezett Molnos Zoltán képzőművész, illetve a korábban említett Székely András is) tisztességes kampányban egyezett meg, s még egy paktumot is megkötöttek ezt illetően 2004 májusában, gyakorlatilag a négy évvel azelőtti forgatókönyv ismétlődött meg.

A Szászhoz hasonlóan szintén a harmincas éveiben járó Ladányi csak megszorítani tudta a regnáló polgármestert a június 6-ai helyhatósági választásokon.

Szász Jenőnek sorrendben a harmadik RMDSZ-ellenjelöltet is sikerült két vállra fektetnie, és az önkormányzatban is csökkent az RMDSZ-es tagok száma, hiszen tíz szövetséginek sikerült bejutnia a nyolc AP-ssal és egy függetlennel (Balázs Piroska) szemben.

A 2004. évi helyhatósági választások eredménye:

Szász Jenő: 8836 (52,28%)

Ladányi László-Zsolt:  6883 (40,70%)

Molnos Zoltán: 1104 (7,30%)

Székely András: 162 (1,07%)

2008 – Szász Jenő megbukott, csak nem Udvarhelyen

És igazából talán meg se bukott. Ám tény az, hogy nem indult a 2008-as választásokon a polgármesteri székért, hanem a megyei önkormányzat elnöki székét szerette volna megszerezni. Pedig a 2004 és 2008 közötti ciklusban is folyamatosan nyerésre állt az MPSZ létrehozója. A politikai megosztottság odáig fajult 2007–2008-ban, hogy Székelyudvarhelyen nem volt önkormányzati képviselőtestület, így

a várost Szász Jenő gyakorlatilag egyedül, illetve tanácsadóival, leghűségesebb munkatársaival együtt irányította.

A 2006. évi tanácsülésekről az RMDSZ menetrendszerűen vonult ki, egyik fél sem engedett jottányit sem vélt vagy valós igazából. A megye akkori prefektusa, az azóta (nem ezért az ügyért) börtönben ülő Constantin Strujan április 6-án a 170. számú határozatával feloszlottnak nyilvánította a tanácsot, majd április 25-én a 238-as számúval ismét jogszerűen működőnek ismerte el a testületet – a fejetlenség netovábbja volt ez az időszak. Időközi választásokat mégsem írtak ki, hanem kihúzták az időt egészen 2008 nyaráig.

Az RMDSZ polgármesterjelöltje a Hargita Megyei Önkormányzatot előbb alelnökként, majd 2004 és 2008 között elnökként vezető, egykori udvarhelyi alpolgármester és szenátori irodavezető, Bunta Levente lett. A váltás nagyon érezhető volt a megyei tanácsnál, ugyanis annak elnöki székére a mai napig regnáló Borboly Csaba, az addigi alelnök aspirált. Szász inkább ezt a széket célozta meg ezen a nyáron, így a mai napig érthetetlen módon nem indult a polgármesterségért negyedszer is.

Hiába volt nagyon népszerű Udvarhelyszéken és – gyergyói születésű lévén – a gyergyói medencében is, Borbolyt nem tudta legyőzni.

A városban a Szász helyett induló Orbán Árpád felett Bunta győzelmet aratott, kettejük párharcába nem volt beleszólása a függetlenként ismét induló Molnos Zoltán festőnek. Mindenki azt hitte, hogy vége lesz a megosztottságnak, s hogy Bunta és az enyhe RMDSZ-többség valamiféle békét hoz. Nem így történt.

A 2008. évi helyhatósági választások eredménye:

Bunta Levente: 7632 (51,43%)

Orbán Árpád: 6023 (42,26%)

Molnos Zoltán: 596 (6,74%)

2012 – Bunta újrázott, Szász temetni akart

A 2008-as választásokkor az önkormányzatban az RMDSZ és az MPSZ mellett megjelent a harmadik tömörülés, a helyi Zöld Párt, mégpedig a mérleg nyelveként: kilenc RMDSZ-es, nyolc MPP-s és két zöldpárti tanácsos jött össze a testületbe. Azonban már az alakuló ülésen nagyon kiborult a bili, és tovább folytatódtak a politikai játszmák. A polgáriak és a zöldek megállapodtak abban, hogy az említett Orbán Árpádot támogatják az alpolgármesteri tisztség megszerzéséért, ám

nagy meglepetésre az RMDSZ a zöldpárti Zilahi Imrét jelölte és választotta meg alpolgármesternek.

A másik zöldpárti tanácsos, Hajdó Csaba erre lemondott mandátumáról, az év végén a párt Zilahit kizárta soraiból, aki így elveszítette alpolgármesteri tisztségét. Erre a posztra új ember kellett – ekkor

újabb alku után Szász Jenő lett az alpolgármester.

Ez aztán oda vezetett, hogy a tanács arra hivatkozva, hogy nem látja el munkakörét, az RMDSZ-es és a zöldpárti képviselők támogatásával 2011. január 27-én Szászt felmentette tisztségéből. Az ügyből per lett, 2012 tavaszán ezt Szász megnyerte, de akkor már ott volt a következő választás, amire újfent benevezett pártja színeiben.

A hivatalban lévő polgármester tovább akart menni az úton, de a választáson indult a frissen létrejött, Tőkés László-féle Erdélyi Magyar Néppárt képviselője, Tankó László közgazdász is, illetve volt egy igen vicces figura is ebben a kampányban, egy huszonéves fényképész, Csedő Attila. Utóbbi és csapata tulajdonképpen kiparodizálta az addigi választási kliséket, bevett szokásokat. A „Nem a város pénzén fogok elhízni!”-szlogennel kampányoló Csedőre majdnem háromszáz vicces kedvű udvarhelyi szavazott – érdemben nem befolyásolta tehát a szavazást. A kampányba viszont színt vitt, arra pedig igencsak ráfért: nagy ütésként Szász és csapata egy igen jól összehangolt akcióval Nyirő József udvarhelyi újratemetését szerette volna megvalósítani, de csak egy ünnepi áhítat lett a román–magyar diplomáciai és nemzetközi botrányoktól is kísért temetési tervből. Hivatalosan azóta sem lehet tudni, hogy hol vannak ma a nyolc évvel ezelőtt madridi sírjából exhumált író hamvai.

Bunta újrázott, a rossz nyelvek szerint azért, mert mindenki megijedt Szász Jenő visszatérésétől,

egy teljesen új emberre (Tankóra) nem volt felkészülve a város, a Csedő-viccből pedig kevesen kértek. Az önkormányzati képviselő-testületbe tíz RMDSZ-es, öt MPP-s és négy EMNP-s képviselő került.

A 2012. évi helyhatósági választások eredménye:

Bunta Levente: 9039  (53,62%)

Szász Jenő: 4800 (27,64%)

 Tankó László: 2739 (15,77%)

Csedő Attila: 278 ( 1,6%)  

2016 – A nagy Gálfi-pofon az RMDSZ-nek

Bunta Levente második mandátumának foghatott neki 2012 nyarán, ám a felhők nagyon kezdtek gyülekezni a feje felett. Habár Szász Jenő pártja listáján elsőnek jutott be a tanácsba, annak alakuló ülése előtt közölte, hogy nem kíván többé részt venni az udvarhelyi politikai életben, inkább pártjára koncentrál – nem sokkal később a Budapesten létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője lett, de azt kevesen hitték el, hogy valóban visszavonult. A szekér ment, néha pedig döcögött, mert Bunta szerint innen és onnan is pálcákat toltak egyesek a küllők közé.

Az RMDSZ-en belül kemény harcok kezdődtek, Bunta mellől kezdtek többen kifarolni, és 2016 tavaszán arra ébredt Udvarhely lakossága, hogy

Bunta Levente kegyvesztett lett Verestóy szenátornál.

Az RMDSZ nem őt, hanem Arros Orsolyát jelölte polgármesternek, így a szövetség helyi szavazói megoszlottak.

A másik oldalon az EMNP a szenátorjelöltként egyszer már (Verestóy ellen) megmérkőző Zakariás Zoltánt jelölte, ám ő alig pár hét múlva visszalépett Gálfi Árpád MPP-s tanácsos javára, így ez a két tábor közös listát, koalíciót állíthatott fel. Gálfi elsősorban azzal szerzett hírnevet magának, hogy egy bethlenfalvi, több köztörvényes bűnözőt is „kiállító” családdal szemben pereskedett és hadakozott, de az is közismert tény volt, hogy Szász Jenő támogatását élvezi.

A választási kampány egyébként odáig fajult, hogy egy Buta Levente nevű, tényleg létező személyt is rávettek, hogy nevezzen be, ezzel is gyengítve Bunta Levente esélyeit.

A 2016-os kampány fő témája a közbiztonság volt, mert abban az időben gyakorlatilag hetente történtek nagy visszhangot kiváltó balhék a városban. A négy évvel ezelőtti koalíció- illetve Gálfi-győzelemben óriási szerepe volt annak, hogy utóbbiak felvállalták a közrendet folyamatosan megsértő bűnözők elleni küzdelmet. Június 5-én késő este tehát Gálfi és a koalíció emberei bonthattak pezsgőt – az ünneplésre Szász Jenő is betoppant, de ezen valahogy senki nem lepődött meg.

A 2016. évi helyhatósági választások eredménye:

Gálfi Árpád: 5574 (42,27%)

Bunta Levente: 4238 (32,14%)

Arros Orsolya: 2662 (20,19%)  

Lukács László: 472 (3,58%)

Buta Levente: 283 (1,80%)

Megválasztása után néhány hónappal Gálfi kibújt Szász (véd)ernyője alól: a „régi nagy barát” embereit kiebrudalta a polgármesteri hivatalból, és saját útját kezdte járni. Ezzel kicsit úgy volt, mint nagy elődje és tanítómestere 1997–98-ban, vagy Bunta 2012 után. 2016-ban a képviselő-testületben 11 mandátumot a koalíció emberei szereztek meg, az RMDSZ a maga nyolc tanácsosával kisebbségbe került, az alpolgármester Orbán Árpád lett. A hivatalban levő polgármestert 2019-ben pártja, az MPP kizárta soraiból, így megint összebonyolódott a helyzet, és amellett, hogy az utóbbi időben az MPP-sek a tanácsüléseken is látványosan kihátrálnak mellőle, Gálfi kénytelen a POL színeiben indulni az újabb önkormányzati választásokon. Habár a járvány júniusról szeptemberre tolta az időpontot, az újabb meccs játékvezetője már belefújt a sípjába.

 KILÁTÓ - DOM

1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.