Nagyvárad sok területen már utolérte, vagy meg is előzte Kolozsvárt
Fotó: Bálint Eszter
A romániai városlakók 80 százaléka elégedett a lakóhelyével, a megkérdezetteket leginkább az egészségügyi rendszer és a közlekedési körülmények aggasztják, derül ki egy felmérésből.
2020. október 20., 18:362020. október 20., 18:36
2020. október 20., 18:402020. október 20., 18:40
A fejlesztési minisztérium és a Világbank által készített, az EU által használt eurobarométer mintájára épülő felmérés eredményei szerint a romániai városok toplistáját Kolozsvár vezeti, melyet Temesvár és Brassó követ.
Bukarest csak negyedik a sorban, a főváros után Nagyszeben és Nagyvárad következik a július-augusztusban, több mint 13 ezer lakos megkérdezésével készült felmérés szerint. A Szabad Európa Rádió román kiadása által ismertetett eredményekből azt is kiderül, hogy
Brassó, Temesvár, Segesvár és Jászvásár lakóinak is több mint 90 százaléka véli úgy, hogy nincs oka panaszra. Ha mégis lenne, az főleg az egészségügyi ellátásra vonatkozna, a megkérdezettek 39 százaléka ezt tartja a legnagyobb problémának, míg
Az orvosi ellátással egyébként Jászvásáron a legelégedettebbek az emberek, de Drobeta Turnu Severin, Nagyvárad, Gyulafehérvár és Kolozsvár lakóinak is több mint 65 százaléka tartja megfelelőnek az egészségügyi rendszert.
A kincses város továbbra is a legkedveltebb romániai lakóhely
Fotó: Jakab Mónika
A fővárosiaknak az utak állapotáról sincs jó véleményük, csak 43% elégedett velük. Az ennél a pontnál legjobban teljesítő Konstanca és Nagyvárad esetében ez az arány 76%.
Romániában az egyik legnagyobb gondnak a légszennyezés számít, mutat rá a barométer, csak a városlakók 60%-a elégedett a levegő minőségével. A legkevésbé Ploiești lakói tartják egészségesnek városuk levegőjét (14%), a leginkább Suceava lakói vannak megelégedve (91%).
A zajszennyezés szintén szemponttá vált, és a főváros ezen a téren sem áll fényesen: csupán lakói 33%-nak nincs kivetnivalója a téren. De a bukarestiek a köztisztasággal és a közbiztonsággal is elégedetlenek. Nagyváradon a lakosok 89, Kolozsváron 86 százaléka érzi magát biztonságban.
A felmérés során a helyi adminisztrációval szembeni elégedettséget is mérték, négy mutató alapján: hogyan használja fel a közpénzt, hogyan fejlődik a város, mekkorák a helyi adók, valamint milyen a hatóságok és a városlakók közötti viszony. E téren is az Észak–Nyugati Fejlesztési Régió városai, Nagyvárad és Kolozsvár vezetik a rangsort.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!