2010. október 22., 09:492010. október 22., 09:49
A szakember a múlt héten Dávid Csabával, a Romániai Vízügyi Hivatal vezérigazgatójával, illetve Ovidiu Gabor igazgatóhelyettessel együtt látogatta meg a magyarországi katasztrófa által sújtott területet, és részt vett az ottani vízügyisek ülésén is.
Mint arról már beszámoltunk, 1990 előtt Nagyvárad határában is működött timföldgyár, amely több vörösiszap-tározót is működtetett Biharpüspökiben, illetve a városból a borsi román–magyar határátkelő felé vezető út mentén. Pásztor Sándor szerint a tározók főképp azért nem jelentenek akkora veszélyt a városra, mert az utóbbi húsz évben csak néhány esztendeig használták őket, és régóta nem került rájuk lúgréteg. A szakember elmondta, Veszprém megyében a tározók igen messze vannak a gyártól, így folyamatosan oldani kellett az iszapot, hogy könnyebben szállíthassák, emellett az idei évben lehullt szokatlanul nagy mennyiségű csapadék is jelentősen felhígította az állagukat. Várad mellett ezzel szemben a két tározó tartalma már annyira megszilárdult, hogy gyakorlatilag autóval is lehet közlekedni a felületükön. Magyarországon jelenleg az is aggasztja a katasztrófavédőket, hogy a kiszáradt iszapot szennyező és egészségre káros por formájában széthordja a szél, a volt váradi Alumina gyár tározóit azonban már annyira benőtte a növényzet, hogy szabad szemmel nem is látható a vörösiszap, így a légmozgások sem tudják felkapni a száraz port – magyarázta Pásztor. Hozzátette: igaz, hogy nagyjából egy évtizeddel ezelőtt még állandó problémát okozott a timföldgyárból szálló vörös por, ami a környék településein, főképp Biharon és Biharpüspökiben vörösre színezte a háztetőket, ha száraz, szeles volt az idő. Bár az anyag a szakember szerint nem mérgező, az bizonyos, hogy a por belélegzése nem tesz jót a tüdőnek. Az is tudvalevő, hogy a környéken a talajban található víz minőségi mutatói igen gyengék, de a lakosság szerencsére nem onnan, hanem egy teljesen más rendszerből kapja az ivóvizet. Pásztor Sándor azt mondja, még így sem a Bihar megyei talajvíz a legrosszabb minőségű az országban. Mindezek miatt, bár jóslatokba nem bocsátkozik, az igazgató azt mondja, a Veszprém megyeihez hasonló környezeti katasztrófa esélye Nagyvárad határában valójában kizárható.
Borbély László környezetvédelmi miniszter egyébként a napokban közölte, az országban ezer veszélyes ipari hulladéklerakót tartanak nyilván, amelyek állapotát a szakhatóságok folyamatosan ellenőrzik. Négy zagytározó bezárására és biztonságossá tételére 120 millió lejt különített el a tárca, Borbély szerint a többi rehabilitációja a gazdasági minisztérium, az érintett társaságok és a helyi önkormányzatok feladata, erre a célra a Környezetvédelmi Operatív Program keretében lehet pályázni. A miniszter szerint a négy éve nem működő nagyváradi timföldgyár vörösiszap-tározója esetében nem áll fenn közvetlen szennyezés veszélye, ebbe a létesítménybe 2007-től már nem szállítottak folyékony állapotban ipari végterméket.
Valóban alkalmatlanná vált a magyarországi Kolontár település jó része arra, hogy az ott lakók valaha is visszaköltözzenek, és igazán nagy szükség rá, hogy a kormány segítsen új házat építeni azoknak, akik a legrosszabbul jártak – véli Pásztor Sándor. A nagyváradi vízügyi szakember ugyanakkor elismeréssel szólt magyarországi kollégái, illetve a katasztrófavédők munkájáról: mint mondta, az áradást követő egy órán belül már folyt a mentés. A közeli folyóvizekbe mintegy tízezer tonnányi gipszet öntöttek, hogy semlegesítsék a vörösiszap által odahordott méreganyagokat, még mielőtt a szennyezés eléri a Dunát. Maga is tanúsítja, hogy a folyam romániai szakaszán már teljesen normálisak a minőségi mutatók. A katasztrófa helyszínén azonban úgy tűnik, még sokáig csak védőmaszkkal lehet majd közlekedni – a romániai küldöttségnek is kötelező volt viselnie, hiszen több tíz hektárt befedett már a mérgező vörös por. A Romániai Vízügyi Hivatal, illetve Borbély László miniszter azért kapott meghívást a helyszínre, hogy közösen győződjenek meg róla: bár a Marcal folyó élővilágából semmi nem maradt, a Duna nincs veszélyben.
A romániai bányászati ciántechnológia alkalmazásának betiltását célzó, a bukaresti képviselőház ipari és szolgáltatásügyi bizottságához 2008 áprilisában újraelemzésre visszaküldött törvénytervezetnek a holtpontról való elmozdítására és napirendre tűzésére kéri az RMDSZ-t a Zöld Erdély Egyesület. Nyílt levelében a civil szervezet – amely a nemrég Marosvásárhelyen lezajlott Civil Fórum környezetvédelmi szekcióülésén is ismertette álláspontját – felhívja a szövetség vezetőinek, köztük Borbély László környezetvédelmi miniszternek a figyelmét a ciántechnológia bányászati alkalmazásának minőségi és mennyiségi szempontokból adódó fokozott veszélyességére és magas kockázatára. Emlékeztet a szervezet az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazott határozatára, amely a ciántechnológia teljes betiltását és a bányászati alternatívák bevezetését kéri. Ezen túlmenően a Zöld Erdély Egyesület felhívja a figyelmet arra is, hogy az RMDSZ programja egyértelműen kimondja: a szövetség határozottan ellenzi a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket, és a megelőzés elvét figyelembe véve környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánja biztosítani. Borbély László egyébként a România Liberă napilapnak adott interjúban a verespataki bányaprojekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott: kétli, hogy létezik olyan ország a világon, amely ne gondolna jelentős arany- és ezüstlelőhelyének értékesítésére. „Környezetvédelmi miniszterként csak annyit tehetek, hogy alkalmazom a jogszabályokat. Egy Svédországban működő ciántechnológiás aranybányát meglátogatva azt tapasztaltam, hogy ott zárt, hermetikus rendszerben dolgoznak, a nap 24 órájában monitorozzák a feldolgozást, és a tározótóba juttatott ipari víznek már semmiféle ciántartalma nincs. Tehát lehetséges” – állapította meg Borbély. Rostás Szabolcs |
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.