Előbb színeivel, illatával, majd állagával, ízharmóniájával kínálja magát a kókuszos szelet
Fotó: Erdély Bálint Előd
Időigényes lenne, ha fel akarnánk térképezni, hányféle kókuszreszelékes süteményt rejt a világháló. Aki szereti ezt a teljes értékű alapanyagot, élethosszig próbálgathatná a recepteket, és akkor sem érne a végére. A recsenyédi Nagy Editnek sikerült is meglepnie egy eddig nem kóstolt különlegességgel. Értékét növeli, hogy édesanyja receptes füzetéből való a tudás. Edit azt is elárulta, hogy ez családjuk egyik kedvenc süteménye. Noha a kókuszreszelék önmagában energiabomba, most egy tortaértékű, mégis könnyed desszertet kínálunk. Érdemes kipróbálni nyáron is!
2020. július 27., 11:532020. július 27., 11:53
2020. július 27., 11:542020. július 27., 11:54
Akik a ’70-es évek Romániájában gyermekeskedtünk, legfeljebb hírből avagy az Ezeregyéjszaka meséiből, esetleg Marco Polo leírásából ismerhettük a kókuszdiót. Akik ma kókuszliszttel vagy pálmazsírral főznek, el sem tudják képzelni, hogy alig ötven éve még nem szerepelt a hazai élelmiszerkínálatban a kókuszreszelék sem, nem szólva egyéb kókusztermékekről.
Emlékszem, mekkora kíváncsiság övezte részünkről a magyarországi vendégek ajándékát, akik megtanították édesanyánknak a mézes alapú kókuszkocka készítését. Első kóstolásra a kedvencünkké vált. Igaz, hogy önmagában meg se kóstolhattuk a pillekönnyű kókuszreszeléket, mert egy tepsinyi alaptészta csokis bevonatának meghempergetéséhez pontosan egy tasak, azaz tíz deka kókuszreszelék kellett. Az az igazság, hogy testvéremmel egy-egy csipetnyit eloroztunk, ami sajnos mindig kiderült, noha nem billegett a bajszunkon egyetlen fehér pihécske sem – az utolsó mézeskockákra nem jutott szóradék.
Nem is volt más gasztrokívánságom akkoriban, mint egyszer az életben egész tasak kókuszreszeléket egyes-egyedül bekanalazni…
Tizenhét éves voltam, amikor először eljutottam Budapestre. Vendéglátóim megkérdezték, van-e olyan titkos óhajom, amit feltétlenül szeretnék beteljesíteni az egy hónapnyi ott-tartózkodás alatt. Természetesen előadtam a kókuszreszelék-evés kívánságát. Másnap reggel a szép emlékű Ilonka néni vásárolni, Jenő bácsi sétálni ment.
Aznap kávéskanállal faltam reggeli gyanánt az itthon bizony „tiltott gyümölcsöt”. Hamar jóllaktam. A következő napokban becsületből még bele-belekanalaztam a fogyni nem akaró reszelékhalomba, de bevallhatom: egy hónap alatt a felének sem jártam a végére.
Miután a bőröndömben lapuló jó pár tasak kókuszreszelékkel hazatértem, részemtől soha nem maradtak csórék az utolsó, szórásra váró kókuszkockák. Azt viszont azóta is figyelem, hogy a régi kókuszos receptekhez egészen pontosan tíz dekát ír elő belőle a nagykönyv.
A reszelt étcsoki koronázza meg süteményünket
Fotó: Erdély Bálint Előd
A minap panziójuk, a Nagyhomoród napi kínálatából sütikóstolót, kókuszos szeletet küldött Edit. Nem győztem betelni sem a látvánnyal, sem az ízvilágával. Könnyed, nem édes, aromája harmonikus.
Hozzávalók a piskótához: 5 tojás, 3 evőkanál víz, 8 evőkanál cukor, 2 evőkanál kakaó, fél csomag sütőpor, 3 evőkanál liszt. A kókuszos betéthez: 6 tojásfehérje, 20 dkg cukor, 10 dkg kókuszreszelék, fél sütőpor. A krémhez: 6 tojássárga, 6 kanál cukor, egy tasak csokoládés pudingpor, 4 dl tej, 20 dkg vaj. Továbbá 2,5 dl habtejszín és reszelt étcsokoládé a szóráshoz.
Elkészítés: A vizes piskótához felverjük a tojásfehérjét, apránként beleszórjuk a cukrot, kanalanként a vizet, és egyenként hozzáverjük a tojások sárgáját, majd laza mozdulatokkal elkeverjük benne a liszttel összeszitált kakaó-, illetve sütőport. Sütőpapírral bélelt tepsibe csorgatjuk a masszát.
A hat tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd belekavarjuk a sütőport és a kókuszreszeléket. Végül kanalanként belepotyogtatjuk a kakaós masszába. Előmelegített, 180 fokos sütőben jól megsütjük, hogy a kókusztól ne legyen tippadt a süteményalap – tanácsolja Edit.
A krémhez a hat tojássárgát elkeverjük a hat kanál cukorral és csokoládés pudingporral, majd apránként hozzáadagoljuk a tejet. (Aki kakaósabbra szeretné a krémet, ízlés szerint adagolhat még a száraz hozzávalókhoz kakaóport). A tűzhelyen keményedésig forraljuk a krémalapot, végül a még forró pudingos elegyhez adjuk a vajat, és egyenletesen elkeverjük benne.
Amikor a lap és a krém is kihűl, utóbbit rásimítjuk a süteményalapra. Végül a negyed liter tejszínt kemény habbá verjük, és egyenletesen elosztjuk a krémen. Hűtőben pihentetjük, tálalás előtt pedig forró vízbe mártott késsel felkockázzuk. Étcsokoládé-reszelékkel tesszük hangulatossá a kókuszos szeletet. Teljék örömük a sütögetésben, és fogyasszák egészséggel!
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot július 22-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!