Fotó: Gábos Albin
Székelyföldi elöljárók élőlánccal próbálják megakadályozni, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala csütörtökön papokkal felszenteltesse az úzvölgyi katonatemetőben létrehozott román parcellát és emlékművet.
2019. június 05., 18:502019. június 05., 18:50
2019. június 10., 22:472019. június 10., 22:47
A székelyföldiek „határozott, de békés” tiltakozását Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora jelentette be szerda délután azon a csíkszeredai sajtótájékoztatón, amelyet Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével és Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével közösen tartottak. Tánczos Barna nyomatékosította: addig semmilyen rendezvényt nem szabad tartani a temetőben, míg Románia és Magyarország védelmi minisztériuma a két ország közötti hadisír-gondozási egyezménynek megfelelően meg nem állapodik a temetőről. Az egyezményt Romániában a 2008/300-as számú törvény léptette életbe.
Hozzátette: tudomásuk van arról, hogy szélsőséges csoportok akarnak részt venni a Dormánfalva által szervezett csütörtöki úzvölgyi rendezvényen. „Mi békés tiltakozásra megyünk oda. Biztos vagyok abban, hogy a magyar közösség tagjai nem fognak semmilyen incidenst gerjeszteni” – idézte Tánczost az MTI.
Dormánfalva polgármesteri hivatala hétfőn rendezvénysorozatot hirdetett a hősök napja alkalmából, amelynek keretében négy katonatemetőbe jelentett be vallásos szertartást és koszorúzást. A közzétett program szerint az úzvölgyi szertartás 17 órakor kezdődik. Az önkormányzat korábban ugyanerre az időpontra kilenc civil szervezet úzvölgyi megemlékezését is engedélyezte. A civil szervezetek azt szorgalmazták, hogy a rendezvény keretében katonai tiszteletadással avassák fel a temető áprilisban kialakított román parcelláját. A rendezvényekre a polgármester forgalmi korlátozások bevezetését helyezte kilátásba az Úzvölgyére vezető úton.
Borboly Csaba a sajtótájékoztatón ámokfutásnak minősítette a dormánfalvi polgármester intézkedéseit, amelyek nemcsak a két megye, hanem a román és a magyar közösség, valamint Románia és Magyarország viszonyának is ártanak. Kijelentette: a temető előtt elhaladó út Hargita megye, a temető pedig Csíkszentmárton tulajdonában van, ezért Dormánfalva semmiképpen nem hozhat döntéseket ezekre vonatkozóan. A politikus szerint valamennyi illetékes kormányhivatal megállapította, hogy a dormánfalvi polgármester törvénytelenül járt el a temető közvagyonba vételével, a román parcella építési engedélyének a kiállításával, a román parcellára szánt közpénz felhasználásával, ennek ellenére a polgármester „folytatja ámokfutását”. A Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta: a 16 órakor kezdődő tiltakozásra meghívta az önkormányzat tagjait és a csíki polgármestereket. Korábban a Kovászna megyei tanács jelentette be, hogy csütörtökön délután szimbolikus kihelyezett rendkívüli ülést tart Úzvölgyében.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: az RMDSZ Klaus Johannis elnököt is tájékoztatta kedden a katonatemető illetéktelen átalakításával előidézett helyzetről. Szerda reggel pedig a képviselőházban ő maga, a szenátusban pedig Tánczos Barna interpellálta a miniszterelnököt, és kérte, hogy akadályozza meg a csütörtökre tervezett feszültségkeltő dormánfalvi rendezvényt. Hozzátette: ha a román védelmi minisztérium az archívumában megtalálható dokumentumok alapján világossá teszi, hogy a temetőben román katonákat is eltemettek a második világháborúban, lehetővé kell tenni egy román parcella kialakítását. Azt azonban, hogy kiket temettek a katonatemetőbe, Románia és Magyarország védelmi minisztériumának kell tisztáznia.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a köztudatban magyar temetőként élő úzvölgyi első világháborús sírkertben. A román parcellában félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állítottak fel, egy részüket magyar katonák jelöletlen sírjaira. Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros önkormányzata március 29-i határozatával a város közvagyonába sorolta, április közepén pedig a településre telekkönyveztette a katonai temetőt. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
szóljon hozzá!