HIRDETÉS

Az idegen képe a székely néphagyományban

2020. március 02., 12:29

Az egyház mindig is gyanúval tekintett a néphagyomány bizonyos formáira. A tételes vallás sokszor ellentmondásba kerül a falusi közösségekben meggyökeresedett szokásokkal, s mentalitással. A történelmi tehertételektől sújtott erdélyi vidék kiválóan alkalmas arra, hogy az irgalmas szamaritánus újszövetségi példázatának üzenetét átérezhessük. Az írásban az idegen képét a történetiség, a hagyományos népi kultúra felől közelítjük meg.

Képünk illusztráció Fotó: Gecse Noémi

A hagyományos erdélyi falukép sok helyütt napjainkig megőrizte a szegregált etnikai térszerkezetet. Az eltérő származású, s gyakran társadalmi helyzetű csoportok elkülönültek egymástól, de főleg a szomszédsági kapcsolatokban, s a gazdaság terén az együttműködés számtalan formája ismert. A kulturális értelemben vett „másik” azonban nemcsak az adott régióban jelen lévő román, cigány, örmény, vagy zsidó közösségek képében volt jelen, hanem évszázadok óta adatolt, és általánosan ismert etnológiai jelenség a messzebb vidékekről érkező vándormunkások feltűnése.

A székelyföldi térségről már a 19. század végétől vendégmunkás kibocsátó közegként beszélnek,

ahol a kitelepedési hullámok hol felerősödtek, s hol ellanyhultak.[1]

Már egy 1895-ös országos gazda-kongresszuson a csíki Tivai Nagy Imre azzal szemben kellett érveljen, hogy a székelyek nagymértékű elszivárgását ne kitelepítéssel próbálják megoldani. A székely napszámos réteg akkor főleg Oláhországba történő kivándorlásáról így ír: „Állandó, kitartó munkát tőlük alig is lehet várni, mert jól meg kell jegyeznünk, hogy a Székelyföldön a tulajdonképpeni földnélküli munkásosztály vajmi csekély számú lévén, miután a legtöbb munkás egyuttal kisbirtokos is, tartós, huzamos munkát nem vállal, mert időközben vagy kapálni, vagy szántani, vagy aratni hazatér, hogy saját kis földjét megmivelje s csekély kis terményét betakaritsa. Ezért van, hogy oly vállalatoknál, hol állandó munkásokra van szükség, a Székelyföldön nem székelyek, hanem mostanság tót munkások dolgoznak.”[2]

A magyar, szlovák, ukrán határ találkozásánál fekvő, többségében magyar lakossággal bíró Bodrogközből például gazdagon adatolt leírásokkal rendelkezünk arról, ahogy a munkásvándorlások által a különböző etnikumok egymással rendszeresen érintkeztek, s ez különböző műveltségi elemek elterjedésében, vagy bizonyos innovációkban is kimutatható. A Bodrogköz síkvidéki magyar falvaiban a ruszin, orosz, ukrán, galíciai polyák (lengyel), vagy tót napszámosok, a főleg ruszin és tót, de esetenként oláh szolgalegények, vagy kendervágó asszonyok alkalmazása a vádormunkának egy jellemző formája volt.[3]

A modern népvándorlások a 20. század második felében lezajló népességrobbanás, a közlekedési eszközök, és a technikai fejlődés következtében kétségtelenül más környezetet teremtettek.[4] Az iparosodással megjelenő újfajta munkalehetőségek az egykori ruszin mezőgazdasági munkás számára ugyanúgy megnyitották az állandó áttelepülés lehetőségét, ahogy ma mondjuk egy afgán munkavállaló esetén. A közösség általi befogadás természetesen a konfliktus lehetőségét is magában foglalja.

Elég, ha csak a jelentős vagyonra szert tett, gyergyói örmény kereskedők és a helyi székely lakosság évszázados konfliktusait felidézzük

a vásártartás, vagy az italárusítás, s a székelység körében elterjedt alkoholizmus nyomán.[5] Jóllehet az évszázadok során beolvadt örmény lakosság mára származására büszke magyarrá lett. De milyen idegen-kép rajzolódik ki, ha megvizsgáljuk saját néphagyományainkat?

A megszokottól, a köznapitól eltérő ábrázolása számos folklórműfajban tetten érhető, melyek közül kiemelhető például a dramatikus szokáshagyományok, vagy a falucsúfolók, ez utóbbira részletesebben kitérek.

A népi, dramatikus játékok zsánerfigurájakánt magyar nyelvterületen jól ismert a csavaros észjárású, a némettel kevert jiddis nyelvet beszélő zsidó; a beszéde miatt szintén kigúnyolt, kolduló cigány; vagy az edényfoltozással, és drótozással foglalkozó, vándorló szlovák alakja.

A falusi közösségek játékosai szívesen utánozták a paraszti életformától különböző, nem földműveléssel foglalkozó lakosság, főként a vándoriparosok, és -kereskedők, az idegen nemzetiségűek, vagy a társadalom perifériájára szorultak alakját.[6]

Képünk illusztráció Fotó: Gecse Noémi

A falucsúfoló olyan frappáns történet valamely közösség vélt, vagy valós ostobaságáról, ahol a humor forrása a főszereplő, és a hallgatóság viselkedése, illetve világképe közötti különbség. Érdekes, hogy a Néprajzi Lexikon műfajt meghatározó szócikke Duka János csíkszeredai pedagógus folklórgyűjtését kiemelve megjegyzi, hogy 1940–1960 között az egész Székelyföldet bejárva egyetlen olyan falut sem talált, amellyel kapcsolatban ne ismertek volna falucsúfolókat a környékbeliek.[7] A székely falucsúfolókat kötetbe szerkesztő Vöő Gabriella így fogalmaz:

Duka János a falucsúfolás szokását a székely népi kultúra egyik sajátságaként értelmezte, s a szokás elterjedésének magyarázatát a székelység karakterében, sajátos pszichikumában vélte felfedezni.

Gyűjtőútjai során arra a következtetésre jutott, hogy a falucsúfolás szokása a székely lakta vidékeken elterjedt […]. Ennek magyarázatát a székely karakterben és a reájuk jellemző sajátos viszonyulásmódokban kereste, melyet etnikai jellemzőként könyvelt el.”[8]

Bár a megfogalmazásból kiérződik egyfajta távolságtartás, a folklórgyűjtő megállapítását inkább történeti adatokkal igyekszik kiegészíteni. A székely falucsúfolók elterjedtségét a székely hadak letelepedésével, a falutízesek kialakulásával hozza összefüggésbe. A települések belső tagoltsága, a községek relatív önállósága, az adminisztratív központok gyakori változtatása, a földrajzi adottságok, s a hadakhoz csatlakozó különböző etnikumok mind hozzájárultak a rivalizáció kialakulásához.[9]

A székelység körében kifejlődött erős közösségi szellemet az évszázadokig jellemző sajátos szabadparaszti kategóriával, és katonai életmóddal is összefüggésbe hozzák[10], ami ugye a falucsúfolóknál is megjelenik, a közösségek „mi” tudatának erősítése, a közösségformáló ereje által.

Nemcsak az ostobaság, de a szegénység is egy igen gyakori témája a falucsúfolóknak.

A várostól távol eső, s hegyes-dombos vidéke miatt silány termőföldű alcsíki menaságiakról például azt mondták, hogy zabkenyeresek, s ha valaki arra ment vendégségbe, mondogatták neki: „Ma te es zabkenyeret fogsz enni…”. Egy másik, a menaságiak nyomorán, és fukarságán élcelődő mondás így szól: „Ne készülődj, mint a menasági vendég”. E szerint a menasági vendég már délben készülődni kezd, csak hogy marasztalják, s általában rá is esteledik a vendéglátó háznál.[11]

Vagy a város közelsége, s a híressé lett borvízfürdője nyomán meggazdagodott zsögödieket korábbi szegénységük miatt faszkóknak gúnyolták. A szegényebbek az erdőben gyűjtött kucsmagombát árulták a városban, minek népi elnevezése köztudottan faszkógomba. Azóta a környéken, ha arra téved egy zsögödi, azt mondogatják: „Itt járt egy zsögödi faszkó.”[12]

Ugyancsak a szegénység, és elmaradottság gyergyói példái közül említhetjük, ahogy a csomafalviak a szomszédos alfalusiakról azt mondták: tákos, utalva ezzel arra, hogy gyakran jártak összetákolt, foltos öltözetben. Egy másik mondás szerint „Alfalu annyira esik Csomafalvától, mint az ég a földtől.” Ezzel a világlátottabb csomafalviak csúfolják a maradibb gondolkozású, s zárkózottabb alfalusiakat. A félreesőbb, s rossz termőtalajú Gyergyótölgyes lakói a fűrészgyárak bezárásával elvesztették kenyérkereseti lehetőségüket, s nyomoruk okán a gyergyóiak gusásnak csúfolták őket (a román gușă, golyva jelentésű szóból, ami alatt általában elmaradottságot, szegénységet értettek). [13]

Képünk illusztráció Fotó: Gecse Noémi

Nemcsak a falvak, de a székek közötti csúfolók is közismertek.

A csíki székely alakja fogalommá vált a székely népköltészetben. Vöő Gabriella ennek okát maradibb gondolkodási viszonyaival, földrajzi zártságával, foglalkozásbeli sajátosságaival magyarázza, s megjegyzi, hogy szellemi léte is konzervatívabb, egyhangúbb volt. A csíki bicskások jól ismert elnevezés kapcsán egy háromszéki fiatalt idéznek: „Minden rosszat fogjatok rám, csak azt ne mondjátok, hogy csíki vagyok!”[14]

Meglepő, de az etnikai közösségeket kifigurázó falucsúfolókat alig találni a székelyeknél,

erről a kötet szerkesztője így fogalmaz: „Mintha a székelység csak saját magával lenne elfoglalva.”[15] Az elenyésző példák közül ilyen a Székelyudvarhely Küküllőn túli részén található Szombatfalva cigány lakossága, akiket korábban dögösöknek csúfoltak, lévén, hogy összeszedték a környék elhullott állatait.[16]

Elgondolkodtató, s egyben szomorú, ha megnézzük a csíkiak körében közszájon forgó, gyimesi csángókat kigúnyoló mondások sokaságát.

Ha arra gondolunk, hogy a csángók asszimilációjának utolsó löketét épp a székelység közé váló áttelepülés adta, megelevenedik előttünk a kötet elején megfogalmazott gondolat, miszerint a falucsúfoló funkciója a közösség degradációja.[17] Mivel a csángók többsége pásztorkodással foglalkozott, ruházatuk átveszi a juhtej szagát, ezért büdös magyaroknak, a gyimesközéplokiakat büdös csángóknak nevezik. Kieresztett, hosszú fehér ingük miatt ejtőernyősöknek is csúfolják őket a csíkiak.[18]

Az 1970-es években az akkori kormány elrománosító törekvését kihasználva, néhány sepsiszentgyörgyi magyar ember kihasználta pozíciójából származó előnyét, moldvai csángó ifjakat hozott Erdélybe.

A körülbelül kétezer, Sepsiszentgyörgyre telepített moldvai magyar végül épp a székelyek felől érkező megvetésnek köszönhetően inkább a velük egy időben érkezett román sorstársaikhoz húzódtak, s csaknem teljesen beolvadtak.[19]

Képünk illusztráció Fotó: Veres Nándor

Szintén felidézhetjük az ún. zsidózó székely szombatosok mintegy négyszáz éves, hányattatott sorsát. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában egy helyen így fogalmaz velük kapcsolatban: „[…] üldöztetve, boszantva lévén, más felekezetüek iránt gyülölettel viseltettnek, azok nyomora és szenvedése iránt hidegek, s minden segélyt tőlük megtagadnak; ellenben, magok között összetartók, egymást mindenben segitők és védők, ha éltökbe és vagyonukba kerülne is. A zsidókhoz nagyon vonzódnak; de ezek nem eléggé viszonozzák azon szükkeblü alapelv miatt, hogy Istennek választott népe csak egyedül izrael; miért a szombatosoktól idegenkednek, őket denevéreknek csufolják, kik se nem madarak, se nem egerek, se nem keresztények, se nem zsidók; s ha némely kóbor zsidó szombatos leányt nőül veszen is, de a régi öntetü bigott zsidó tőllük távol tartja magát, egy edényből vélük nem eszik, s a szombatosok előzékenységét, kedv-keresését visszautasitja.”[20]

A székely szombatosok végül szintén a zsidók tragikus sorsában osztoztak, s mintegy négyszáz éves erdélyi történetük lezárult.

Felhasznált szakirodalom:

BODÓ Julianna
2009 A vendégmunka típusú migráció magatartás-mintái a székelyföldi térségben. Fórum társadalomtudományi szemle. XI. évfolyam 117–135. http://epa.oszk.hu/00000/00033/00036/pdf/szemle_2009_1_bodo-julianna.pdf

DEÁK Judit
1994 Csángó sorsok alakulása Sepsiszentgyörgyön. In Halász Péter (szerk.): Csángó sorskérdések. Az újkígyósi tanácskozás előadásai. 1994. október 28–30. Budapest, 78–81.

DUKA János
1995 Üti páké barátost. Csúfolódó székely népköltészet. Pallas-Akadémia, Csíkszereda.

GARDA Dezső
1994 Székely hadszervezet és faluközösség. Mark House Kft., Gyergyószentmiklós. http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2384.pdf
2013 Az örmények gyergyószentmiklósi letelepedése és az örmény-székely ellentétek a 18. századi Gyergyóban. Székelyföld, májusi szám. http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTkzMA==

ORBÁN Balázs
1868 A székely szombatosokról. Udvarhelyszék. XXX. Küsmöd-vize völgye. http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/45.html

PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.)
1988 Magyar Néprajz. V. kötet. Magyar népköltészet http://mek.niif.hu/02100/02152/html/05/index.html

TARRÓSY István – GLIED Viktor – VÖRÖS Zoltán
2016 Migráció a 21. században. Pécs. https://www.researchgate.net/profile/Istvan_Tarrosy/publication/323253453_Migracio_a_21_szazadban/links/5a89381fa6fdcc6b1a3ff372/Migracio-a-21-szazadban.pdf

T. NAGY Imre
1895 A székely kivándorlás. Különlenyomat az 1895. III. évi OKSZ. gazda-kongresszus kiadványaiból. „Patria” Irodalmi Vállalat Könyvnyomdája, Budapest. http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1843.pdf

UJVÁRY Zoltán (szerk.)
1990 Magyar Néprajz. VII. kötet. Népszokás, néphit, népi vallásosság. http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/index.html

VIGA Gyula
1996 Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Dr. Veres László kiadója, Miskolc.
[1] Bodó 2009: 119.
[2] T. Nagy 1895: 7.
[3] bővebben Viga 1996: 65–110.
[4] bővebben Tarrósy–Glied–Vörös 2016: 9–28.
[5] bővebben Garda 2013.
[6] Paládi-Kovács (szerk.) 323–328.
[7] https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-43.html
[8] Duka 1995: 13.
[9] Uo. 16.
[10] bővebben Garda 1994: 27–29.
[11] Duka 1995: 24–25.
[12] Uo. 45–47.
[13] Uo. 100.
[14] Uo. 92.
[15] Uo. 12.
[16] Uo. 173.
[17] Uo. 10.
[18] Uo. 82–83.
[19] bővebben Deák 1994: 78–82.
[20] Orbán 1868.

Győri Tamás

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátó legfrissebb számában látott napvilágot március 2-án. 

A gyergyóditrói eset hátterében munkahelyi konfliktus, a ditrói pékség egykori munkavállalóinak elégedetlensége áll(t), amit az újonnan alkalmazott két Srí Lanka-i vendégmunkás megjelenése hozott felszínre. A Kilátót az események utóéletének szentelték. Cáfolják, hogy a székely idegengyűlölő lenne; valójában csak saját 
magával foglalkozott mindig is – derül ki a néphagyományainkat vizsgáló írásból. De kiderül az is, hogy a román nyelvű média nem nekünk szól akkor sem, ha éppen rólunk, erdélyi magyarokról írnak, valamint hivatalos statisztikai adatokkal igazolják, hogy Hargita és Kovászna megyében él a legkevesebb, tartózkodási engedéllyel Romániába érkezett külföldi. És igyekeztek rendet vágni a fogalmak rendetlenségében.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.