A háromszéki Bodos református temploma. Változások történnek a vallásosság terén, 1992 és 2021 között a romániai reformátusok száma 802 ezerről 575 ezerre csökkent
Fotó: Tuchiluș Alex
Az elmúlt három évtizedben tapasztalható felekezeti változásokról, a történelmi magyar egyházak előtt álló kihívásokról kérdeztük Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológust. Kiss Dénesnek Vallási tájkép a posztkommunista Romániában jelent meg tanulmánya, ennek kapcsán beszélgettünk vele a vallásosság különböző vonatkozásairól. Többek közt elmondta: Erdélyben a történelmi egyházak erősen etnikai jellegűek, számukra társadalmi kihívást jelent a román és roma kisebbségek helyének a megtalálása.
2025. február 24., 19:002025. február 24., 19:00
– Vallási tájkép a posztkommunista Romániában. A felekezeti szerkezet változásai a népszámlálási adatok tükrében címmel tartott nemrég értekezést Kolozsváron a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) meghívására az erdélyi vallásosság témájában. A tanulmányból – amely egyébként a Valláskutató Intézet honlapján is elérhető – többek közt kiderül, ha az egyházak tagságának a népszámlálások során bekövetkező változásait nézzük, szembetűnő, hogy az 1989 óta eltelt több mint három évtized alatt a pünkösdi egyház kivételével az összes egyház tagsága jelentősen csökkent. Mennyiben magyarázható ez a jelenség az ateizmus, a New Age-szerű mozgalmak terjedésével, és mennyire az általános demográfiai mozgásokkal, népességfogyással, kivándorlással? A szóban forgó három évtized alatt az ország népessége 3,75 millióval csökkent, 2021-re a lakosság az 1992-es létszám 83,5 százalékára zsugorodott.
– Az egyházak tagságának változása részben vallási, részben nem vallási tényezőkkel magyarázható. Vallási tényező lehet a missziós, evangelizációs tevékenység, vagy ahogy a mindennapokban mondani szoktuk, a „térítés”, vagy például a gyerekvállalással, abortusszal kapcsolatos egyházi tanítások. Nem vallási jellegűek az általános demográfiai folyamatok, a migráció vagy a termékenység általános trendjei. Ezek az általános társadalmi folyamatok minden egyház tagsárára hatnak, míg a vallási okok csak ott vannak jelen, ahol erre az adott egyház hangsúlyt fektet.
A vallástól való eltávolodás, ateistává válás ehhez képest elenyésző súlyú, akárcsak a szervezett vallástól a valamilyen „láthatatlan”, New Age-szerű vallásosság felé való elmozdulás is.
Az erdélyi vallásosság mozgásai. A népszámlálás adatai szerint a romániai katolikusok száma 1992 és 2021 között 1 161 ezer főről 861 ezer főre csökkent
Fotó: Orbán Orsolya
– A tanulmányban arra is rámutatott, hogy az ateisták és agnosztikusok elsősorban a román lakosság körében fordulnak elő, a magyarok esetében a vallástól való eltávolodás inkább csak a felekezetektől való elhatárolódásban merül ki. Vajon a felekezetektől való eltávolodás okait mivel magyarázhatja a szociológus?
– Azt, amikor valaki azt mondja magáról, hogy egyetlen felekezethez sem kötődik, de nem ateista, a szervezett, intézményes vallásosságtól való eltávolodásként értelmezhetjük. Ez tehát nagy valószínűséggel nem jelenti a vallásosság teljes hiányát. Ezzel szemben amikor valaki ateistának vallja magát, az nem csak az egyházaktól, hanem a vallástól való eltávolodást, a vallásosság hiányát jelenti. Az is elképzelhető, és én erre a véleményre hajlok, hogy ez a két kategória a vallástól való eltávolodás folyamatának különböző fázisait képezi, bár ezt bizonyító adatok nem állnak rendelkezésünkre. Ha ez így van, akkor
Ám ennek a különbségnek is valószínűleg demográfiai oka van, a jelenlegi romániai vallási kontextusban úgy tűnik, az ateizmus felvállalása csak a legnagyobb városi központokban lehetséges, ezekben pedig a magyar népesség az országos arányaihoz képest kisebb arányban van jelen.
Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus: „mivel a lakosság elsöprő hányada régi, nagy egyházak tagja, a változások nagyrészt demográfiai okokra vezethetők vissza, elsősorban a kivándorlásra”
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
– Ha számokban illusztráljuk: például a római katolikusok száma Romániában 1992 és 2021 között 1 161 ezer főről 861 ezer főre, a reformátusoké 802 ezerről 575 ezerre csökkent. A rendszerváltást követő első évtizedben tehát a szekták inváziója helyett a már évtizedek óta jelen levő kisegyházak voltak azok, amelyek képesek voltak új hívek szerzésére. Miért lehet az, hogy a történelmi egyházak tagsága nagy mértékben csökkent, és az újdonságnak számító kisebb egyházaknak, szektáknak – például a pünkösdistáknak – sikerül újabb híveket szerezniük?
– Hadd pontosítsuk a tagság változásának kérdését a különböző típusú egyházakban. A nagy, történelmi egyházak tagsága a rendszerváltást követően első perctől kezdve fogyott, durván az ország lakossága fogyásának ütemében – bár a magyar többségű egyházak ennél egy kicsivel jobban fogytak, főleg a 90-es években. Ezzel szemben
aminek a végeredménye az lett, hogy többségük népessége mára körülbelül a 90-es évek eleji létszámra esett vissza.
A kolozsvári piarista templom a város szívében található, itt román és angol nyelvű szentmiséket is tartanak
Fotó: Orbán Orsolya
– Annak, hogy a rendszerváltás utáni első évtizedben ezek az egyházak nőttek, nem demográfiai, hanem vallási oka volt?
– Igen, mégpedig az ok ezeknek az egyházaknak a missziós, evangelizáló stratégiája. Ez főleg az első évtizedben volt sikeres, ekkor volt rá nagyobb a fogékonyság, de a későbbiekben ezeknek az egyházaknak a térítési buzgalma is alábbhagyott, fokozódott az elfelekezetesedésük, és így esetükben is apadt a jelentős kivándorlást ellensúlyozni tudó utánpótlás. Az evangelikál kisegyházak felekezetesedése különböző mértékű, részben ez magyarázza a tagságuk fogyásában látható különbségeket.
Valószínűleg elsősorban annak köszönhetően, hogy ők szólítják meg a legsikeresebben a roma népességet. A roma népesség megtérése egyébként a többi neoprotestáns egyházban is a növekedés, illetve a lassúbb fogyás egyik oka.
A háromszéki Zalánpataka katolikus temploma
Fotó: Tuchiluș Alex
– Az 1992-es népszámlálás során tizenöt egyház tagjait lehetett rögzíteni. Azóta eltűnt egy (az óstílusú ortodox felekezet), és ami 1992-nem nem volt regisztrálható, az most már növekvőben van: ilyen például a Jehova tanúinak a száma (1992-ben egy sem volt, ma a számuk több mint 50 ezer). Szociológiai szempontból mit jelent a társadalomra nézve egy-egy felekezet eltűnése vagy újak megjelenése?
– A népszámlálások során mindig az állam által elismert egyházak tagságát rögzítik külön kategóriákba, a többiek a „más vallásúak” gyűjtőkategóriájába kerülnek. Az viszont, hogy mely egyházak az állam által elismertek, elsősorban hatalmi kérdés, még akkor is, ha az ezzel kapcsolatos politikai döntést az éppen elismert egyházak köre is befolyásolja. A trend az, hogy az elismertek köre fokozatosan bővül – az 1992-es népszámlálást követően először a Román Evangélikus Egyházzal, aztán Jehova Tanúival és a Szerb Ortodox Egyház Temesvári Püspökségével, idéntől pedig egy újabb pünkösdi egyházzal, a God’s Assemblies-el.
Jehova tanúi valószínűleg 1992-ben is több tízezren voltak, csak a népszámlálás eredményeiben láthatatlanul. Számuk csak akkor derült ki, amikor 2011-ben külön be tudta diktálni valaki, hogy ő Jehova tanúja.
Ünneplő gyülekezet a kolozsvári Farkas utcai református templomban
Fotó: Orbán Orsolya
– És mi volt a helyzet az azóta eltűnt Óstílusú Ortodox Egyházzal?
– Az Óstílusú Ortodox Egyház története az eddig tárgyaltakhoz képest fordított: 1992-ben úgy tűnt, hogy be fog kerülni az állam által elismert egyházak körébe, és mintegy megelőlegezve nekik ezt a státuszt, a népszámlálási kérdőívre is rákerültek. A dolgok azonban számukra rossz irányt vettek, utólag mégsem nyerték el az állami elismertséget, így a továbbiakban a kérdőívről is eltűntek. Ettől még természetesen ez az egyház is létezik, csak sajnos azóta semmit sem tudunk hívei számáról. Ami tehát a kérdést illeti,
Másrészt viszont tényleg vannak itt születő vagy más országból érkező új vallások is, melyek közül egyesek idővel nagyra nőnek, mások megszűnnek.
– Például milyen felekezetekről tűnik úgy, hogy megszűnőben vannak?
– A megszűnés fenyegeti például az Erdélyben a 19. század vége óta jelen levő nazarénus egyházat, miközben például a Hit Gyülekezete dinamikusan növekszik.
amely attól függően erősebb, vagy gyengébb, hogy a vallási mező mennyire ellenőrzött a politikai hatalom által, az általa már elismert egyházakkal való együttműködésben. E tekintetben a népszámlálási adatok egy meglehetősen erősen szabályozott rendszerre utalnak, amelyben az újonnan érkezők nehezen tudnak teret nyerni. Legalábbis én így értelmezném azt, hogy a más vallásúak kategóriája, amely az összes itt tárgyalt kezdeményezést, mozgalmat tartalmazza, alig több mint 20 000 főt számlál és csökkenőben van.
Kolozsvári létkép, jól kivehető a város szívében található Szent Mihály-templom tornya
Fotó: Orbán Orsolya
– A tanulmányban szó esik az úgynevezett etnikai vallásról is: „a tagság etnikai összetétele alapján legerőteljesebb etnikai jelleget az unitárius és az ortodox egyházak esetében látunk, előbbi híveinek 96%-a magyar, utóbbinak 97%-a román. A református egyház tagságának 92%-a magyar, a görögkatolikus egyháznak viszont már csak 82%-a román. A római katolikus egyház híveinek 55%-a magyar és 38%-a román, ezek az országos arányok azonban jelentős regionális különbségeket fednek.” Mik a fő különbségek társadalmi szempontból az etnikai és nem etnikai felekezetek között?
– Egy egyház önmeghatározása szerint lehet egy bizonyos etnikai csoport tagjaira kiterjedő egyház, vagy potenciálisan az egész emberiségre kiterjedő, univerzális, etnikai szempontból tehát semleges egyház.
Evangelizációs tevékenységet szinte soha nem folytatnak, hisz a csoport tagjai úgyis az illető egyházhoz tartoznak, utánpótlásuk tehát ilyen értelemben biztosított. Ez az előny persze csapda is lehet, ha az etnikai csoport valamilyen okból kifolyólag fogyni kezd, más etnikumúak ugyanis nehezen találják meg a helyüket egy ilyen egyházban. Ezzel szemben egy magát univerzálisként, vagy transz-etnikusként definiáló egyház könnyebben képes integrálni eltérő kultúrájú híveket, flexibilisebb nyelvileg is, hisz a nyelv náluk eszköz, nem érték, ami azt eredményezi, hogy különböző, integrálódni óhajtó csoportok könnyebben megtalálják bennük a helyüket. Növekedésüknek pedig nem szab határt valamelyen etnikai csoport határa.
A Kovászna megyei Bodos református temploma. Erdélyben a történelmi egyházak erősen etnikai jellegűek
Fotó: Tuchiluș Alex
– És egy etnikai egyháznak is kinyílhatnak a „határai”, ugye?
– A gyakorlatban persze a magát mégoly szigorúan etnikaiként definiáló egyház is előbb-utóbb valamennyire multietnikussá válik, például vegyes házasságok vagy asszimilációs folyamatok következtében.
Visszakanyarodva az erdélyi helyzethez, történelmi egyházaink erősen etnikai jellegűek, amelyek számára a román és roma kisebbségek helyének a megtalálása a társadalmi kihívás. Másrészt pedig a magukat erősen univerzálisként definiáló neoprotestáns kisegyházak, miközben sikeresen integrálják a roma csoportokat, gyakran küszködnek a mindkét fél számára elfogadható román-magyar viszony kialakításával, elsősorban a nyelvhasználat terén.
– A tanulmányban következtetései közt szerepel az is, hogy „a népszámlálás eredményeiből kiolvasható változásként az etnikai kisebbségek egyházaihoz tartozók számának fokozottabb mértékű csökkenése emelhető ki”. Mi vezetett ide és mik lehetnek ennek a legfontosabb következményei?
– Ez a fejlemény a fentiekből fakad. Az zsidó, örmény, szász, kisebbségek egyházai, de valószínűleg a szerb püspökség is ide sorolható, a kisebbség fogyása miatt apadnak erőteljesen. Velük szemben a lipován kisebbség órítusú egyházában látványosan növekszik a románok aránya, így a lipovánok fogyása ellenére az egyház nem hanyatlik. Sok tekintetben hasonló a Romániai Muszlim Muftiátus helyzete is, amely bár fél évszázada még de facto a török és tatár etnikai csoportok etnikai egyházaként működött, mára jelentős roma, román és más nemzetiségű csoportokat is magába foglal, ellensúlyozva ezzel a török és tatár fogyást.
– Az is a következtetések közt olvasható, hogy a felekezeti helyzetet érintő, kimutatható folyamat a roma népesség átáramlása a történelmi egyházakból a neoprotestáns kisegyházakba. Az, hogy a romákat egyre inkább megtérítik az evangelikál egyházak, az utóbbi évtizedek népszerű kutatási témájává vált. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit ha nagyon röviden össze lehetne foglalni: mi körvonalazódik belőlük, mik a fő okai és jellemzői a romák megtérésének?
– A romák sikeresebb megszólításának és integrálásának az összetett magyarázatait itt nem tudom összefoglalni, de maradjunk annyiban, hogy
Vagy kicsit elvontabban: univerzalisztikusabb értékeiknek köszönhetően nyitottabbak a romák másságával szemben, hangsúlyosan hirdetik, hogy isten előtt nem az ember bőrének a színe, hanem a szíve számít. De emellett az is fontos, hogy a megtértek számára képesek egy olyan támogató közösséget biztosítani, amely segít a kitartásban annak a folyamatnak a során, amely a különböző változásokat hozza. Nem utolsósorban azért is, mert maguk is hisznek abban, hogy attól még, hogy valaki roma, az újjászületés számára is lehetséges. A helyzet persze ennél sokkal bonyolultabb. A romák és nem romák gyakran külön gyülekezetekbe csoportosulnak, illetve gyakran eleve teljesen roma-gyülekezetek jönnek létre, különösen a pünkösdiek esetében, de ezt most nem tudjuk itt most kibogozni.
Vallásszabadság napja, kolozsvári unitárius templom
Fotó: Orbán Orsolya
– Tudom, hogy nem illik egy szociológustól azt kérni, bocsátkozzon jóslatokba, de ha mégis megtenné, mit mondana: az elmúlt három évtized tendenciáit figyelembe véve a következő népszámláláson mi lesz a legfontosabb fejlemény, ami kiderülhet?
– Jóslatokba tényleg nem szívesen bocsátkoznék. Az viszont elég valószínű, hogy az eddigi lassú trendek tovább folytatódnak. A felekezetektől eltávolodók és az ateisták csoportja valószínűleg továbbra is nőni fog, elsősorban a történelmi egyházak, főleg az ortodox egyház híveinek a rovására. A neoprotestáns kisegyházak esetében sem jósolnék növekedést, legalábbis ha az általános népességfogyás az eddig trend szerint halad.
A világ helyzete azonban pillanatnyilag több szempontból is olyan mértékű átalakulásban van, hogy minden ilyenfajta jóslás felelőtlenségnek tűnik. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tömegkommunikációs rendszerek olyan mértékben decentralizálódtak és demokratizálódtak, hogy még a politikai életet is feje tetejére állították. Miért ne állhatnának be a tiktokkerek egy vallási cél mögé is?
A romániai polgárok csaknem 70 százaléka szavazna egy olyan „nacionalista” elnökjelöltre, aki a vallási értékeket és a hagyományos családot támogatja – derül ki egy friss felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyedül a német Lufthansa légitársaság nyújtott be ajánlatot a Bihar megyei önkormányzat Nagyvárad és München közötti menetrend szerinti repülőjáratok üzemeltetésére kiírt pályázatára – tájékoztatott hétfőn a megyei közgyűlés sajtóosztálya.
Se így, se úgy – jellemzi a két évtizede parlagon hagyott észak-erdélyi autópálya-szakaszon újraindult munka langyos ütemét a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Egy év alatt több mint három tonna üzemanyagot lopott tehergépkocsikból az a Hargita megyei bűnbanda, amelyiket a hétvégén füleltek le a székelyföldi rendőrök.
Egy személy életét vesztette vasárnap a Máramaros megyei Borsa sípályáján – közölte a rendőrség.
A hétvégi Fehér megyei rendőrségi razzia mérlege háromszáz bírság és egy bűnvádi eljárás jogosítvány nélkül gépkocsit vezető sofőr ellen. A razzia során ismét bebizonyosodott, hogy sok gépkocsivezető fittyet hány a sebességkorlátozásra.
Benedek Pál székely határőrnek az 1944-1945-ben írt verses naplójáról szóló kötetet mutatnak be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Három bukaresti család került a Brassó megyei Kőhalom (Rupea) kórházába, miután egy Hargita megyei étteremben ettek. A homoródfürdői vendéglő működését ideiglenesen felfüggesztették.
Testvérkegyhellyé vált Csíksomlyó és a Baranya megyei Máriagyűd. Az együttműködési dokumentumot vasárnap írták alá a magyarországi kegyhelyen.
A Brassó megyei csendőrség munkatársai mentettek meg egy őzet, amelyet gazdátlan kutyák sebesítettek meg a hegyvidéken.
Hagyományos, jelmezes farsangi mulatságot szerveztek Kézdivásárhely főterén szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!