Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unióban egyetlenegy olyan jogi szabályozás sincs, amely foglalkozna az őshonos kisebbségek jogaival, ami azt jelenti, hogy az őshonos kisebbségek érdekeinek védelme Európában jelenleg értékelhetetlen – jelentette ki Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke szerdán Brüsszelben.
2018. február 21., 22:272018. február 21., 22:27
2018. március 06., 13:362018. március 06., 13:36
Vincze Loránt az Európai Parlamentben (EP) tartott, az őshonos kisebbségek jogainak védelme érdekében indított Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezésről (Minority SafePack) tartott háttérbeszélgetésen kijelentette: meg kell törni a tagállamok monopóliumát a kisebbségvédelem területén, hiszen az az unió intézményei jelenleg úgy tartják, hogy a kisebbségvédelem kizárólagosan tagállami kompetencia. Ez nem fogadható el, ugyanis számos uniós tagállam esetében látható, hogy sorozatos jogsérelem éri a területükön élő kisebbségi közösségeket.
– húzta alá. A FUEN elnöke elmondta, még nem gyűlt össze a szükséges egymillió aláírás ahhoz, hogy elindulhasson az a folyamat, amely az Európai Unió szerveinek bevonásával egy kisebbségvédelmi rendszer megvalósítására törekedne. A kezdeményezés keretén belül ugyanis legalább hét tagállamban egy arányosan minimális számú aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy az Európai Bizottság kötelezően foglalkozzon az őshonos kisebbségek ügyével.
Az anyanyelv nemzetközi napján tartott tájékoztatón Vincze Loránt elmondta,
ami nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban már le szabad állni az aláírások gyűjtésével. Horvátország, Szlovénia, Lettország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és Bulgária esetében remény van arra, hogy elegendő számú csatlakozó támogassa aláírásával a kezdeményezést – tette hozzá.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője a beszélgetés alkalmával elmondta, az EP petíciós bizottsága kezdeményező szerepet vállalt az őshonos kisebbségek ügyében, ugyanis sikerült elérnie azt, hogy az európai polgári kezdeményezés az Európai Parlament asztalára kerüljön.
– közölte a képviselő.
A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében. A kezdeményezésben foglaltak megvalósításához április 3-ig az unió hét államából egymillió aláírásnak kell összegyűlnie.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
szóljon hozzá!