Vatikánban lobbizott a magyar miséért a pusztinai csángó közösség három képviselője

Enyhül a iaºi-i katolikus püspökség? „Reményeim szerint már nagyon hamar magyarul is misézhetünk a pusztinai templomban” – jelentette ki Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke azt követően, hogy az elmúlt napokban két pusztinai asszonnyal a Vatikánban jártak meghallgatáson a magyar misék ügyében. A Szentszéknél a püspöki kongregációt vezető Giovanni Batista Re bíboros romániai ügyekben illetékes különmegbízottja, Roberto Redaelli fogadta a pusztinai küldöttséget. „A legjobban az lepett meg, hogy mindent tudott a pusztinai helyzetről. Gratulált nekünk, hogy sokat teszünk a közösség ügyében. Azt is tudta, hogy közösségi házat avattunk” – magyarázta Nyisztor Tinka.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

2006. október 10., 00:002006. október 10., 00:00

A pusztinai asszonyok ott szembesültek azzal, hogy a iaşi-i püspök arról tájékoztatta a Szentszéket, ők nem magyar, hanem csángó misét kértek, e nyelvnek pedig nem lévén írott formája, egyelőre még a liturgiáját sem lehetett kidolgozni. „Ezt azonnal sikerült tisztáznom. Elmondtam: néprajzosként állíthatom, csángó nyelv nem létezik, ez csak azok csúsztatása, akik próbálják megakadályozni a magyar nyelvű misék bevezetését – magyarázta Nyisztor Tinka. – Redaelli atya úgy vélte, sokat egyszerűsödik a helyzet, ha nekünk magyar nyelvű mise kell, hiszen akkor szükségtelen a csángó liturgia kidolgozása.”
A csángók anyanyelvének kérdése volt a leglényegesebb téma a pusztinai küldöttség másik vatikáni meghallgatásán, amelyiken a vatikáni államtitkárságon Pietro Parolin püspök, a pápai állam „külügyminisztériumának” helyettes vezetője és Michael Banach püspök, a közép-kelet-európai ügyek illetékese fogadta őket. „Amikor a franciául folytatott beszélgetés közben az egyik pusztinai asszony hozzám szólt, hogy eszembe juttasson valamit, egyszerre kérdezték meg: milyen nyelven beszéltünk? Mindkét püspök őszintén megdöbbent, amikor megtudta, hogy magyarul beszélünk egymás között. A iaşi-i püspökségről ugyanis azt a tájékoztatást kapták, hogy Pusztinán egyedül én tudok magyarul” – idézte fel a történteket Nyisztor Tinka. Az egyesület elnöke elmondta, e biztató jelek ellenére nyugalomra intették őket a tárgyalópartnereik. Azt is mondták, a püspökség kezében van a megoldás, és a Szentszék megbízik a püspökeiben.
A küldöttség számára az is világossá vált, hogy nemrég vatikáni közbenjárásra cserélték le a pusztinai plébánost és káplánt. A szeptember elején történt lelkészcsere következtében a faluba magyarul jól beszélő fiatal papok kerültek. Mindketten jelezték, csak a iaşi-i engedélyt várják, készek elkezdeni a magyar misézést. „Elmondták, a liturgiát tudják magyarul, és idővel prédikálni is megtanulnak magyarul – tájékoztatott Nyisztor Tinka. – Addig is megengedik, hogy a mise előtt a rózsafüzért magyarul mondjuk, és magyarul énekeljünk.”

*****
Cornel Cadar szóvivő:
a Vatikánból várjuk a megoldást
– Tisztelendő úr, változott-e a püspökség álláspontja az utóbbi hónapokban a moldvai magyar misék ügyében?
– Nem tudom, milyen álláspontra gondol.
– Néhány évvel ezelőtt Petru Gherghel püspök lapunknak azt nyilatkozta, csak akkor engedi a magyar misét, ha meggyőződik róla, hogy valamely településen a hívek legalább öt százaléka nem érti a román szertartást.
– Én azt tudom, hogy Iaşi-ban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartunk az ott tanuló egyetemi hallgatóknak. Azt is tudom, hogy a kacsikai búcsún augusztus 15-én magyar misét is mondtunk. Tehát alkalomadtán tartunk magyar misét az egyházmegyében.
– Változott az álláspontjuk Pusztinával kapcsolatban is, ahol – mint tudjuk – évek óta kérik a hívek a magyar nyelvű mise bevezetését?
– Úgy tudom, hogy ott csak néhány személy kéri a magyar misét.
– De hát több száz személy írta alá az íveket...
– Néhány éve, amikor egy népesebb pusztinai csoport járt a püspökségen, megkérdeztük, tudják-e magyarul a Miatyánkot. Kiderült, hogy csak az a néhány személy tudja, aki korábban Magyarországon dolgozott, a többiek csak a csángó nyelvjárású változatot ismerték. Álláspontunk szerint indokolt csángó nyelvjárásban misézni ezeken a településeken, de a magyar nyelvű szertartásra nem tudnak válaszolni az emberek.
– Ők úgy tartják, hogy az önök részéről ez csak kibúvó. Nem lehetne kipróbálni a magyar miséket? Ha senki nem érti a magyar szöveget, biztosan nem fognak elmenni a magyar szertartásokra. Akkor pedig be lehetne szüntetni azokat.
– Az ilyen jellegű próbák előtt bármilyen területen előzetesen tanulmányozzák a helyzetet. Ilyen tanulmány előzte meg a iaşi-i magyar misék bevezetését is.
– Tisztelendő úr, én nemrég beszéltem Nyisztor Tinkával, aki rendkívül boldog volt. Úgy érezte, a magyar misék ügye megoldódóban van. Ezek szerint nincs oka bizakodni?
– Sok minden változott és változik ezután is egyházmegyénkben. Ha ők a Vatikánhoz fordultak, akkor a Vatikán biztosan a helyszínen tájékozódik majd ebben a kérdésben. Ez esetben tőlük várjuk a megoldást. Ha a pusztinaiak valóban tudnak magyarul, akkor minden bizonnyal bevezetik számukra a magyar nyelvű miséket. Ha nem beszélik a nyelvet, akkor erre nincsen mód.

-----------------

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
2025. június 13., péntek

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani

A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.

Önkéntes beteglátogatók járnak a máramarosszigeti kórházba, ahol a plébános szentmiséket fog tartani
2025. június 13., péntek

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében
2025. június 13., péntek

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás
2025. június 13., péntek

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása
2025. június 13., péntek

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”

A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”
2025. június 13., péntek

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége

Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége
2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

2025. június 12., csütörtök

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes

Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes