Tóth Attila a belga juhászkutyájával egy tavaly nyári kutyabemutatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A nyári szünidő és a pihenőszabadságok megkezdésével szinte állandó a teltház a tornyai kutyapanzióban. Az Aradtól alig több mint 15 kilométerre fekvő, magyar határ menti faluban működő Kalypsoland tulajdonképpen egy bentlakásos kutyakiképző iskola, de ilyenkor, a vakáció idején szinte csak ebhotelként működik. A „fogadóst” nemcsak az intézmény bemutatására kértük, hanem arra is, hogy tanácsot adjon azoknak, akik mégis magukkal vinnék a nyaralásra négylábú kedvenceiket, hogy milyen úti célokat válasszanak és hogyan szervezzék meg az utazást.
2024. július 28., 19:342024. július 28., 19:34
Épp a délelőtti foglalkozások befejezése után érkeztem a tornyai kutyapanzióba, ahol hangos csaholással fogadtak a „szállóvendégek”. Tóth Attila a bátyjával közösen vezet mezőgazdasági vállalkozást, ennek a telephelyén található a Kalypsoland kutyakiképző iskola és panzió, ahol árnyékolt medence, játszótér és óriási kifutó biztosítja azt, hogy a négylábúak mindennap kellőképpen lefáradjanak. Minden kennel foglalt, különböző fajtájú, méretű és vérmérsékletű kutya lakik bennük.
„Július 15-től szeptember 15-ig százszázalékosan foglalt a panzió, de nem csak nálunk, így van ez mindenhol. Olyanok is elhozzák a kutyájukat, akik egy évben csak egyszer keresnek fel bennünket: nyáron egy hétre vagy kettőre elutazik a családdal, és kutya nélkül akar menni, vagy olyan messzire utazik, hogy nem viheti magával, és akkor itt hagyja nálunk” – magyarázta Tóth Attila.
Különböző fajtájú, méretű és vérmérsékletű kutyák a „szállóvendégek”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A tornyai kutyapanzió nem csupán állatmegőrző: odafigyelnek a vendégek igényeire, rendszeresen foglalkoznak velük, szórakoztató programokat is szerveznek nekik. „Megsétáltatjuk őket háromszor egy nap, de azon kívül szoktak fürödni, játszani, megfésüljük őket. Mindennap van valami program, főként reggel, mert nyáron nagy a meleg. Van medencénk, amiben pancsolhatnak, de kutyától is függ, hogy beleugrik-e egyből, vagy kéreti magát. Számukra van egy kisebb medence, amiben a vízhez szoktatjuk őket. Aszt szeretnénk elérni, hogy másodszor, amikor elhozzák az állatot, ne a gazda beszélje rá, hogy jó lesz majd itt neki, hanem csóválja a farkát, és akkor a gazda látja, hogy a kutya jól érzi itt magát, és szívesen fogja hozni” – sorolta a vendéglátó.
Ilyenkor, nyáron azonban nem tudnak a képzésre is időt fordítani, annyi a szabadságok miatt elszállásolt kutya. Persze, ha a gazda kéri, Tóth Attila vállalja, hogy az adott négylábúval külön foglalkozik, leszoktatja egy-egy nem kívánatos viselkedésmódról.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A nyári időszakban a képzést felfüggesztjük – amúgy öt hét egy alapképzés –, olyankor nem vállalunk ilyesmit, de lehet kérni napi foglalkozást. A gazda elmondja, hogy problémája van más kutyákkal, vagy nem hallgat rá, esetleg nem akar beszállni az autóba vagy nem akar kiszállni az autóból, s akkor tíz napon át mindennap tréningezek vele extra szolgáltatásként” – magyarázta.
Nyáron hűtik, télen fűtik a beltéri kenneleket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A vendégkör 90 százalékát már névről ismerik: gazdát és kutyát egyaránt, tudják, kinek, mik az igényei. A legtöbben Aradról és környékéről érkeznek, de vannak temesváriak, sőt belső-erdélyiek is, akik igénybe veszik a kutyapanzió szolgáltatásait. „Olyanok, akik Ausztriába vagy Olaszországba utaznak, és útba ejtenek minket, itt hagyják a kutyát, majd hazafelé menet felveszik. Vagy vendégmunkások, akik külföldről jönnek haza, és nálunk hagyják az ebet, amíg otthon vannak. Nem azért, mert szabadulni akarnak tőle, hanem mert lehet, hogy ott nincsenek olyan körülmények, ahová vihetnék, vagy sok rokont kell meglátogatni, és nem hordozhatják magukkal. Tudják, hogy nálunk biztonságban van a kutya, megsétáltatjuk, megetetjük, játszunk vele, gondoskodunk róla. Küldünk képeket, videókat, folyamatosan »bombázzuk« információkkal őket, nem is hagyjuk kérdezősködni, de nem azért, hogy bizonyítsuk, mennyire jól dolgozunk, hanem ha a gazda látja, hogy a kutya jól érzi magát, akkor ő is ki tud kapcsolódni a szabadság alatt” – avatott be Tóth Attila.
Tóth Attila és kutyái számos versenyt nyertek már
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A fiatalember 2009-ben szerzett kutyakiképző oklevelet. Kezdetben csak oktatással foglalkozott, de aztán egyre több kuncsaft kérte meg, hogy amíg elutaznak, vigyázzon a kutyájára. Így indult el a kutyapanzió, amit családi vállalkozásként, a feleségével, anyósával és két alkalmazottal működtet. 40 kennel áll rendelkezésre, ebből tíz beltéri – nyáron hűtött, télen fűtött –, a többi pedig szabadtéri: ezek is fedettek, szennyvízelvezetéssel rendelkeznek, és éjjel-nappal takarítják a gondozók.
A képzések idején nagyjából húsz kutyával foglalkoznak, de többre nem is nagyon lenne idő és kapacitás. Nem azt szeretnék, hogy egyszerre sok kutya legyen náluk, hanem hogy megfelelően foglalkozhassanak velük.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kutyapanziós szerint egy felelős állattartó jobban megbízik egy szakképzett gondozóban, minthogy egy ismerősre bízná a kutyáját, amíg ő elutazik. „Nem tudom, másutt mennyibe kerül, de nálunk napi tíz eurónyi lejt kell fizetni. A gazda hozza a kutyatápot, hogy ne legyen gond abból, hogy a panziós mit adott a kutyának, másrészt ezzel el lehet kerülni egy hasmenést vagy allergiát, amit a megváltozott étrend okozhat. Ez így van mindenütt. Nem tudom, száz euróért melyik szomszéd vagy ismerős vállalná el, hogy tíz napon át vigyázzon a kutyára, naponta háromszor megsétáltassa, reggel-este enni adjon neki, háromszor friss vízzel lássa el mindennap. Lehet, hogy egy barát szívességből megteszi ingyen, de biztos nem úgy viszonyul az állathoz, mint a gazdája. Például én és a bátyám nagyon jól megértjük egymást, közös vállalkozásunk van, egy háztömbben lakunk, órák hosszat beszélgetünk, de tizenöt év alatt még egyszer sem adott vizet a kutyámnak. Ő a gépeket szereti, én a kutyákat. Akkor hogyan bízzak meg abban, hogy ugyanúgy tekint rá arra az állatra, mint én? Nekünk van két gyerekünk, a harmadik pedig a kutya: ugyanúgy megkapja a figyelmet és a gondoskodást, mint a gyerekek” – magyarázza Tóth Attila.
„Jaj, úgy élvezem én a strandot!”
Fotó: Facebook/Kalypsoland
A tornyai kutyapanzió tulajdonosa azt tanácsolta azoknak, akik mégis magukkal vinnék a nyaralásra a négylábú kedvenceiket, hogy az úti célokat, a menetidőt és a szállást a kutya igényeinek megfelelően válasszák meg. „Gondolom, autóval viszik, és akkor többször meg kell állni, sétáltatni kell a kutyát, ráadásul a hőmérsékletváltozásra is érzékenyek az állatok, mert a légkondicionált autóból kiszállnak a nagy melegre, aztán vissza. Kutyabarát szállodákat vagy kempingeket, és kutyabarát strandokat keressenek” – hívta fel a figyelmet, ugyanis nem lehet az állatot órák hosszat bezárva tartani egy hotelszobában, mert annak a kutya és a berendezés is kárát látja.
A mezőgazdasági farmon működik a kutyapanzió
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.
Ritka teljesítményként már az első versenyén megszerezte azt a pontszámot Búzás Heléna, amely révén a további megmérettetéseken saját fegyvert használhatott. A bánffyhunyadi sportlövő pályafutása kezdetéről, kedvenc versenykategóriájáról beszélt.
Elsőbálozó balatonfüredi lány, Soós Kriszta Szonja lett a 199. Anna-bál szépe, első udvarhölgye a fővárosi Mihály Angelika, a második udvarhölgye a szintén budapesti Bundschuh Jázmin lett.
Adott egy erdélyi magyar foci- és sörrajongó (nő!), meg adott a 2024-es labdarúgó Eb, amire bár sokan szerettek volna jegyeket szerezni, ez az öröm keveseknek adatott meg. Ez a rajongó – jómagam –, hamar talált új „projektet”.
Műhelyfoglalkozásokkal és kiállítások látogatásával egybekötött művészettörténeti tábort szervez gyerekeknek a kolozsvári Quadro Galéria július 29. és augusztus 2. között. Ladó Ágota művészettörténész a kisiskolásokat megszólító rendezvényről beszélt.
A Kolozsvár melletti Erdőfelek községben építették meg a világ legnagyobb, és Románia első élménytornyát.
Tíz ország közel negyven szakembere 14 egyetemről és kutatóintézet képviseletében vulkáni gázok után kutatott a napokban a Szent Anna-tónál. A workshop keretében végzett felmérésekről Artur Ionescu kutató és Kis Boglárka Mercédesz geológus beszélt.
Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király teljes életművét feldolgozó animációs filmet készített az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány, a teljes alkotás elérhető az Autentika YouTube-csatornán.
Egy kínai nő Nagyszebenbe költözött és megnyitotta a város első 2D-s teázóját, amely olyan érzést kelt, mintha a belépő egy illusztráció vagy képregény képkockájába kerülne.
Bemutatkoztak Temesváron a Székelyföldről érkező, „középkori újrajátszó kézművesek és kereskedők a 14. századból”.
szóljon hozzá!