Egységes autonómiafellépés híján „Bukarest kér egy kávét” – Budapest erőfeszítései ellenére sincs közös erdélyi álláspont

Abban megegyezik a pártok, szervezetek véleménye, hogy eredmény csak akkor lesz, ha komolyan és közösen tudnak fellépni •  Fotó: Bíró Blanka

Abban megegyezik a pártok, szervezetek véleménye, hogy eredmény csak akkor lesz, ha komolyan és közösen tudnak fellépni

Fotó: Bíró Blanka

Egymásra mutogatnak a magyar politikai és társadalmi szervezetek, amikor felmerül, hogy miért nem sikerült eddig egységes mederbe terelni az erdélyi, székelyföldi autonómiatörekvéseket. Sokan hiányolják, hogy az RMDSZ nem vállal „sorsközösséget” az autonómiaküzdelemben.

Makkay József

2018. november 27., 16:042018. november 27., 16:04

2018. november 27., 20:452018. november 27., 20:45

Bár Szili Katalinnak, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízottnak az elmúlt években sikerült közös asztalhoz ültetnie a több irányba szétfejlődött erdélyi autonómiatörekvések képviselőit, továbbra is várat magára az önrendelkezés iránti egységes fellépés.

Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőinek részvételével létrehozott autonómia-kerekasztal – az úgynevezett Szili-bizottság – nagy érdeme, hogy idén január 8-án valamennyi szervezet közös nyilatkozatban kötelezte el magát Székelyföld területi autonómiája mellett. A zárt ajtók mögött havi rendszerességgel ülésező autonómiabizottság ma is keresi az utat a teljes konszenzus irányába, a felek közötti nézeteltérések miatt azonban nem sikerült egységes platformot kialakítani.

Ennek egyik szemléletes példája, hogy az RMDSZ távol maradt az SZNT megalakításának százéves évfordulójára Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlésről. Emiatt a két nemzeti tanács, valamint az EMNP és az MPP Maros megyei vezetői közös állásfoglalásban tartották fontosnak elverni a port a szövetségen, megállapítva, hogy

az RMDSZ „nem vállalt sorsközösséget az autonómiaküzdelemben”, és esetében erősebb a román hatalomnak való megfelelési kényszer a székely–magyar önrendelkezés ügye melletti elkötelezettségnél.

De a nézeteltérések az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottságának no­vember 12-i ülésén is kibuktak, ahol Szili Katalin szorgalmazta, hogy a november 18-ai, sorrendben harmadik székely nagygyűlés minél nagyobb erőt mutasson fel, amivel az RMDSZ-en kívül a többi erdélyi szervezet egyetértett. Az RMDSZ-t képviselő Székely István úgy fogalmazott, az egyesülési centenáriumra készülődő román belpolitikai helyzetben nem tartják megfelelőnek az időpontot az autonómiatörekvések nyílt hangoztatására. Székely a román titkosszolgálatok provokációjára is figyelmeztetett.

Névleges a hárompárti egyezség?

Izsák Balázs szerint nem tiszte értékelni az RMDSZ feladatvégzését, de nem is lenne méltányos az akaratnyilvánító tömeg elé helyezni bármely közéleti ember szereplését vagy távolmaradását. Amikor megkérdeztük, volt-e előzetes egyeztetés a szövetség vezetőivel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés kapcsán, a főszervező SZNT elnöke lapunknak úgy fogalmazott: „zavarba ejtőnek” tartja az előzetes egyeztetés” szintagmát, az SZNT ugyanis a székely autonómiatörekvések önálló, független közképviselete, ennek megfelelően önállóan hoz döntéseket, anélkül, hogy bárkitől is előzetesen engedélyt kérne. Közölte, a korábbi nagygyűlésekhez hasonlóan most is tájékoztatták a testület döntéséről az egyházakat, pártokat, civil szervezeteket, és felkínálták az együttműködés lehetőségét. Az SZNT elnöke szerint a pártok jönnek-mennek, de az autonómia iránti kívánalom marad. „Ma is van három magyar párt, és eljön az idő, amikor erre csak történészek fognak emlékezni. A székelyek akkor is székelyek lesznek, és elevenen fog élni bennük a szabadság évszázados eszménye. A napi politika apró dinamikái kisebb-nagyobb hullámokat vetnek, ennek egyik közfigyelmet érdemlő eseménye volt a ma létező erdélyi magyar pártok januári közös nyilatkozata” – fogalmazott a Krónikának Izsák.

Tőkés László EMNT-elnök szerint a januári egyezség névlegesnek bizonyult csupán. „Talán a Szili Katalin iránti puszta udvariasság motiválja az RMDSZ-t abban, hogy legalább ne mondjon ellent a közös autonómia-képviseletnek” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő politikus.

Tőkés kifogásolja, hogy az RMDSZ az egyedüli az utódállamokbeli fontosabb magyar szervezetek közül, amelyik visszatáncolt a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsból.

Az EMNT nagy problémának tekinti az RMDSZ-nek a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradását, mert az ilyen rendezvények lényege a közös népakarat kifejezése. „Mit várunk el a románoktól, a többségi hatalomtól, ha a mi legnagyobb érdekképviseleti szervezetünk nem áll teljes mellszélességgel az ügy mellé?” – tette fel a kérdést Tőkés. A tartós együttműködés és a konszenzus kialakításának elmaradását firtató kérdésünkre úgy vélekedett: a döntő különbség a három erdélyi magyar párt között az, hogy az EMNP cselekvési tervet is bele kívánt venni a hárompárti állásfoglalásba, az RMDSZ és az MPP viszont ellenállt. Az EMNT elnöke szerint a magyar nemzetpolitika új fordulata kivételes elbírálásban és támogatásban részesíti az RMDSZ-t, ezért személyesen Orbán Viktor kormányfő támogatására és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közbenjárására volna szükség ahhoz, hogy autonómiaügyben előre lehessen haladni.

Közvetíteni kell. Erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői Szili Katalin miniszterelnöki megbízott társaságában •  Fotó: Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája Galéria

Közvetíteni kell. Erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői Szili Katalin miniszterelnöki megbízott társaságában

Fotó: Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája

Közös erőt kellene felmutatni

Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő – aki tavaly decemberben terjesztette a bukaresti törvényhozás elé az SZNT végül újfent elutasított autonómiatervezetét – elismeri, hogy kezdeményezésével egyedül maradt, de a parlamenti viták során szerinte az RMDSZ végül is „korrektül” kiállt az ügy mellett. Az MPP-s politikus a legnagyobb bajnak azt tartja, hogy minden kezdeményezés esetében a mögötte álló személyt vagy szervezetet nézzük, nem pedig a közös ügyet.

„Ha komolyan gondoljuk az ügy képviseletét, akkor mellékes, hogy ki milyen párthoz vagy szervezethez tartozik. Ha az RMDSZ szervez holnap valamit az autonómia kapcsán, mi ott leszünk. Annak ellenére, hogy az MPP-ben is vannak olyan személyek, akik nem egyeznek az RMDSZ csúcsvezetőségével” – nyilatkozta lapunknak Kulcsár-Terza, aki maga sem érti, az RMDSZ miért maradt távol a sepsiszentgyörgyi rendezvénytől, holott személyesen kérte a szövetség tisztségviselőit, hogy vegyenek részt. Hozzátette, jó érzéssel tapasztalta, hogy számos RMDSZ-tag viszont jelen volt.

Idézet
Ha nem mutatunk fel közös erőt, akkor Bukarest hátradől, és kér egy kávét. Eredmény csak akkor lesz, ha komolyan és közösen tudunk lépni”

– fogalmaz a háromszéki politikus, aki szerint az is egyértelmű, hogy az autonómia megközelítése terén az RMDSZ sokat javult. „Sokszor elmondom, hogy Kelemen Hunor nem Markó Béla. Vele sokkal jobb tárgyalni, voltak sikeres egyeztetéseink, a székelyek nagy menetelése például nagyon jól sikerült” – állapította meg.

Az RMDSZ kompromisszumképtelenséget lát

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke árnyaltabban látja az ellentéteket. A szövetség autonómiáért felelős szakpolitikusa szerint éppen ő volt, aki a meddő vitákon túllépve javasolta, hogy közös nyilatkozattal hidalják át a belső nézeteltéréseket. Szerinte a közös nyilatkozat arról szól, minden politikai szereplőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy saját elképzelése és politikai helyzetértékelése kapcsán képviselje az ügyet. „A cél közös, de a hozzá vezető utak terén eltérnek az álláspontok” – összegezte a politikus.

Székely elmondta,

az autonómiastatútumok terén három lényeges pontban térnek el a vélemények. Az RMDSZ szerint előbb alkotmánymódosítás kell az autonómiával kapcsolatos törvénytervezet tárgyalásához, az SZNT szerint viszont nem.

„Az SZNT érvelésében ma is visszaköszön a régi elnök, Csapó I. József véleménye, aki annak idején úgy fogalmazott: nekünk az autonómiához természetes jogunk van, a román parlamentnek csak az a dolga, hogy tudomásul vegye a székelység akaratát” – fogalmaz Székely.

Az RMDSZ-es politikus szerint a szövetség sem ül tétlenül, korábban benyújtotta a parlament alkotmánymódosítást előkészítő bizottságának azt a tervezetet, amely kimondaná, hogy Székelyföldön a román nyelv mellett a magyar is egyenértékű. Ám az alkotmánybíróság azzal érvel, hogy ez még egy módosított alaptörvénybe sem fér bele, és egy ilyen módosítás csak az újonnan összehívott alkotmányozó parlament által elfogadott új alkotmány keretei között eszközölhető. „Valaki tényleg komolyan gondolja, hogy a mostani alkotmányba módosítás nélkül is belefér a székely autonómia?” – teszi fel a kérdést Székely, aki szerint a második és a harmadik nézeteltérés Székelyföld határaira, illetve a székely székek szerepére vonatkozik. De ezek a nézetkülönbségek is áthidalhatók lennének, ha volna kompromisszumkészség, de Székely István szerint nincs, emiatt nem mutatható fel közös, mindenki által vállalt autonómiatervezet.

A sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről való távolmaradást firtató kérdésünkre az RMDSZ ügyvezető alelnöke annyit mondott: „a nem megfelelő kommunikáció volt az oka”, emlékeztetve, az SZNT minden előző rendezvényét támogatták.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 07., péntek

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán

Áthidaló megoldásként két szerződéses orvossal tudják biztosítani az ügyeletet a nagykárolyi városi kórház szülész-nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályán, de márciustól várhatóan két főállású szakember is munkába áll.

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán
2025. február 07., péntek

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása

Hat és fél évvel az impozáns épületet elpusztító tűzvész után elkezdődhetnek a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső tereinek felújítási munk&

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása
2025. február 07., péntek

Leváltanak egy magyar prefektust

A Nemzeti Liberális Pár (PNL) Szilágy megyei szervezete fogja megnevezni az RMDSZ javaslatára négy évvel ezelőtt kinevezett Dari Tamás prefektus utódját – közölte péntek zilahi sajtótájékoztatóján Lucian Bode liberális képviselő.

Leváltanak egy magyar prefektust
Leváltanak egy magyar prefektust
2025. február 07., péntek

Leváltanak egy magyar prefektust

2025. február 07., péntek

Zsákfaluból az ország kapuja: húsz méter hiányzik az új román–magyar közúti összeköttetésből

A Szatmár megyei Börvely és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ura község közötti csatlakozás kialakításáról döntöttek csütörtökön a román–magyar határon tartott fórumon a két ország közigazgatási szerveinek képviselői.

Zsákfaluból az ország kapuja: húsz méter hiányzik az új román–magyar közúti összeköttetésből
2025. február 07., péntek

Szermaradványok zöldségben-gyümölcsben: felületes az ellenőrzés, nem tudjuk, mennyit fogyasztunk belőlük

A mezőgazdasági minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Országos Növényvédelmi Hatóság a Romániában forgalomba kerülő mezőgazdasági termények töredékében ellenőrzi a növényvédő szermaradványokat.

Szermaradványok zöldségben-gyümölcsben: felületes az ellenőrzés, nem tudjuk, mennyit fogyasztunk belőlük
2025. február 06., csütörtök

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén

Heteken belül mintegy 20 útszakasz felújítási előkészületei kezdődhetnek el a magyar–román határ térségében – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányádon.

Hamarosan elrajtolnak az útfelújítási munkálatok a magyar-román határ mentén
2025. február 06., csütörtök

Diszkrimináció miatt panaszt tesz a kolozsvári mentős ellen a jogvédelmi szolgálat

Panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az ellen a kolozsvári mentős ellen, aki román nyelvű kommunikációra szólította fel egy ellátásra szoruló agyvérzésgyanús beteg magyarul beszélő családtagjait.

Diszkrimináció miatt panaszt tesz a kolozsvári mentős ellen a jogvédelmi szolgálat
2025. február 06., csütörtök

Sípályán halad át a határ – Újrarajzolná a térképet a két szomszédos megye

A Bihar és Fehér megye határán található Vârtop üdülőfaluban található sípályán áthaladó határ okozta visszás helyzetek megoldása, a törvénytelen építkezések közötti rendteremtés szándékával ültek össze a két megye és a helyi hatóságok képviselői a héten.<

Sípályán halad át a határ – Újrarajzolná a térképet a két szomszédos megye
2025. február 06., csütörtök

Zöld jelzést kapott, kezdődhet a fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítása és bővítése

A fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítási és bővítési munkálatainak megkezdését január 6-án hivatalosan engedélyezték – közölte a Maros Megyei Múzeum.

Zöld jelzést kapott, kezdődhet a  fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítása és bővítése
2025. február 06., csütörtök

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben

Immár mind a négy „óriásvakond” a hegy mélyében vájja az alagutat a Brassó megyei Alsórákos térségében az egyik legnagyobb erdélyi közlekedési beruházás, a Brassó–Segesvár vasútszakasz felújítása-megépítése során.

Mind a négy óriásvakond nekiment a hegynek Erdélyben