Fotó: Kozán István
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága kedden felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerül.
2021. július 27., 13:532021. július 27., 13:53
2021. július 27., 17:222021. július 27., 17:22
A Világörökség Bizottság 44. kibővített ülésén a román küldöttség élén vett részt Demeter András István, a bukaresti kulturális minisztérium államtitkára. Az ülést követően közölte, az ENSZ családias keretei között az UNESCO mindannyiunk számára a béke és a biztonság megőrzését jelenti, az oktatás, a tudomány, a kultúra, a kommunikáció és a tájékoztatás terén folytatott nemzetközi együttműködésnek köszönhetően. Demeter kiemelte, hogy a verespataki bányatáj napra pontosan Románia UNESCO csatlakozásának 65. évfordulóján került fel a világörökségi listára.
A döntést azonnal üdvözölte közösségi oldalán Klaus Iohannis román államfő. Úgy vélte: Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia. Nem örül azonban mindenki Verespatak új rangjának. Eugen Furdui polgármester elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A kormányzó Nemzeti Liberális Pártban (PNL) politizáló elöljáró úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.
„Különösen a mostani árvizek után ütközik majd nehézségbe a tönkrement ingatlanok újjáépítése, helyreállítása. De általában speciális jóváhagyásokra lesz majd szükség az UNESCO-védettség al került épületek modernizálása esetében, óriási lesz a bürokrácia. Egyetlen előnye az lesz a döntésnek, hogy könnyebb lesz felkeresni a római tárnákat, egyéb semmi” – nyilatkozta Furdui a Digi24 hírtelevíziónak, hozzátéve: Verespatak lakosságának többsége nem támogatta, hogy a bányához hasonlóan a település is védettséget élvezzen.
„Ha a verespataki polgármesteri hivatalnak nincsenek megoldásai, akkor a lakosok pár év múlva megválaszthatnak egy olyan elöljárót, aki rendelkezik ilyenekkel. Az UNESCO nem nyújt semmiféle anyagi támogatást, a román állam és a helyi hatóságok felelőssége projekteket kidolgozni, finanszírozásokra lelni” – mutatott rá Adrian Cioroianu, hozzátéve: gazdasági alternatívát kell felmutatni Verespatakon, nyilvánvaló ugyanis, hogy a hagyományos bányászati tevékenység elveszítette aktualitását.
Verespatak bányászati kultúrtájának felvétele az UNESCO világörökségi listára fontos megvalósítás és egy út kezdetét jelenti – véli az Országos Örökségvédelmi Intézet.
Amint arról beszámoltunk, az UNESCO világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán a napokban felvett kilenc új helyszínt a világörökségi listára, ám Verespatak akkor még nem volt a helyszínek között. Dan Barna miniszterelnök-helyettes vasárnap a Prima kereskedelmi televíziónak nyilatkozva elmondta, a román kormány támogatja, hogy Verespatakot a világörökség részévé nyilvánítsák.
A román dosszié – amelyben a bukaresti hatóságok először 2016-ban vették fel Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára – az elmúlt időszakban konfliktus forrásává vált a mostani jobbközép kormánykoalícióban. Sajtóinformációk szerint Florin Cîțu liberális miniszterelnök ugyanis azt fontolgatta, hogy visszavonja a felterjesztést. A Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja alkotta USR-PLUS azonban a hárompárti koalícióban a hatalomból való kilépéssel fenyegetőzött, ha a román állam nem tart ki a továbbiakban is a Fehér megyei település világörökséggé nyilvánítása mellett.
Kilenc új helyszínt – köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét – vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottság
Az ICOMOS javaslata szerint szakértőket kell a helyszínre küldeni, ajánlásokat kell megfogalmazni és ellenőrzéseket kell végezni annak érdekében, hogy minél hamarabb visszavonják a bányászati kitermelésre vonatkozó engedélyeket – közölte a G4Media hírportál. A nemzetközi tanács ismertetése szerint a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájával „riadót fújnak” a közvélemény előtt.
A bukaresti kulturális, valamint a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban értesítette levélben az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Az előterjesztésben az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi-érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn.
Nyílt levélben fordult a kormányhoz a Romániai Építészek Rendje (OAR), kérve, hogy folytassák az eljárást Verespatak UNESCO világörökségi listára való felvétele érdekében.
A pályázatot a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány nyújtotta be 2017 elején az UNESCO-nak, de a technokrata kabinetet követő szociáldemokrata kormány 2018-ban megakasztotta a folyamatot. Arra hivatkoztak, hogy a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró kanadai Gabriel Resources 2017-ben pert indított Románia ellen, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a tervezett aranybánya-beruházást.
Az Erdélyi-érchegységben lett volna Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányája, de ennek áldozatul esett volna egész Verespatak és az ókori emlékek is. A Fehér megyei település és környéke 2020-ban került fel ismét – bányászati kultúrtájként – az UNESCO világörökségi javaslati listájára.
Romániából korábban nyolc kulturális, illetve természeti kincs került fel a világörökségi listára: a Duna-delta (1991-ben); erdélyi szász erődtemplomos falvak: Berethalom, Kelnek, Nagybaromlak, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Székelyderzs (1993-ban, kiterjesztve 1999-ben); a horezui kolostor (1993); észak-moldvai kolostorok (1993, kiterjesztve 2010-ben); dák erődítmények a Szászvárosi-hegységben (1999); Segesvár történelmi központja (1999); Máramaros fatemplomai: Barcánfalva, Budfalva, Desze, Jód, Nyárfás, Sajómező, Rogoz, Dióshalom (1999); a Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (összesen 12 ország térségei közösen, 2017-ben terjesztették ki romániai helyszínekre is).
Újraindítja a kormány azt az eljárást, amelynek nyomán felvehetik Verespatakot az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek listájára – jelentette be pénteken Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!