A hagyományos erdélyi falukép sok helyütt napjainkig megőrizte a szegregált etnikai térszerkezetet. Az eltérő származású, s gyakran társadalmi helyzetű csoportok elkülönültek egymástól, de főleg a szomszédsági kapcsolatokban, s a gazdaság terén az együttműködés számtalan formája ismert. A kulturális értelemben vett „másik” azonban nemcsak az adott régióban jelen lévő román, cigány, örmény, vagy zsidó közösségek képében volt jelen, hanem évszázadok óta adatolt, és általánosan ismert etnológiai jelenség a messzebb vidékekről érkező vándormunkások feltűnése.
A székelyföldi térségről már a 19. század végétől vendégmunkás kibocsátó közegként beszélnek,
ahol a kitelepedési hullámok hol felerősödtek, s hol ellanyhultak.[1]
Már egy 1895-ös országos gazda-kongresszuson a csíki Tivai Nagy Imre azzal szemben kellett érveljen, hogy a székelyek nagymértékű elszivárgását ne kitelepítéssel próbálják megoldani. A székely napszámos réteg akkor főleg Oláhországba történő kivándorlásáról így ír: „Állandó, kitartó munkát tőlük alig is lehet várni, mert jól meg kell jegyeznünk, hogy a Székelyföldön a tulajdonképpeni földnélküli munkásosztály vajmi csekély számú lévén, miután a legtöbb munkás egyuttal kisbirtokos is, tartós, huzamos munkát nem vállal, mert időközben vagy kapálni, vagy szántani, vagy aratni hazatér, hogy saját kis földjét megmivelje s csekély kis terményét betakaritsa. Ezért van, hogy oly vállalatoknál, hol állandó munkásokra van szükség, a Székelyföldön nem székelyek, hanem mostanság tót munkások dolgoznak.”[2]
A magyar, szlovák, ukrán határ találkozásánál fekvő, többségében magyar lakossággal bíró Bodrogközből például gazdagon adatolt leírásokkal rendelkezünk arról, ahogy a munkásvándorlások által a különböző etnikumok egymással rendszeresen érintkeztek, s ez különböző műveltségi elemek elterjedésében, vagy bizonyos innovációkban is kimutatható. A Bodrogköz síkvidéki magyar falvaiban a ruszin, orosz, ukrán, galíciai polyák (lengyel), vagy tót napszámosok, a főleg ruszin és tót, de esetenként oláh szolgalegények, vagy kendervágó asszonyok alkalmazása a vádormunkának egy jellemző formája volt.[3]
A modern népvándorlások a 20. század második felében lezajló népességrobbanás, a közlekedési eszközök, és a technikai fejlődés következtében kétségtelenül más környezetet teremtettek.[4] Az iparosodással megjelenő újfajta munkalehetőségek az egykori ruszin mezőgazdasági munkás számára ugyanúgy megnyitották az állandó áttelepülés lehetőségét, ahogy ma mondjuk egy afgán munkavállaló esetén. A közösség általi befogadás természetesen a konfliktus lehetőségét is magában foglalja.
Elég, ha csak a jelentős vagyonra szert tett, gyergyói örmény kereskedők és a helyi székely lakosság évszázados konfliktusait felidézzük
a vásártartás, vagy az italárusítás, s a székelység körében elterjedt alkoholizmus nyomán.[5] Jóllehet az évszázadok során beolvadt örmény lakosság mára származására büszke magyarrá lett. De milyen idegen-kép rajzolódik ki, ha megvizsgáljuk saját néphagyományainkat?
A megszokottól, a köznapitól eltérő ábrázolása számos folklórműfajban tetten érhető, melyek közül kiemelhető például a dramatikus szokáshagyományok, vagy a falucsúfolók, ez utóbbira részletesebben kitérek.
A népi, dramatikus játékok zsánerfigurájakánt magyar nyelvterületen jól ismert a csavaros észjárású, a némettel kevert jiddis nyelvet beszélő zsidó; a beszéde miatt szintén kigúnyolt, kolduló cigány; vagy az edényfoltozással, és drótozással foglalkozó, vándorló szlovák alakja.
A falusi közösségek játékosai szívesen utánozták a paraszti életformától különböző, nem földműveléssel foglalkozó lakosság, főként a vándoriparosok, és -kereskedők, az idegen nemzetiségűek, vagy a társadalom perifériájára szorultak alakját.[6]
A falucsúfoló olyan frappáns történet valamely közösség vélt, vagy valós ostobaságáról, ahol a humor forrása a főszereplő, és a hallgatóság viselkedése, illetve világképe közötti különbség. Érdekes, hogy a Néprajzi Lexikon műfajt meghatározó szócikke Duka János csíkszeredai pedagógus folklórgyűjtését kiemelve megjegyzi, hogy 1940–1960 között az egész Székelyföldet bejárva egyetlen olyan falut sem talált, amellyel kapcsolatban ne ismertek volna falucsúfolókat a környékbeliek.[7] A székely falucsúfolókat kötetbe szerkesztő Vöő Gabriella így fogalmaz:
Gyűjtőútjai során arra a következtetésre jutott, hogy a falucsúfolás szokása a székely lakta vidékeken elterjedt […]. Ennek magyarázatát a székely karakterben és a reájuk jellemző sajátos viszonyulásmódokban kereste, melyet etnikai jellemzőként könyvelt el.”[8]
Bár a megfogalmazásból kiérződik egyfajta távolságtartás, a folklórgyűjtő megállapítását inkább történeti adatokkal igyekszik kiegészíteni. A székely falucsúfolók elterjedtségét a székely hadak letelepedésével, a falutízesek kialakulásával hozza összefüggésbe. A települések belső tagoltsága, a községek relatív önállósága, az adminisztratív központok gyakori változtatása, a földrajzi adottságok, s a hadakhoz csatlakozó különböző etnikumok mind hozzájárultak a rivalizáció kialakulásához.[9]
A székelység körében kifejlődött erős közösségi szellemet az évszázadokig jellemző sajátos szabadparaszti kategóriával, és katonai életmóddal is összefüggésbe hozzák[10], ami ugye a falucsúfolóknál is megjelenik, a közösségek „mi” tudatának erősítése, a közösségformáló ereje által.
Nemcsak az ostobaság, de a szegénység is egy igen gyakori témája a falucsúfolóknak.
A várostól távol eső, s hegyes-dombos vidéke miatt silány termőföldű alcsíki menaságiakról például azt mondták, hogy zabkenyeresek, s ha valaki arra ment vendégségbe, mondogatták neki: „Ma te es zabkenyeret fogsz enni…”. Egy másik, a menaságiak nyomorán, és fukarságán élcelődő mondás így szól: „Ne készülődj, mint a menasági vendég”. E szerint a menasági vendég már délben készülődni kezd, csak hogy marasztalják, s általában rá is esteledik a vendéglátó háznál.[11]
Vagy a város közelsége, s a híressé lett borvízfürdője nyomán meggazdagodott zsögödieket korábbi szegénységük miatt faszkóknak gúnyolták. A szegényebbek az erdőben gyűjtött kucsmagombát árulták a városban, minek népi elnevezése köztudottan faszkógomba. Azóta a környéken, ha arra téved egy zsögödi, azt mondogatják: „Itt járt egy zsögödi faszkó.”[12]
Ugyancsak a szegénység, és elmaradottság gyergyói példái közül említhetjük, ahogy a csomafalviak a szomszédos alfalusiakról azt mondták: tákos, utalva ezzel arra, hogy gyakran jártak összetákolt, foltos öltözetben. Egy másik mondás szerint „Alfalu annyira esik Csomafalvától, mint az ég a földtől.” Ezzel a világlátottabb csomafalviak csúfolják a maradibb gondolkozású, s zárkózottabb alfalusiakat. A félreesőbb, s rossz termőtalajú Gyergyótölgyes lakói a fűrészgyárak bezárásával elvesztették kenyérkereseti lehetőségüket, s nyomoruk okán a gyergyóiak gusásnak csúfolták őket (a román gușă, golyva jelentésű szóból, ami alatt általában elmaradottságot, szegénységet értettek). [13]
Nemcsak a falvak, de a székek közötti csúfolók is közismertek.
A csíki székely alakja fogalommá vált a székely népköltészetben. Vöő Gabriella ennek okát maradibb gondolkodási viszonyaival, földrajzi zártságával, foglalkozásbeli sajátosságaival magyarázza, s megjegyzi, hogy szellemi léte is konzervatívabb, egyhangúbb volt. A csíki bicskások jól ismert elnevezés kapcsán egy háromszéki fiatalt idéznek: „Minden rosszat fogjatok rám, csak azt ne mondjátok, hogy csíki vagyok!”[14]
Meglepő, de az etnikai közösségeket kifigurázó falucsúfolókat alig találni a székelyeknél,
erről a kötet szerkesztője így fogalmaz: „Mintha a székelység csak saját magával lenne elfoglalva.”[15] Az elenyésző példák közül ilyen a Székelyudvarhely Küküllőn túli részén található Szombatfalva cigány lakossága, akiket korábban dögösöknek csúfoltak, lévén, hogy összeszedték a környék elhullott állatait.[16]
Elgondolkodtató, s egyben szomorú, ha megnézzük a csíkiak körében közszájon forgó, gyimesi csángókat kigúnyoló mondások sokaságát.
Ha arra gondolunk, hogy a csángók asszimilációjának utolsó löketét épp a székelység közé váló áttelepülés adta, megelevenedik előttünk a kötet elején megfogalmazott gondolat, miszerint a falucsúfoló funkciója a közösség degradációja.[17] Mivel a csángók többsége pásztorkodással foglalkozott, ruházatuk átveszi a juhtej szagát, ezért büdös magyaroknak, a gyimesközéplokiakat büdös csángóknak nevezik. Kieresztett, hosszú fehér ingük miatt ejtőernyősöknek is csúfolják őket a csíkiak.[18]
Az 1970-es években az akkori kormány elrománosító törekvését kihasználva, néhány sepsiszentgyörgyi magyar ember kihasználta pozíciójából származó előnyét, moldvai csángó ifjakat hozott Erdélybe.
A körülbelül kétezer, Sepsiszentgyörgyre telepített moldvai magyar végül épp a székelyek felől érkező megvetésnek köszönhetően inkább a velük egy időben érkezett román sorstársaikhoz húzódtak, s csaknem teljesen beolvadtak.[19]
Szintén felidézhetjük az ún. zsidózó székely szombatosok mintegy négyszáz éves, hányattatott sorsát. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában egy helyen így fogalmaz velük kapcsolatban: „[…] üldöztetve, boszantva lévén, más felekezetüek iránt gyülölettel viseltettnek, azok nyomora és szenvedése iránt hidegek, s minden segélyt tőlük megtagadnak; ellenben, magok között összetartók, egymást mindenben segitők és védők, ha éltökbe és vagyonukba kerülne is. A zsidókhoz nagyon vonzódnak; de ezek nem eléggé viszonozzák azon szükkeblü alapelv miatt, hogy Istennek választott népe csak egyedül izrael; miért a szombatosoktól idegenkednek, őket denevéreknek csufolják, kik se nem madarak, se nem egerek, se nem keresztények, se nem zsidók; s ha némely kóbor zsidó szombatos leányt nőül veszen is, de a régi öntetü bigott zsidó tőllük távol tartja magát, egy edényből vélük nem eszik, s a szombatosok előzékenységét, kedv-keresését visszautasitja.”[20]
A székely szombatosok végül szintén a zsidók tragikus sorsában osztoztak, s mintegy négyszáz éves erdélyi történetük lezárult.
Győri Tamás
Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.