A magyar katolikusok fogyása nagyjából ugyanolyan arányú, mint a többi történelmi egyház tagságáé, 19 százalékos
Fotó: Rab Zoltán
Nincs semmi meglepő abban, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívek száma azzal arányosan csökkent, ahogy a magyarság lélekszáma apadt Romániában: a lakosság öregedésének és a kivándorlásnak a hatása érződik, és ez egyformán hat a történelmi egyházak híveinek táborára – fejtette ki a Krónikának Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus a 2022-es romániai népszámlálás részadatainak alapján.
2023. január 09., 20:402023. január 09., 20:40
2023. január 09., 20:492023. január 09., 20:49
„A történelmi magyar egyházakból eltűnők száma a magyarság számának általános csökkenésével áll összhangban. Tehát az adatokból az világlik ki, hogy a hazai magyar lakosság felekezeti szerkezete rendkívül állandó” – összegzett a szociológus.
Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus
Fotó: Facebook
Kiss Dénes részletesebben is elemezte a Krónikának a népszámlálás részadatait. „Első látásra kissé megtévesztő lehet, hogy a római katolikus népesség kevésbé csökkent, mint a református és az unitárius – 14,9 százalékkal a 17,6, illetve a 16,8 százalékhoz képest. Ez azonban csak azért van, mert a katolikus egyházhoz jelentős számú román nemzetiségű és anyanyelvű népesség is tartozik, amely kevésbé fogyott. Ha a katolikusokon belül a magyarokat nézzük, az ő fogyásuk nagyjából ugyanolyan arányú, mint a többi történelmi egyház tagságáé, 19 százalékos” – fejtette ki a vallásszociológus.
Egyik történelmi egyház sem sikeresebb a többinél
A történelmi egyházaknál történt létszámváltozásokról szólva Kiss Dénes elmondta, az, hogy nincs meglepetés a jelenlegi tendenciák esetében, azt is jelzi, hogy más tényező nem hat a lélekszám alakulására, mint az általános demográfiai folyamatok.
Legalábbis egyik egyház sem sikeresebb, mint a többiek. Tehát a létszámváltozás mögött nem látszanak vallási okok” – fejtette ki a vallásszociológus. Mint magyarázta, azoknak a kis egyházaknak az esetében sem tapasztalható növekedés, amelyek a rendszerváltást követően érkeztek, nagy térítő lendülettel: ezeknek a közösségeknek sem nőtt a száma.
Csökkenés. A történelmi magyar egyházakból eltűnők száma a magyarság számának általános csökkenésével áll összhangban
Fotó: Beliczay László
„Az 1990-es évekkel kezdődően érkező, így az állam által egyelőre nem elismert vallási közösségekhez tartozók a »más vallásúak» gyűjtőkategóriában találhatók, ezek száma pedig csökkent. Tehát nem érezhető nyitottság, fogékonyság az új kínálatra sem.
Hozzátette, a most elérhető eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy nem véglegesek, valamint hogy a 2022-ben végzett cenzus esetében szokatlanul nagy azoknak a száma, akik nem nyilatkoztak a vallási hovatartozásukról. „Egyelőre nem tudni, hogy ennek mi az oka, nem közölte a statisztikai hivatal, de az biztos: nem igaz, hogy ezeknek az embereknek ne lenne valamilyen felekezeti kötődésük. Inkább az a valószínű, hogy itt is a különböző hivatalos nyilvántartásokból átemelt adatokról van szó. Ez a kategória – két és félmilliós szám – nagyon nagy” – mondta a szociológus. Rámutatott, ezen belül a magyarok aránya nem 6, hanem 4 százalék körüli lehet, ez pedig valószínűleg arányosan oszlik meg a különböző felekezetek között, vagyis az egyes felekezetek tagsága a most közöltnél valójában nagyobb.
Létszámcsökkenés a neoprotestáns egyházak esetében
„Ha a neoprotestáns egyházakat vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy azoknál, amelyek nagyjából a két világháború között növekedtek jelentősen, és aztán az 1990-es években még egyszer átestek egy gyarapodási hullámon, azaz körülbelül száz-százhúsz éve vannak aktívan jelen Erdélyben,
Kiemelte, ezekben a közösségekben a magyarok az országoshoz képest nagyobb arányban vannak jelen, ami az egyik oka lehet annak, hogy csökkenésük jelentősebb, mint az ország lakosságáé. Kiss Dénes azt mondta, e tekintetben kivételt képez a baptista közösség, ahol 8,6 százalékos a csökkenés, ami körülbelül a fele annak, ami az említett neoprotestáns felekezeteknél végbement.
„A baptista egyház esetében az etnikai hovatartozás szerinti összetételt és az eszerinti változást nézve szembetűnő, hogy körülbelül 5 ezer fős növekedés történt a romák körében. Sor került tehát egy jelentős roma misszióra, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a baptisták összcsökkenése alacsonyabb. Míg a magyarok és románok száma csökkent a baptista közösségben, a romák száma növekedett” – mutatott rá Kiss Dénes.
A pünkösdisták számának növekedése nem érinti magyarokat
A szociológus arra is kitért, hogy a népszámláláson kivételt képező pünkösdisták létszámnövekedése a magyar közösséget nem nagyon érinti, mert ebben a magyarok alig vannak jelen. „A pünkösdista megnevezés tulajdonképpen gyűjtő kategória, amelybe a nagy pünkösdi egyházon kívül sokféle kis egyház is beletartozik. Ők is jelen vannak Erdélyben több mint száz éve, de számuk növekedésének üteme másként alakult, ők később érték el azt a növekedési ütemet, amit a többi neoprotestáns közösségek korábban. Vallásosságuk jellege is más, mint a többi közösség esetében” – mutatott rá a vallásszociológus.
A kivándorlás és az elöregedés miatt csökken elsősorban a lakosság számaránya, ez érvényes a felekezetekre is
Fotó: Rostás Szabolcs
Kifejtette, több oka is van annak, hogy a pünkösdista közösségek esetében nagyobb a növekedés.
„Ez összefüggésben áll ugyanakkor azzal is, hogy a pünkösdisták körében magas a roma nemzetiségűek aránya. Az utolsó népszámlálás óta eltelt időszakban pedig tovább növekedett a romák aránya. Egyébként kivándorlás tekintetében az ő helyzetük sem jobb, ők is ugyanúgy mennek külföldre” – magyarázta Kiss Dénes.
Apad a romániai muzulmán népesség is
Érdekes még a hazai muzulmán népességre vonatozó változás: az ő esetükben is érezhető volt a csökkenés, amit egyes kutatók elég szkeptikusan kezelnek. „A muzulmánok egy dobrudzsai népesség, amelynek durván egyharmada török, egyharmada tatár, kisebb része dobrudzsai roma és még van egy etnikai szempontból összetettebb része is. A legnagyobb hányadot kitevő törököknek a romániai átlaghoz képest fiatalabb a korszerkezete, ezért esetükben nem igazán érthető a létszámcsökkenés” – fejtette ki a kolozsvári egyetemi oktató.
A muzulmán romák száma kismértékben nőtt, de ez nem tudta ellensúlyozni a török és tatár fogyást. „Ugyancsak nőtt a színes összetételű, egyéb nemzetiségű muzulmánok száma is. Utóbbiak nagyrészt bevándorlók – de a bevándorlásnak nem a mai politikai közbeszédből ismert fajtájáról van szó, hanem inkább a tanulás révén itt maradó külföldi egyetemisták teszik ki ennek a rétegnek a jó részét. Közülük sokan itt házasodnak meg, ennek következtében létezik egy nem török és nem tatár, hanem román nemzetiségű 9 ezer fős muzulmán népesség. Ebben természetesen a különböző etnikai eredetű, de most már magukat románnak vallók is benne vannak” – mutatott rá a vallásszociológus.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
Drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése a romániai népszámlálás pénteken közzétett előzetes eredményei szerint, a fogyás mértéke jól mutatja „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét” – vallja az EMSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálta az RMDSZ-t Nagyváradon Magyar Péter, aki szerint a szövetség a Fidesznek „kémkedik” az Európai Néppártban. A Tisza Párt elnöke ennek ellenére együttműködne az RMDSZ-szel.
Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye folyóira.
Nagyváradon zárta szombaton a békéért és a nemzeti összefogásért megtett, „egymillió lépéses” országjáró gyalogtúráját Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke reggel lépte át a határt, hogy több tucatnyi kísérőjével Várad felé vegye az irányt.
Villámcsapás ért két sétáló férfit péntek este a Krassó-Szörény megyei Sebesrom településen, egyikük meghalt.
Beomlott szombaton egy, a Zazar folyó felett átkelést biztosító híd oldalsó része a nagybányai terelőúton, a közúti forgalmat lezárták – közölte Doru Dăncuș polgármester.
Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!