Több hónapos tervezési időszak után közel két évig zajlanak felújítási és restaurálási munkálatok a Hunyadiak egykori birtokán
Fotó: MTI/Bíró István
Kívül-belül megújul Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajdahunyadi vár, ahol november elején kezdődnek el a restaurálási munkálatok. Az uniós forrásokból megvalósuló beavatkozás 19 hónapig tart, de a gótikus lovagvár a felújítás idején is látogatható lesz.
2019. október 31., 16:542019. október 31., 16:54
Több hónapos tervezési időszak után elkezdődhet a Vajdahunyadi vár európai uniós forrásokból finanszírozott külső és belső felújítása, közölte a Hunyad megyei város polgármesteri hivatala. A városvezetés még év elején írta alá a tervezési és kivitelezési szerződést az európai uniós forrásokból megvalósuló, mintegy 5 millió eurós beruházásra, a napokban elkezdődött az építőtelep kialakítása. Az állványokat, építőanyagokat szállító kamionok épp egy jeles évfordulón vonultak be a várkertbe,
Az építőtelep felállítása után novemberben lát munkához a kivitelező, a CORAL Kft, Construcții Unu Rt és Remon Proiect Kft cégek alkotta konzorcium, és amíg az időjárás megengedi, a várfalak megerősítésén, restaurálásán dolgoznak. A 19 hónapig tartó külső és belső felújítás során a falakat és födémeket is megerősítik, újjáépítik, gondosan vigyázva arra, hogy ne sérüljön a műemlék eredeti arculata – hangsúlyozta közleményében a városvezetés.
A beavatkozás idejére a lovagvárban található múzeum nem zár be, de a restaurálási folyamatot úgy szervezik majd meg, hogy minél kevésbé zavarja a látogatókat, ígérik. Ami nem lesz könnyű, ugyanis az alig kétéves felújítás során
De az Ókaputoronyban, a Kaputoronyban, a Kapisztrán-toronyban és a Nebojsza- (szerbül azt jelenti, ne félj) toronyban is dolgoznak majd a munkások. A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén várható beavatkozás. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjednek, utóbbi egy ideig zárva lesz a látogatók előtt. Felújítják az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újítják fel és nyitják meg a látogatók előtt. A modern kor elvárásainak megfelelően korszerűsítik a mosdókat is, és a jelenlegi gáz alapú melegítés helyett elektromos fűtésrendszert szerelnek be.
A restaurálási folyamat alatt is látogatható lesz Erdély legszebb lovagvára
Fotó: Gyulafehérvári Caritas archívuma
A Vajdahunyadi vár épületelemeire, tereire régóta ráférne a felújítás, mutattak rá a szakemberek a helyreállítást megelőző műszaki felmérést követően. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben meglazultak egyes boltozatok, több terem mennyezetén mély repedések keletkeztek, a belső udvarra néző homlokzatok beáztak, ezeket jókora falfelületeken penész borítja vagy pattogzik róluk a vakolat, és a lépcsők sem biztonságosak. Több teremben tönkrementek a fából készült nyílászárók, a padlózat, a mosdókban leváltak a csempedarabok, és a csatorna- és fűtésrendszer sem működik megfelelően. A nedvesség miatt a termekben található kődíszek, falfestmények és egyéb festmények, címerek állapota folyamatosan romlik. A lovagterem fa bútorzatára, kődíszeire és -padlójára is ráfér a helyreállítás, a csempekályhákat is restaurálni kell.
A gótikus lovagvár ugyanis jelentős bevételi forrás a városkassza számára, tavaly például 340 ezeren keresték fel. A felnőttek 30 lej ellenében látogathatják az erődítményt, de a fotózásért, túravezetésért és egyéb szolgáltatásokért külön fizetni kell. A nem biztonságos várbeli állapotokra már a létesítmény honlapján (castelulcorvinilor.ro) figyelmeztetnek, arra intik a látogatókat, hogy az erődítmény bejárásakor fokozottan figyeljenek, ugyanis a lépcsők, korlátok egyes helyeken veszélyesek, a kisgyerekekre pedig kiemelten vigyázni kell.
A „várak királya”
A Vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. 1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben. 1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjaikban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Újabb hőségriasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
szóljon hozzá!