Verespatak a világörökség része: a római kori bánya felkerült az UNESCO védett listájára

•  Fotó: Kozán István

Fotó: Kozán István

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága kedden felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerül.

Krónika

2021. július 27., 13:532021. július 27., 13:53

2021. július 27., 17:222021. július 27., 17:22

A Világörökség Bizottság 44. kibővített ülésén a román küldöttség élén vett részt Demeter András István, a bukaresti kulturális minisztérium államtitkára. Az ülést követően közölte, az ENSZ családias keretei között az UNESCO mindannyiunk számára a béke és a biztonság megőrzését jelenti, az oktatás, a tudomány, a kultúra, a kommunikáció és a tájékoztatás terén folytatott nemzetközi együttműködésnek köszönhetően. Demeter kiemelte, hogy a verespataki bányatáj napra pontosan Románia UNESCO csatlakozásának 65. évfordulóján került fel a világörökségi listára.

„Az elmúlt hat és fél évtized során Románia az UNESCO-projektek egyre aktívabb részévé vált és megtisztelő, hogy hozzájárulhattunk az UNESCO eszmeiség megerősítéséhez, ugyanakkor Románia értékeinek világszinten történő népszerűsítéséhez” – állapította meg közösségi oldalán posztolt bejegyzésében a kulturális tárca államtitkára.

A döntést azonnal üdvözölte közösségi oldalán Klaus Iohannis román államfő. Úgy vélte: Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia. Nem örül azonban mindenki Verespatak új rangjának. Eugen Furdui polgármester elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A kormányzó Nemzeti Liberális Pártban (PNL) politizáló elöljáró úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.

„Különösen a mostani árvizek után ütközik majd nehézségbe a tönkrement ingatlanok újjáépítése, helyreállítása. De általában speciális jóváhagyásokra lesz majd szükség az UNESCO-védettség al került épületek modernizálása esetében, óriási lesz a bürokrácia. Egyetlen előnye az lesz a döntésnek, hogy könnyebb lesz felkeresni a római tárnákat, egyéb semmi” – nyilatkozta Furdui a Digi24 hírtelevíziónak, hozzátéve: Verespatak lakosságának többsége nem támogatta, hogy a bányához hasonlóan a település is védettséget élvezzen.

Adrian Cioroianu, Románia UNESCO-nagykövete erre úgy reagált: a helyi önkormányzat feladata kiaknázni a világon páratlan lelet nyújtotta lehetőségeket források lehívásával, a térség fejlesztésével.

„Ha a verespataki polgármesteri hivatalnak nincsenek megoldásai, akkor a lakosok pár év múlva megválaszthatnak egy olyan elöljárót, aki rendelkezik ilyenekkel. Az UNESCO nem nyújt semmiféle anyagi támogatást, a román állam és a helyi hatóságok felelőssége projekteket kidolgozni, finanszírozásokra lelni” – mutatott rá Adrian Cioroianu, hozzátéve: gazdasági alternatívát kell felmutatni Verespatakon, nyilvánvaló ugyanis, hogy a hagyományos bányászati tevékenység elveszítette aktualitását.

korábban írtuk

Egy új út kezdetének tartja Verespatak védettségét az Örökségvédelmi Intézet   
Egy új út kezdetének tartja Verespatak védettségét az Örökségvédelmi Intézet  

Verespatak bányászati kultúrtájának felvétele az UNESCO világörökségi listára fontos megvalósítás és egy út kezdetét jelenti – véli az Országos Örökségvédelmi Intézet.

Amint arról beszámoltunk, az UNESCO világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán a napokban felvett kilenc új helyszínt a világörökségi listára, ám Verespatak akkor még nem volt a helyszínek között. Dan Barna miniszterelnök-helyettes vasárnap a Prima kereskedelmi televíziónak nyilatkozva elmondta, a román kormány támogatja, hogy Verespatakot a világörökség részévé nyilvánítsák.

A román dosszié – amelyben a bukaresti hatóságok először 2016-ban vették fel Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára – az elmúlt időszakban konfliktus forrásává vált a mostani jobbközép kormánykoalícióban. Sajtóinformációk szerint Florin Cîțu liberális miniszterelnök ugyanis azt fontolgatta, hogy visszavonja a felterjesztést. A Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja alkotta USR-PLUS azonban a hárompárti koalícióban a hatalomból való kilépéssel fenyegetőzött, ha a román állam nem tart ki a továbbiakban is a Fehér megyei település világörökséggé nyilvánítása mellett.

korábban írtuk

UNESCO: kilenc új helyszín lett világörökség, Verespatakra még várni kell
UNESCO: kilenc új helyszín lett világörökség, Verespatakra még várni kell

Kilenc új helyszínt – köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét – vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottság

Az UNESCO világörökségi bizottsága végül kedden felvette a védett helyszínek listájára a verespataki bányát. Ráadásul a jelölést megtevő Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) javaslatára a Fehér megyei térség a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerült.

Az ICOMOS javaslata szerint szakértőket kell a helyszínre küldeni, ajánlásokat kell megfogalmazni és ellenőrzéseket kell végezni annak érdekében, hogy minél hamarabb visszavonják a bányászati kitermelésre vonatkozó engedélyeket – közölte a G4Media hírportál. A nemzetközi tanács ismertetése szerint a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájával „riadót fújnak” a közvélemény előtt.

A bukaresti kulturális, valamint a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban értesítette levélben az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Az előterjesztésben az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi-érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn.

korábban írtuk

Verespatak világörökségi listára való felvételéért szállnak síkra építészek és civilek
Verespatak világörökségi listára való felvételéért szállnak síkra építészek és civilek

Nyílt levélben fordult a kormányhoz a Romániai Építészek Rendje (OAR), kérve, hogy folytassák az eljárást Verespatak UNESCO világörökségi listára való felvétele érdekében.

A pályázatot a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány nyújtotta be 2017 elején az UNESCO-nak, de a technokrata kabinetet követő szociáldemokrata kormány 2018-ban megakasztotta a folyamatot. Arra hivatkoztak, hogy a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró kanadai Gabriel Resources 2017-ben pert indított Románia ellen, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a tervezett aranybánya-beruházást.

Az Erdélyi-érchegységben lett volna Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányája, de ennek áldozatul esett volna egész Verespatak és az ókori emlékek is. A Fehér megyei település és környéke 2020-ban került fel ismét – bányászati kultúrtájként – az UNESCO világörökségi javaslati listájára.

 Romániából korábban nyolc kulturális, illetve természeti kincs került fel a világörökségi listára: a Duna-delta (1991-ben); erdélyi szász erődtemplomos falvak: Berethalom, Kelnek, Nagybaromlak, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Székelyderzs (1993-ban, kiterjesztve 1999-ben); a horezui kolostor (1993); észak-moldvai kolostorok (1993, kiterjesztve 2010-ben); dák erődítmények a Szászvárosi-hegységben (1999); Segesvár történelmi központja (1999); Máramaros fatemplomai: Barcánfalva, Budfalva, Desze, Jód, Nyárfás, Sajómező, Rogoz, Dióshalom (1999); a Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (összesen 12 ország térségei közösen, 2017-ben terjesztették ki romániai helyszínekre is).

korábban írtuk

Újraindítja a kormány az eljárást Verespatak UNESCO-védelme érdekében
Újraindítja a kormány az eljárást Verespatak UNESCO-védelme érdekében

Újraindítja a kormány azt az eljárást, amelynek nyomán felvehetik Verespatakot az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek listájára – jelentette be pénteken Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése