Többféle, az egészségre ártalmas anyaggal is kezelik a citrusféléket, amelyeket a gyümölcsök héja magába szív
Fotó: Sándor Csilla
Főként a nagy hidegben sokunknak jólesik egy csésze meleg teát kortyolgatni, kezünket, torkunkat, lelkünket is melengetni. Ha citromkarikákkal ízesítjük a forró teát, érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen gyümölcsöt használunk. Hiszen sok déli gyümölcsöt, de almát is különböző szerekkel kezelnek, viasszal vonnak be.
2021. január 24., 10:562021. január 24., 10:56
Tíz citromból kilenc Törökországból érkezik a székelyföldi polcokra is, és annak érdekében, hogy a hosszú utat kibírják a gyümölcsök és ne penészedjenek meg, különböző növényvédő szerekkel kezelik, viasszal vonják be. Ezek károsak lehetnek a fogyasztók egészségére. Erre hívja fel a fogyasztóvédelmi hatóság a vásárlók, a lakosság figyelmét.
A nagyáruházakban található citromokat vette górcső alá az országos fogyasztóvédelmi hatóság, és azt vizsgálta, hogy milyen növényvédő szerekkel vannak kezelve az eladásra kínált déli gyümölcsök.
A hosszú útnak kitett és utána a raktárakban, polcokon is napokig, sőt hetekig megálló citromot sok esetben az imazalil nevű növényvédő szerrel kezelik. Több tanulmány szerint ennek a szernek a használata a patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Több beszámoló szól arról, hogy az embereknél a bőr kipirosodását okozta ez a szer.
A leszedett citromot több esetben kezelik gombaölő szerekkel is, például orto-fenilfenollal (E231) vagy tiabendazollal (E233). Ezek hatását is csak állatkísérletekben próbálták felmérni, és többnyire az egereknél vesekárosodást és gyomorgyulladást okoztak.
A citrom, de más citrusfélék esetében is végzett kutatások megegyeztek abban, hogy
A fogyasztóvédők arra is figyelmeztetnek, hogy nemcsak különböző szerekkel tartósítják, hanem viasszal is bevonják a citromokat, és ez is bőrirritációt okozhat, és egészségtelen az emberi szervezetre nézve.
A különböző szerek használatát szigorú előírások szabályozzák, és az Európai Uniónak van egy élelmiszer-biztonsági szerve, amelynek szakemberei rendszeresen ellenőrzik az Unión belül forgalmazott citrusféléket, mérve, hogy mekkora a növényvédő szerek maradványa a polcra szánt termékekben. Amennyiben ez meghaladja a megengedett értéket, a gyümölcsszállítmányt visszavonják és megsemmisítik.
Szakértők ajánlása szerint a teába is csak kezeletlen citromot tegyünk
Fotó: Haáz Vince
A fogyasztóvédők a citromok vizsgálatáról szóló cikkükben azt javasolják, hogy mint minden gyümölcsöt, a citromot is mossuk meg, mielőtt felvágjuk, használjuk. Ez azért is fontos, mert hámozásnál, facsarásnál könnyen a kezünkre vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok.
Javasolt meleg vízzel mosni a citromot, de beáztathatjuk almaecetes vízbe is két percre, majd megsikálhatjuk. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.
Ilyen esetben lehet használni a citromkarikákat egy csésze forró teába, kávéba, de akár a reszelt citromhéjat süteményekbe is.
A fogyasztóvédők nemrég arra is figyelmeztettek, hogy az egyik nagyáruházban az egyik típusú piros almát viasszal vonták be. Ismert tény, hogy a nagyon fényes vagy csúszós almák esetében szinte biztos, hogy valamilyen növényvédő viasszal lettek bevonva. Ez a viaszréteg csak alapos mosással tüntethető el, és akkor sem teljes mértékben.
Ráadásul ha az almát kiürítik a kis ládából, akkor a fogyasztónak nincs honnan tudomást szereznie erről. De azt is felrótták, hogy nem volt pontosítva, milyen viaszt használtak az alma tartósításához, fényesítéséhez.
Az élelmiszeriparban többféle viaszt használnak a citrusfélék és más gyümölcsök bevonására. Használják az E901 számmal jelzett fehér és sárga méhviaszt, a kandelillaviaszt (E902), a karnaubaviaszt (E 903), a Sellakot (E904) vagy az Oxidált polietilén viaszt (E914). Szakértők szerint ezeket az emberi szervezet nem tudja feldolgozni, és vannak, akik úgy vélik, hogy az E903 anyag allergiát okozhat, míg a Shellac rákos sejtek kialakulásáért is felelős lehet. Így azt javasolják, hogy kerüljük a fényes, külföldi almát és inkább válasszunk hazait, akkor is, ha kissé fonnyadtabb.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot január 20-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!