Vége a tanintézetek versengésének?

Január végéig kell a pedagógusoknak összeírniuk lakókörzetek szerint az iskolaérett gyerekek névsorát Hargita megyében. Az idei beiskolázást a megyei tanfelügyelőség szigorúbb keretek közé kívánja szorítani – többek között azért is, hogy így kiküszöböljék az iskolák közötti „áldatlan versengést”. Mircea Miclea volt oktatási miniszter leköszönte előtt miniszteri rendelettel szorgalmazta a beiskolázás lakókörzetek szerinti elosztását, de ugyanez a rendelet a szabad iskolaválasztás jogát is meghagyja a szülőknek.
Januárban az általános iskolák munkatársai házról házra járva írták össze a 6-7 éves gyerekek névsorát. Ezt követi március elseje és 15-e között az első és ötödik osztályba való beiratkozás első szakasza – ez idő alatt a különböző tanintézetekbe csak az ezekhez tartozó beiskolázási körzetből lehet beírni a diákokat. A március 20. és 31. közötti időszakban, ha marad még betöltetlen hely az oktatási intézményekben, szabadon lehet választani iskolát.

„Mókusok, ki a házból!”
A székelyudvarhelyi általános iskolák vezetői szerint március közepén kezdődnek majd a gondok, mert ekkor zárul az első és ötödik osztályos gyerekek beiratkozásának első, lakóhelyhez kötött szakasza. Sok szülő csak ekkor döbben majd rá, hogy lakóhelye meghatározott iskolához köti, nem írathatja a gyerekét az elképzelései szerinti tanítóhoz. Városszinten annyi első osztály indul, hogy 25 tanulónál egyikben se legyen több, és mindenki lehetőleg a lakóhelyéhez legközelebb járjon iskolába. Első körben a lakóhelyileg illetékes iskolába (és csak abba) írathatják be a gyereket, második lépésben már lakóhelytől függetlenül is lehet iratkozni – de csak ha maradt a vágyott osztályban betöltetlen hely.
A szabad iskolaválasztás egészséges versenyhelyzetet teremtett az iskolák között. Minőségi oktatás, jobb körülmények, gyermekközpontú nevelés: a szülők választhattak a kínálatból. Ez jobb teljesítményre sarkallta az iskolákat is. Ez a rendszer most megszűnik, mindenkinek hivatalból jelölik ki a beiskolázási keretét.
Az iskolaválasztást korlátozó intézkedésről megoszlanak a vélemények. A szülők – főként a jövendő elsős gyerekeknél – a tanítók vélt vagy valós jó híre, a közvélekedés pletykaszinten terjedő ítélete alapján vinnék tanulni akár a város másik végébe is a gyereket. Õk nagyon nem értenek egyet az új korlátozással. Az érem másik oldalát az a szülő képviseli, aki – az iskola szomszédságában lakva – végre megnyugodott, hogy nem fogják kiszorítani „a protekciósok” az ő gyerekét a néhány méterre levő iskolából. Az eddigi gyakorlat szerint előfordulhatott, hogy a felkapottabb iskola környékén lakó tanulók helyhiány miatt más negyedbe kényszerültek járni.
A tanfelügyelőség az igencsak megnövekedett beiskolázatlanságot szeretné lejjebb szorítani a kötelező körzetesítéssel. A szülők által minden évben eljátszott, sokszereplős „mókusok, ki a házból!” össznépi kavarodás mellékhozadékaként ugyanis sok gyerek kimaradt az amúgy kötelező oktatásból.

Megoldás vagy félmegoldás?
Bartholf Hedvig főtanfelügyelő-helyettes szerint így már az sem fordulhat elő, hogy beiratkozáskor helyhiányra hivatkozva elküldenek roma tanulókat, amire állítása szerint székelyudvarhelyi iskolákban is volt példa. „Kiegyensúlyozottabb lett a helyzet, az idén végre – évek óta először – viták és veszekedések nélkül tudták az induló osztályokat az iskolaigazgatók egymás közt elosztani” – árulta el.
Az Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója, Máthé András nem minden vonatkozásában ért egyet a körzetesítéssel, de elfogadható megoldásnak látja. „Az iskola így tervezni tud, mert a körzetébe tartozó gyermekekért ő felel, és tudja, hány gyereket várhat ősszel” – mondta Máthé, aki szerint a szabad iskolaválasztás lehetőségét a náluk induló unitárius osztály mellett más iskolák katolikus, református, zene és képzőművészeti osztályai biztosítják. Ezek ugyanis nincsenek körzetesítve. „Az ilyen osztályokba iratkozók nyomán marad annyi üres hely a többi iskolában, hogy a körzeten kívüli gyerekeket be tudják íratni a vágyott osztályba a szülők. De nem lesz konfliktusmentes a helyzet” – tette hozzá.
A Bethlen Gábor Általános Iskola ősztől induló két első osztályába, ötven helyre 70 gyereket szeretnének beíratni a szülők, közülük 31-en nem a tanintézet beiskolázási körzetében laknak. Egyelőre nem tudják, mi lesz a sorsa a más körzetekből ide kívánkozó gyermekeknek. „Túljelentkezés esetén sem indíthatunk több osztályt, ezt már három éve nem engedi a tanfelügyelőség. De a tantermek száma miatt sem tehetjük meg, csak ha ismét váltásban kezdünk tanítani, az meg a minőség rovására menne” – mondta Király László, az iskola igazgatója.
A szülők iskolaválasztási jogát korlátozza ugyan a körzetesítés, de a minőségi oktatás és a jobb körülmények iránti igény marad. Egyöntetű vélemény, hogy a vallási és művészeti osztályok nyújtotta kiskaput kihasználva továbbra is lesz válogatás a gyerekek között, az elitképzés az egyenlő esélyeket biztosítani hivatott állami oktatásban így is megmarad.

Amíg nincs terv, nem írják be a gyerekeket
Hargita megyével ellentétben, Kovászna megyében még nem szabályozták a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi iskolák körzeteit, a tanfelügyelőség január 30-i vezetőtanácsi ülésén kerítenek erre sort. Mivel a többi háromszéki településen csak egy iskola működik, azokon a helyeken nem lesz szükség a körzetesítésre. „A sepsiszentgyörgyi iskolák egy része már a beiskolázási terv jóváhagyása előtt összeállította a várakozási listát, hiszen minden diák pénzt jelent a tanintézetnek, amely a tanulók létszáma alapján kapja a költségvetést. Ezért dúl a harc az iskolák között minden gyerekért” – fogalmazta meg Keresztély Irma főtanfelügyelő. A sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolába egyelőre nem merik beírni az első osztályosokat, amíg a beiskolázási tervet jóvá nem hagyják, bár a szülők folyamatosan érdeklődnek, és Demeter Miklós igazgató szerint jogosan nyugtalankodnak. Az iskolában református felekezeti osztály és több alternatív osztály is működik, ezért sokan érdeklődnek, de az intézmény vezetősége kivár. Demeter Miklós szerint a tervezett körzetesítés tulajdonképpen félmegoldás, ami az iskola számára kötelező, de a szülők számára nem. „A belvárosi iskolák nem vállalják nyíltan, de tulajdonképpen már első osztályban megválogatják a gyerekeket, hiszen ügyes, okos diákokkal könnyebb dolgozni, és eredményeket felmutatni” – fogalmazta meg Demeter.

Antidemokratikus a körzetesítés
Jancsó Árpád, a belvárosi Mikes Kelemen Gimnázium igazgatója nem ért egyet a körzetesítéssel, szerinte az antidemokratikus, és gátolja a tanulók szabad iskolaválasztási jogát. Jancsó Árpád elmondta, a város perifériáján működő tanintézetek vezetői folyamatosan panaszkodnak, hogy a belvárosi iskolák elszippantják a diákokat, ennek ellenére mégis a szülő és a gyerek választásának kellene döntőnek lennie. „A Mikes-gimnázium vonzza a diákokat, itt minden évben túljelentkezés van. Az új rendszer elsősorban a más települések diákjait akadályozza meg, hogy egy neves iskolában folytassák tanulmányaikat, a körzetesítéssel fennáll az a veszély, hogy iskolánkban kénytelenek leszünk csökkenteni az osztályok számát” – mondta el az igazgató. Mint hozzáfűzte: a következő tanévben négy első osztályt indítanak, és már elkezdték a beiskolázást, szinte minden hely betelt. Az igazgató szerint a már beiratkozott tanulók maradhatnak, nem helyezik át őket a lakhelyükhöz közeli iskolákba.

Szabad iskolaválasztás
– egészséges versenyhelyzet
Bihar megyében minden szülő szabadon megválaszthatja, hogy melyik iskolába íratja gyermekét, és ez így is marad – szögezte le Pető Csilla szaktanfelügyelő. Mint kifejtette, a tanfelügyelőség már csak azért is szorgalmazza a szabad iskolaválasztást, mert ily módon egészséges konkurencia alakult ki a tanintézetek között. Az iskoláknak „harcolni” kell a diákokért, hisz egyre kevesebb első osztályos gyerek van, ahhoz pedig, hogy a szülő egy tanintézet mellett döntsön, minőségi oktatás szükséges. Ez persze ahhoz vezethet, hogy a jobbnak tartott iskolákban túljelentkezés lesz.
„Van olyan osztályunk, ahol harminc diák van, de így is beindítottuk. A szülőt nem lehet kényszeríteni, hogy más, általa rosszabbnak tartott iskolába írassa a gyermekét” – közölte.
Maros megyében ugyanígy értelmetlennek látják a körzetesítést. „Amikor a központosítás lebontásáról beszélünk, akkor hülyeség ilyen rendeleteket hozni. Maros megyében az iskolák ajánlata és versenyképessége határozza meg a szülők választását” – nyilatkozta lapunknak Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Mindezek ellenére Albertini szerint még akadnak olyan intézetvezetők, akik visszasírják a kommunizmus idejében megszokott, régi beiratkozási rendszert és időnként a tanfelügyelőség „közbenjárását” kérik.


Több kilencedik osztályt akarnak Kovászna megyében
B. K. B. Nem hagyta jóvá az oktatási tárca a Kovászna megyei beiskolázási tervet a jövő tanévre, mert az 38 százalékkal több kilencedik osztály megalakítását irányozta elő, mint amennyit a jelenlegi nyolcadik osztályos diákok létszáma indokolttá tesz. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, a gimnáziumi osztályok iránt minden évben nagy az érdeklődés, ezért a középiskolák mindig több kilencedik osztály indítását tervezik, és általában a meghirdetett helyek betelnek. A szakiskolákban a szakmák szerinti százalékos elosztást a munkaerőpiac igényei alapján szabályozták, ezeket nem lehet módosítani. „Újra átgondoljuk, és igyekszünk csökkenteni a gimnáziumi osztályok számát” – fejtette ki Keresztély Irma. „Ha ragaszkodunk a nagyvonalú beiskolázási tervhez, amelyben több a hely, mint amennyi a gyerek, létszám alatti osztályok alakulnak, amelyeket talán jóváhagy a minisztérium, de működésükre pénzt már nem ad” – hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő.