Vallásszociológus: állandó az erdélyi magyar lakosság felekezeti szerkezete, nincs nagy átjárás

A magyar katolikusok fogyása nagyjából ugyanolyan arányú, mint a többi történelmi egyház tagságáé, 19 százalékos •  Fotó: Rab Zoltán

A magyar katolikusok fogyása nagyjából ugyanolyan arányú, mint a többi történelmi egyház tagságáé, 19 százalékos

Fotó: Rab Zoltán

Nincs semmi meglepő abban, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívek száma azzal arányosan csökkent, ahogy a magyarság lélekszáma apadt Romániában: a lakosság öregedésének és a kivándorlásnak a hatása érződik, és ez egyformán hat a történelmi egyházak híveinek táborára – fejtette ki a Krónikának Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus a 2022-es romániai népszámlálás részadatainak alapján.

Kiss Judit

2023. január 09., 20:402023. január 09., 20:40

2023. január 09., 20:492023. január 09., 20:49

„A történelmi magyar egyházakból eltűnők száma a magyarság számának általános csökkenésével áll összhangban. Tehát az adatokból az világlik ki, hogy a hazai magyar lakosság felekezeti szerkezete rendkívül állandó” – összegzett a szociológus.

Rámutatott, e tekintetben nem érzékelhető átrendeződés, és még a neoprotestánsok is elmozdultak ennek az állandóságnak az irányába, legalábbis azok, amelyekben a magyarok is jelentős számban jelen vannak.

Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus •  Fotó: Facebook Galéria

Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus

Fotó: Facebook

Kiss Dénes részletesebben is elemezte a Krónikának a népszámlálás részadatait. „Első látásra kissé megtévesztő lehet, hogy a római katolikus népesség kevésbé csökkent, mint a református és az unitárius – 14,9 százalékkal a 17,6, illetve a 16,8 százalékhoz képest. Ez azonban csak azért van, mert a katolikus egyházhoz jelentős számú román nemzetiségű és anyanyelvű népesség is tartozik, amely kevésbé fogyott. Ha a katolikusokon belül a magyarokat nézzük, az ő fogyásuk nagyjából ugyanolyan arányú, mint a többi történelmi egyház tagságáé, 19 százalékos” – fejtette ki a vallásszociológus.

Egyik történelmi egyház sem sikeresebb a többinél

A történelmi egyházaknál történt létszámváltozásokról szólva Kiss Dénes elmondta, az, hogy nincs meglepetés a jelenlegi tendenciák esetében, azt is jelzi, hogy más tényező nem hat a lélekszám alakulására, mint az általános demográfiai folyamatok.

Idézet
A magyar népesség felekezeti összetételének stabilitása azt is jelenti, hogy bár Románia vallásosabb, mint a legtöbb európai ország, az látszik, hogy mindeközben nagy harcok nem zajlanak a vallási pályán.

Legalábbis egyik egyház sem sikeresebb, mint a többiek. Tehát a létszámváltozás mögött nem látszanak vallási okok” – fejtette ki a vallásszociológus. Mint magyarázta, azoknak a kis egyházaknak az esetében sem tapasztalható növekedés, amelyek a rendszerváltást követően érkeztek, nagy térítő lendülettel: ezeknek a közösségeknek sem nőtt a száma.

Csökkenés. A történelmi magyar egyházakból eltűnők száma a magyarság számának általános csökkenésével áll összhangban •  Fotó: Beliczay László Galéria

Csökkenés. A történelmi magyar egyházakból eltűnők száma a magyarság számának általános csökkenésével áll összhangban

Fotó: Beliczay László

„Az 1990-es évekkel kezdődően érkező, így az állam által egyelőre nem elismert vallási közösségekhez tartozók a »más vallásúak» gyűjtőkategóriában találhatók, ezek száma pedig csökkent. Tehát nem érezhető nyitottság, fogékonyság az új kínálatra sem.

Ugyanakkor az látszik, hogy nincsenek nagy átjárások a régebbi felekezetek között sem” – mondta Kiss Dénes.

Hozzátette, a most elérhető eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy nem véglegesek, valamint hogy a 2022-ben végzett cenzus esetében szokatlanul nagy azoknak a száma, akik nem nyilatkoztak a vallási hovatartozásukról. „Egyelőre nem tudni, hogy ennek mi az oka, nem közölte a statisztikai hivatal, de az biztos: nem igaz, hogy ezeknek az embereknek ne lenne valamilyen felekezeti kötődésük. Inkább az a valószínű, hogy itt is a különböző hivatalos nyilvántartásokból átemelt adatokról van szó. Ez a kategória – két és félmilliós szám – nagyon nagy” – mondta a szociológus. Rámutatott, ezen belül a magyarok aránya nem 6, hanem 4 százalék körüli lehet, ez pedig valószínűleg arányosan oszlik meg a különböző felekezetek között, vagyis az egyes felekezetek tagsága a most közöltnél valójában nagyobb.

Létszámcsökkenés a neoprotestáns egyházak esetében

„Ha a neoprotestáns egyházakat vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy azoknál, amelyek nagyjából a két világháború között növekedtek jelentősen, és aztán az 1990-es években még egyszer átestek egy gyarapodási hullámon, azaz körülbelül száz-százhúsz éve vannak aktívan jelen Erdélyben,

Idézet
szintén jelentős létszámcsökkenés történt. Ebbe a csoportba tartoznak a baptisták, a hetednapi adventisták, a Keresztény Testvérgyülekezetek, a Jehova tanúi” – mutatott rá a vallásszociológus.

Kiemelte, ezekben a közösségekben a magyarok az országoshoz képest nagyobb arányban vannak jelen, ami az egyik oka lehet annak, hogy csökkenésük jelentősebb, mint az ország lakosságáé. Kiss Dénes azt mondta, e tekintetben kivételt képez a baptista közösség, ahol 8,6 százalékos a csökkenés, ami körülbelül a fele annak, ami az említett neoprotestáns felekezeteknél végbement.

Az adventistáknál különösen nagy a csökkenés, de a Jehova tanúinál is: ez azt is jelzi, hogy az aktív térítés nagyjából megszűnt vagy nem sikeres, és esetükben is a kivándorlás és elöregedés vált meghatározóvá.

„A baptista egyház esetében az etnikai hovatartozás szerinti összetételt és az eszerinti változást nézve szembetűnő, hogy körülbelül 5 ezer fős növekedés történt a romák körében. Sor került tehát egy jelentős roma misszióra, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a baptisták összcsökkenése alacsonyabb. Míg a magyarok és románok száma csökkent a baptista közösségben, a romák száma növekedett” – mutatott rá Kiss Dénes.

A pünkösdisták számának növekedése nem érinti magyarokat

A szociológus arra is kitért, hogy a népszámláláson kivételt képező pünkösdisták létszámnövekedése a magyar közösséget nem nagyon érinti, mert ebben a magyarok alig vannak jelen. „A pünkösdista megnevezés tulajdonképpen gyűjtő kategória, amelybe a nagy pünkösdi egyházon kívül sokféle kis egyház is beletartozik. Ők is jelen vannak Erdélyben több mint száz éve, de számuk növekedésének üteme másként alakult, ők később érték el azt a növekedési ütemet, amit a többi neoprotestáns közösségek korábban. Vallásosságuk jellege is más, mint a többi közösség esetében” – mutatott rá a vallásszociológus.

A kivándorlás és az elöregedés miatt csökken elsősorban a lakosság számaránya, ez érvényes a felekezetekre is •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A kivándorlás és az elöregedés miatt csökken elsősorban a lakosság számaránya, ez érvényes a felekezetekre is

Fotó: Rostás Szabolcs

Kifejtette, több oka is van annak, hogy a pünkösdista közösségek esetében nagyobb a növekedés.

Egyrészt kedvezőbb a korösszetételük: több a gyerek, fiatalabb a pünkösdistává lett népesség – náluk ugyanis erősebb evangelizáló tevékenység zajlik, mint a többi neoprotestáns közösségnél.

„Ez összefüggésben áll ugyanakkor azzal is, hogy a pünkösdisták körében magas a roma nemzetiségűek aránya. Az utolsó népszámlálás óta eltelt időszakban pedig tovább növekedett a romák aránya. Egyébként kivándorlás tekintetében az ő helyzetük sem jobb, ők is ugyanúgy mennek külföldre” – magyarázta Kiss Dénes.

Apad a romániai muzulmán népesség is

Érdekes még a hazai muzulmán népességre vonatozó változás: az ő esetükben is érezhető volt a csökkenés, amit egyes kutatók elég szkeptikusan kezelnek. „A muzulmánok egy dobrudzsai népesség, amelynek durván egyharmada török, egyharmada tatár, kisebb része dobrudzsai roma és még van egy etnikai szempontból összetettebb része is. A legnagyobb hányadot kitevő törököknek a romániai átlaghoz képest fiatalabb a korszerkezete, ezért esetükben nem igazán érthető a létszámcsökkenés” – fejtette ki a kolozsvári egyetemi oktató.

Kiss Dénes rámutatott, a törökök és a tatárok létszáma is csökkent, ebből fakad a muzulmán népesség 9,3 százalékos fogyása.

A muzulmán romák száma kismértékben nőtt, de ez nem tudta ellensúlyozni a török és tatár fogyást. „Ugyancsak nőtt a színes összetételű, egyéb nemzetiségű muzulmánok száma is. Utóbbiak nagyrészt bevándorlók – de a bevándorlásnak nem a mai politikai közbeszédből ismert fajtájáról van szó, hanem inkább a tanulás révén itt maradó külföldi egyetemisták teszik ki ennek a rétegnek a jó részét. Közülük sokan itt házasodnak meg, ennek következtében létezik egy nem török és nem tatár, hanem román nemzetiségű 9 ezer fős muzulmán népesség. Ebben természetesen a különböző etnikai eredetű, de most már magukat románnak vallók is benne vannak” – mutatott rá a vallásszociológus.

korábban írtuk

Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról
Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.

korábban írtuk

EMSZ: drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése
EMSZ: drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése

Drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése a romániai népszámlálás pénteken közzétett előzetes eredményei szerint, a fogyás mértéke jól mutatja „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét” – vallja az EMSZ.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 20., vasárnap

Tűz ütött ki egy Kolozs megyei rendezvényteremben

Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.

Tűz ütött ki egy Kolozs megyei rendezvényteremben
2024. október 20., vasárnap

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
2024. október 20., vasárnap

Erdélyi szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával

Alig félszáz lelkes református szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával a Kolozs megyei Noszolyon. Kató Béla erdélyi református püspök különleges alkalomnak nevezte a vasárnapi templomszentelést.

Erdélyi szórványgyülekezet temploma újult meg a magyar kormány támogatásával
2024. október 20., vasárnap

Repülés közben kikapcsolódott a felszerelése, életét vesztette egy siklóernyő-oktató Brassó megyében

Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.

Repülés közben kikapcsolódott a felszerelése, életét vesztette egy siklóernyő-oktató Brassó megyében
2024. október 20., vasárnap

Medve támadt egy férfira az egyik erdélyi megyében

Medve támadt egy férfira Beszterce-Naszód megyében vasárnap.

Medve támadt egy férfira az egyik erdélyi megyében
2024. október 20., vasárnap

Szabadlábon védekezhet az eltűnt, majd Szerbiában megtalált Hunyad megyei gyerekek apja

Szabadlábon védekezhet Adrian Marţian, annak a három szentandrási testvérnek az apja, akiket eltűntnek nyilvánítottak, majd Szerbiában találtak meg a hatóságok.

Szabadlábon védekezhet az eltűnt, majd Szerbiában megtalált Hunyad megyei gyerekek apja
2024. október 19., szombat

Tanoda, amely az életre neveli a csedregi roma gyerekeket

Az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentésére, az életre való nevelésre törekednek a csedregi BuKi Gyermekközpontban, ahol naponta több mint 40 hátrányos helyzetű gyereknek nyújtanak étkezési, tisztálkodási lehetőséget, segítséget a tanulásban.

Tanoda, amely az életre neveli a csedregi roma gyerekeket
2024. október 19., szombat

Jól halad a dél-erdélyi autópálya hiányzó, medveátjárós szakaszának építése a közlekedési miniszter szerint

2026 végére készülhet el a Lugos és Déva közötti autópályaszakasz hiányzó része – jelentette be szombaton Sorin Grindeanu közlekedési miniszter a Marzsina térségében található építőtelepen.

Jól halad a dél-erdélyi autópálya hiányzó, medveátjárós szakaszának építése a közlekedési miniszter szerint
2024. október 19., szombat

Újabb korrupciógyanú a román–magyar határon

Vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak több, a román–magyar határ Csengersima-Pete (Petea) határátkelőjének román oldalán dolgozó határrendészt – jelentette pénteken a Szatmár megyei törvényszéki ügyészség tájékoztatása alapján az Agerpres hírügynökség.

Újabb korrupciógyanú a román–magyar határon
2024. október 19., szombat

Székelyhíd: igazolta a regnáló polgármester újabb mandátumát a bíróság, az ellenzék nem adja fel

A margittai bíróság pénteki döntése értelmében Béres Csaba, Székelyhíd jelenleg is regnáló, a június 9-ei választásokból vesztesként kikerülő, majd az újraszámolást követően egyetlen vokssal győzedelmeskedő RMDSZ-es polgármestere folytathatja munkáját.

Székelyhíd: igazolta a regnáló polgármester újabb mandátumát a bíróság, az ellenzék nem adja fel