Járatlan utakon az agrárium: gazda legyen a talpán, aki a drágulások hullámaiban fenn tudja tartani gazdaságát

Bíró Blanka 2022. június 17., 08:23

Évtizedek alatt kialakult, már jól bejáratott gyakorlatok borulhatnak fel a mezőgazdaságban: az orosz–ukrán háború, a bonyolult gazdasági helyzet, az energiaválság, a klímaváltozás, az új agrárpolitika mind kihívások elé állítja a gazdákat. Az ágazatban drasztikusan megemelkedtek a költségek, az üzemanyag, a vegyszerek, a műtrágya exponenciálisan drágult, a termények ára is növekszik, az viszont csak a betakarításkor derül ki, ez milyen mértékben arányos az inputanyagok drágulásával, marad-e haszon a végső számvetéskor. A kiadványunknak nyilatkozó szakértők szerint aggasztó, hogy Romániában nincs országos szintű élelmiszerbiztonsági stratégia, és hogy túlságosan ki vagyunk szolgáltatva az importnak, ezáltal a hasznot is kiviszik az országból.

Járatlan utakon az agrárium: gazda legyen a talpán, aki a drágulások hullámaiban fenn tudja tartani gazdaságát
galéria
Ha a földekről rövidebb úton kerülne az asztalra a termény, az megoldhatná a problémákat, de ehhez országos stratégiára lenne szükség Fotó: Veres Nándor

Az agráriumnak jelenleg rengeteg kihívással kell szembenéznie, szögezte le megkeresésünkre Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia EMTE adjunktusa. Az utóbbi nyolcvan évben viszonylag békés periódus volt tágabb térségünkben, és amikor már úgy gondoltuk, olyan szintre jutott az emberiség, hogy nem az öklével próbál a maga igazának érvényt szerezni, kitört az orosz–ukrán háború. A konfliktus durván befolyásolja a globális piacot, elég csak az európai kikötők forgalmára gondolni. Másrészt azt se feledjük el, hogy egy komoly európai mezőgazdasági játékos, a jelentős területtel, termelői kapacitással és exportkapcsolattal rendelkező Ukrajna sodródott nehéz helyzetbe. Mindezt tetézi az egyébként is bonyolult gazdasági helyzet, a sok esetben megmagyarázhatatlan vagy konjunkturális árnövekedés.

A mezőgazdaságban ennek a helyzetnek két jelentős következménye csapódott le: a termények felértékelődtek, de az előállításhoz szükséges költségek is jelentősen megnövekedtek, például a műtrágya háromszorosára drágult. „Azt még nem látjuk, hogy ezekkel a megnövekedett árakkal tartja-e majd a lépést a termény betakarításakor az új felvásárlási ár. Nincs arra garancia, hogy a búza, a kukorica, bármelyik termény ára olyan lesz, hogy az inputanyagok megnövekedett költségeit fedezze, és nyereséget is hozzon a gazdáknak.

Nem mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy áldozzanak a termelők a technológiára, fektessenek be, mert biztosan megtérül. A változások váratlanul jönnek, mindez sok esetben kiszámíthatatlan, nincs rá racionális magyarázat”

– magyarázta Nyárádi Imre István.

Bizonytalan a kisgazdák jövője

A háborús helyzet, a felbolydult gazdaság, ami az inputanyagok árát eltorzította, illetve az új irányzat, miszerint a növényvédő szerek és a műtrágya használatát jelentősen csökkenteni kell, olyan helyzetet eredményezett, amire nincs valós alternatíva, megoldás, vélekedett a szakember. Például senki nem használna műtrágyát, ha lenne elég istállótrágya, ami viszont nincs, mert az állatállomány megtizedelődött. Vannak olyan székelyföldi települések, ahol évekkel ezelőtt még több száz szarvasmarha volt, most pedig nincs egy sem. A jelenlegi állatállomány Romániában egyszerűen nem tudja ellátni istállótrágyával a talaj termékenységének fenntartását.

Kukoricából, búzából többet tudunk termelni, mint amennyire szüksége van a lakosságnak, de a kivitellel a szubvenciókat is exportáljuk Fotó: Barabás Ákos

A gyomok ellen száz százalékosan természetes alternatíva lehetne a kapálás, de kérdés, hogy a 21. század elkényelmesedett embere hajlandó-e, vagy bírja-e, hogy a harminc fokos melegben a mező közepén kapáljon. A növénybetegségek, kártevők ellen pedig még nehezebb felvenni a harcot. Romániában még viszonylag bio a mezőgazdaság, összehasonlítva Nyugat-Európával, ahol minden talpalatnyi földet teljes erőbevetéssel, maximális hozamot elérve hasznosítanak.

Nyárádi Imre István arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági támogatások terén sincs méltányosság, óriási a szakadék Nyugat- és Kelet-Európa között.

Ugyanarra a növénykultúrára a romániai gazda kevesebb támogatást kap, mint a francia vagy a német. Mindez azért is bántó, mert Kelet-Európában a mezőgazdaság a társadalomra is kihat, mert miközben a fejlettebb országokban az aktív lakosság 3-4 százaléka dolgozik az agráriumban, nálunk mintegy 26 százaléknak ez jelenti a megélhetés fő pillérét. Félő, hogy a kisgazdák száma csökkenni fog, beolvadnak a területek a korszerű, nagy gazdaságokba, miközben a kisgazdák megélhetésére nem körvonalazódik valós alternatíva.

A mellé alternatívák is kellenek

Az új irányvonalat egyebek mellett az Európai Bizottság által a klímasemleges kontinens megteremtése céljával megfogalmazott Európai zöld megállapodás mutatja, amelynek lényege, hogy a mezőgazdasági termelésben radikálisan csökkenteni kell a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok használatát. Azt egyelőre nem tudni pontosan, hogy ez milyen mértékben, miként fog megvalósulni. Szóba került például, hogy 30 százalékra kell csökkenteni a növényvédő szerek használatának mértékét, de kérdés, hogy ezt miként alkalmaznák, hiszen ebben jelentős különbségek vannak az országok között – hívta fel a figyelmet Nyárádi Imre István.

Romániában hektáronként átlagosan valamivel több mint 0,5 kilogramm hatóanyagot használnak a gazdák, míg más EU-tagországokban ez a mennyiség akár a 3,5 kilogrammot is elérheti, tehát hétszer többet.

Ha azt mondják, mindenki 30 százalékra csökkentse, nekünk a fél kiló 30 százaléka 160 gramm, másoknál még mindig 1 kilogramm feletti értéket jelent, ami már tízszeres különbség. Ehelyett mondhatják azt is, hogy egységesen meghatározzák, mennyi hatóanyagot lehet kijuttatni a földekre hektáronként.

 

Fotó: Pinti Attila

Jelenleg egy viszonylag olcsó, gyors, praktikus megoldással – és persze a megfelelő szakértelemmel – tudjuk megóvni a növényeket. Ha ezt a módszert csak „tompítva” tudjuk alkalmazni, nem biztos, hogy mindenre lesz hatékony alternatíva. A gyomszabályozásra komoly beruházásokkal lehet biztosítani műszaki megoldásokat, de például a betegségek, kártevők elleni lehetőségek már jóval korlátozottabbak.

„Biztos, hogy a szintetikus előállítású növényvédő szerek módosítják a környezetet, de ha szakszerűen alkalmazzuk, a negatív hatás fenntartható”

– tette hozzá a Sapientia adjunktusa, aki ezt azzal példázta: az emberek sem feltétlenül hideg vizes borogatással gyógyulnak, szükség esetén beveszik a gyógyszereket.

Hiánycikk az országos stratégia

A felmerült problémákra megoldás lehet az ellátási láncok rövidítése, hogy a mezőről minél rövidebb úton kerüljön az asztalra a termény, de ennek megvalósulásához országos szintű felmérésre és stratégiára van szükség. Kukoricából, búzából többet tudunk termelni, mint amennyire szüksége van a lakosságnak, de például paradicsomra, fokhagymára nem véletlenül adnak plusztámogatást, hiszen ezekből az igény nagy részét importból fedezzük.

„Az elmúlt harminc évben nem tartották fontosnak, hogy a kamránk legyen tele, és azután tudjunk a szomszédokkal csereberélni, így kialakult egy függőség. Országos szinten nincs élelmiszerbiztonsági stratégia, ki vagyunk szolgáltatva az importnak, és a haszon egy részét kiviszik az országból.

Mi csak felvásárló piacot jelentünk másoknak” – részletezte Nyárádi Imre István.

Van, akinek veszteség, másnak lehetőség
Az inputanyagok drágulását elkerülhetetlenül be kell építeni az árakba, a gazdák nem tehetnek egyebet – ezt már Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke szögezte le. „A mezőt fel kell szántani, ahhoz üzemanyag kell, a kenyeret meg kell sütni, ahhoz villanyáram, földgáz kell” – magyarázta.

A szakember rámutatott: jelenleg nagy a bizonytalanság, a gazdák még azt sem tudják, milyen lesz a közös uniós agrárpolitika, amelyre már 2017-ben meghirdette az Európai Bizottság a konzultációt.

Az Európai Uniónak nagy ambíciói vannak, és mindenkinek érdeke is egy zöldebb Európa, hogy minél rövidebb láncon jusson az élelmiszer a mezőről az asztalra, de ennek megvalósítása egyértelműen további költségekkel jár. Sebestyén Csaba szerint ahhoz, hogy a termelők alkalmazkodni tudjanak a zöld megállapodásban foglaltakhoz, több támogatásra van szükség, hiszen ha csökkentik a növényvédő szerek, a műtrágya használatát, kisebb lesz a hozam, és drágább lesz az élelem. Ez pedig rátevődik az energiaválságra, illetve a háború miatt kialakuló élelmiszerhiányra.

Fotó: Beliczay László

Ugyanakkor ez sok gazdának lehetőséget is jelent, hiszen emelkedik az exportra kínált gabona ára, ám ezzel az a probléma, hogy tulajdonképpen a szubvenciót is eladjuk külföldre. A támogatás egyrészt a gazdának jövedelemkiegészítés, de azért is kapják, hogy a fogyasztók megfizethető áron jussanak élelmiszerhez. Ha a szubvenciót nem arra használják, hogy a hazai fogyasztóknak olcsóbban termeljenek élelmiszert, hanem arra, hogy olcsón termeljenek és drágán eladják külföldre, akkor ezeket a támogatásokat valójában exportáljuk, részletezte Sebestyén Csaba. Meglátása szerint ösztönző intézkedésekre lenne szükség azok számára, akik a belső piacra termelnek, egyébként probléma lesz az élelmiszerárakkal, és amint megfizethetetlen az élelem, meginog az élelmiszerbiztonság.

Az erdélyi kisgazdaságok alkalmazkodóbbak

Erdélyben egyébként a kis, családi gazdaságok több lábon állnak, sokkal rugalmasabbak, alkalmazkodóbbak az új lehetőségekhez, körülményekhez. Emellett jellemzően kevesebb kémiai anyagot használnak, míg például a dél-romániai nagy gazdaságokban elképzelhetetlen, hogy vegyszerek nélkül profitot termeljen az ágazat, magyarázta az RMGE elnöke.

Szerinte Erdélyben a piaci mechanizmusokat kellene áttekinteni, segíteni a kisgazdákat, hogy könnyebben jussanak piacokra, hiszen egyre többen térnek át biogazdálkodásra, nagyon sokan az agrárgazdálkodási feltételeket kihasználva termelnek.

Marketing-menedzsment rendszerekre lenne szükség, hogy ne a kupec vigye el a borjút, ne a közvetítők vásárolják fel a zöldséget, hanem legyen az értékesítésnek egy kiszámítható mechanizmusa, biztonság, hogy elviszik, hogy megfizetik az árát, és akkor a gazdák ennek megfelelően fektetnek be, szögezte le.

Fotó: Zoltán Ildikó

Most az állattenyésztők vannak nagyobb bajban

Az inputanyagok, az energiahordozók, a vegyszerek megdrágulása Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint visszafogta a gazdák lendületét, de számottevően egyelőre nem mutatkozik visszaesés a termés-struktúrában.

Az RMDSZ Kovászna megyei mezőgazdasági szakpolitikusa úgy véli, idén az állattenyésztők kerülhetnek nagyobb bajba, hiszen az állati eredetű végtermékek felvásárlási ára nem követi az előállítási költségeket a takarmány brutális drágulása nyomán.

A gabona ára elsősorban az orosz–ukrán konfliktus és az inputanyagok drágulása miatt nőtt jelentősen. A növénytermesztők ehhez képest a tavaly ősszel megvásárolt anyagokat még fel tudták használni.
Könczei Csaba szerint ha a háborús helyzet elhúzódik, a növénytermesztőket jövő évben érinti mindez nehezebben, idén még a gabona magas ára pluszt hoz nekik. Az állattenyésztők viszont az infláció miatt is nehezebben tudják beépíteni a drágulást az áraikba, hiszen hiába emelnek árakat, ha az emberek nem tudják megvásárolni a terméket. „Ha Ukrajna nem áll talpra, arra a szintre, mint a háború előtt, annak a következményeit végül mindenki megérzi” – tette hozzá.

Idén az állattenyésztők kerülhetnek nagyobb bajba, hiszen az állati eredetű végtermékek felvásárlási ára nem követi az előállítási költségeket Fotó: Veres Nándor

Előnye is van a drágulásnak

Az ürömben az öröm, hogy a magas termelési árak hatékonyabb felhasználási mutatót eredményeznek. A tehetősebb, jobb felszereltséggel rendelkező gazdák erre már korábban is figyeltek, magyarázta a háromszéki szakértő. Például végeztek talajvizsgálatokat, amelyekből kiderült, milyen és mennyi hasznos anyag van a talajban, ez alapján célzottan növelték a termelékenységet.

Egyébként amikor szó volt arról, hogy lesz műtrágya-támogatás, a mezőgazdasági bizottságban a képviselő már akkor javasolta, hogy a talajtanulmány függvényében ítéljék azt meg.

Így lehetne rávezetni a gazdákat arra, hogy ezeket a vizsgálatokat folyamatosan végezzék, ami azért fontos, mert ha például nem használnak elegendő műtrágyát, terméskiesés lesz, ha túlműtrágyáznak, indokolatlanul megnövekednek a költségeik.

Ha nem optimálisan használják a különböző anyagokat, mindenképpen veszteséget termelnek. Ma már egy egyszerű, bőröndnyi méretű készülék is azonnal kimutatja a talajmintából, hogy mennyi foszfor, nitrogén, kálium van benne, sőt még a nyomelemeket is.

Könczei Csaba jelenleg a gázolaj-támogatás odaítélését tartja a legfontosabbnak a kisgazdák számára is, ezt most csak a jogi személyként bejegyzett gazdák kapják, akik számlával veszik az üzemanyagot. Egy másik fontos kérdés, hogy a marosvásárhelyi Azomureș vállalatnak – amely az ország műtrágya-szükségletének 70 százalékát termeli – nyújtott állami támogatás az újraindulás után mennyire tükröződik majd az árakban. A visszajelzések alapán a korábban négyszeresére drágult műtrágya ára nemrég mintegy 20 százalékkal csökkent, de ennek hátterében a kereslet visszaesése is állhat, hiszen a tavaszi műtrágyázás befejeződött. „Élelmiszerválság-kapujában állunk, ezért szükség van a gazdák támogatására” – szögezte le a szakpolitikus.

Fotó: Pinti Attila

A gazdák megfontoltan dolgoznak

A gazdák mindeközben igyekeznek helytállni, és kitartani a nehéz körülmények között is. Nagy Enikő, aki Árkoson pár tucat hektáron gazdálkodik, úgy fogalmazott: a piac jelenleg jól néz ki, jó termés ígérkezik, jó ára is van, a gazdák pedig nagyon igyekeznek, nem lehet a környéken elhanyagolt, burjános földet látni.

Tapasztalata szerint a gazdák a szokásosnál is jobban igyekeznek, nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy mindent szakszerűen csináljanak, időben elvégezzék a munkálatokat, jó minőségű anyagokat, vetőmagot vásároljanak.

Aki eddig az otthoni vetőmagot használta, most megveszi a jó minőségűt, és időben kiszórják a műtrágyát is – senki nem sajnálja a befektetést.

Nagy Enikő elmondta, ők is racionalizálták a folyamatokat, például fokozottan figyelnek arra, miként adagolják a műtrágyát. „Az egynapos csirkének is hiába adunk egy kilogramm kukoricát, nem tudja megenni. Így hiába gyúrjuk ki előre a műtrágyát a földekre, inkább több lépésben, a növekedési fázisban, majd magzáskor szükséges, hiszen nekünk nem zöld tömeg a cél, hanem a kukorica-, a búzamag” – magyarázta. Feleslegesen a traktort sem indítják el, nem indulnak el száz lejre üzemanyagot vásárolni, hogy aztán tizedét elhasználják arra, hogy hazajussanak.

 

Fotó: Pinti Attila

Másrészt egyre több feladat, ellenőrzés nehezíti a gazdák életét: táblázatot kell vezetniük a növényvédők pontos adagolásáról, a műanyag palackokat le kell adják, különben elveszítik a támogatások egy részét. Ha pedig a gazda nem kap támogatást, a valós előállítási árat a vásárlók nem tudják kifizetni.

Jelenleg az idei búza megvásárlására 1,8 lejes kilogrammonként áron lehet szerződést kötni – ennyiért a mező széléről elviszik –, a betakarításkor viszont már 2-2,5 lej is lehet az ára, ami hatalmas növekedés. Tavaly 0,6-0,8 lej volt a kenyérbúza átlagára. A műtrágya a négyszeresére drágult: az árkosi gazdaságban tavaly és idén vásároltak két egyforma tételt, két raklapnyi mennyiségért, tehát 2400 kilogrammért tavaly 2835 lejt fizettek, idén 10350 lejt. A növényvédőknél, rovarirtóknál nem ilyen mértékű, csak 20-30 százalékos a drágulás, de félő, hogy ez esetben később erősödik az áremelkedés.

Nagy Enikő egyik legnagyobb félelme az üzemanyaghiány: attól tart, hogy bevezetik a kvótarendszert a mezőgazdaságban, hiszen már most van szabályozás arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozások mennyi üzemanyagot számolhatnak el hektáronként.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot június 13-án.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport