A projekt jövő héten rajtol High Classic Transylvania néven, mely egyszerre utal a klasszikus zenére, a kastélyokban zajló egykori művelődési életre, illetve arra, hogy ezek a társadalmi elit, a felső tízezer számára biztosítottak életteret.

Pluszpontot kaphatnak

A projekttel azt szeretnék tudatosítani a közönségben, hogy a kastélyoknak jelenlegi állapotunkban is van „varázsa”, és kulturális események helyszíneként hasznot hozhatnak az adott település számára – ismertette a terv lényegét az EBS Rádiónak Geanina Simion, a kincses város két művelődési intézményének szóvivője. Mint mondta, a végső cél az lenne, ha az ingatlanokat felújítanák, de addig is „jó pontokat kell szerezni”, a közösségi célokra hasznosított nemesi hajlékok ugyanis nagyobb eséllyel pályáznak a felújításhoz szükséges pénzalapokra.

– fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy ezeket a helybéliek is inkább magukénak érzik.

Bálok, szalonok emléke

Geanina Simion hangsúlyozta, a projekt célja „reflektorfénybe” helyezni, felfedezni a szebb időket megélt ingatlanokat, melyekről nem sokat tud a közvélemény. Ezért a dokumentumfilm-sorozatot keretében minden részben más-más kastélyt mutatnak be, ehhez találó komolyzenei aláfestéssel: a barokk stílusban épült ingatlanhoz barokk zenét illesztenek, de a muzsikát tematikában is összehangolják a mondanivalóval, például vadászkastélyhoz vadászinduló, kürt dukál.

– mondta a szóvivő.

Gianina Simion szerint mintegy húsz Kolozs megyei, a Szamos-völgyében található kastélyról készítenek felvételeket, a helyszíneket már bejárták és jövő héten kezdődik a forgatás. A kisfilmeket a filharmónia idei évadjának végétől, július 17-étől láthatja majd a közönség, minden részben más-más kastély történetét és az adott kor zenéjét ismerve meg. „Úgy gondoltuk, hogy a szabadtéri koncertek mellett ezáltal a projekt által is eljuthatunk közönségünkhöz, ráadásul oktató, művelődési céllal” – mutatott rá az egyébként a járvány miatt nem szokványos évadot záró filharmónia szóvivője. A művelődési intézmények projektje egyébként azért rendhagyó, mivel eddig többnyire csak a magyar civil szervezetek fordítottak figyelmet az elűzött erdélyi nemesek által hátrahagyott épített örökségre.

Van mit mutogatni

Holott nagyobb figyelmet érdemlő, leromlott állagú kastély, kúria jó pár akad Kolozs megyében, mi csak hármat emelnénk ki.

A kőtömböket másfél tonnás súlyuk miatt nem sikerült elvinni, de az egyik leesett talapzatáról, és a Budapesten élő tulajdonos, Géher Ferenc úgy döntött, jobb, ha ezek „biztonságosabb helyen várják a kastély sorsának jobbra fordulását”. A kastély főépülete 1573 és 1593 között készült, a 17–18. században többször is bővítették és átalakították. 1948-ban államosították, 1950–51-ben az épület felét silóvá, másik felét iskolává alakították. Az egykori tulajdonos leszármazottai peres úton visszakapták, de a felújításra nem sikerült pénzt szerezni. Korábban olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy magyar kormánytámogatással újulhat meg a határon túli örökségvédelmi program keretében.

A két világháború alatt súlyosan megrongálódott, míg a kommunista rezsim alatt mezőgazdasági szövetkezet működött benne, jelenleg 44 szobája van. 1990-ben kapta vissza a Bánffy család, majd 2003-ban Bánffy István báró teljes vagyonát a „Bánffy Önkéntes Alapítványnak” adományozta.

A kendilónai Teleki-kastélyról is keveset hallani, holott a vadásztorony még az első, késő reneszánsz stílusú kastély maradványa, melyet feltehetően 1698 körül kezdett építtetni gróf Teleki (I.) Pál. A Telekiek nem sokkal korábban, 1688-ban szerezték meg a birtokot a Hallerektől, és 1935-ig az ő tulajdonukban volt. Gr. Teleki (VI.) Ádám 1935-ben adta el a kastélyt dr. Gyergyay Albert fül-orr-gégész professzornak, ám azt kinézte magának Augustin Prodea liberális párti képviselő, és elérte, hogy az agrártörvényt módosítva egy falusi termelőszövetkezeté legyen a birtok fele, amely aztán eladta neki. Végül 1938-ban Gyergyay is eladta Prodeának a megmaradó részt.