Fotó: Pinti Attila
Az úzvölgyi katonatemetővel foglalkozó friss tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a román okmányokban név szerint is megemlített hét, románnak tekintett, a sírkertben eltemetett katona közül három nem a román hadseregben szolgált, négyre vonatkozóan pedig egyelőre nem kerültek nyilvánosságra adatok.
2019. július 18., 20:182019. július 18., 20:18
2019. július 18., 20:252019. július 18., 20:25
A Nagy háború írásban és képekben (nagyhaboru.blog.hu) című blog Műhely rovatában szerdán közzétett, Egy első világháborús katonatemető hányattatott utóélete című 27 oldalas tanulmány szerzője, Magyarosi Sándor hadtörténész a nyilvánosságra hozott magyarországi és romániai forrásokat összevetve próbálta tisztázni, hogy kik nyugszanak az úzvölgyi katonai temetőben.
A romániai Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében arra a következtetésre jutott, hogy a temetőben nyolc ismert és három ismeretlen román katona nyugszik, az összegzéshez csatolt dokumentumokban azonban csak hét román katona neve szerepelt.
Egy románként megjelölt katona pedig oroszként szerepel a nyilvánosan elérhető magyar forrásokban. A tanulmány szerzője a nyilvános forrásokban nem talált arra vonatkozó adatokat, hogy a fennmaradó négy, románnak tekintett katona mely ország hadseregében harcolt. A hadtörténész szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön a magyar honvédségben szolgált, de a román hatóságok által románként nyilvántartásba vett katonák etnikuma. Jogi szempontból azonban a 2003/379-es román törvény értelmében akkor is magyar katonáknak kell tekinti őket – állampolgárságuk, és a hadsereg alapján, melynek a kötelékébe tartoztak –, ha biztosan lehetne tudni róluk, hogy román nemzetiségűek voltak.
A tanulmány a temető nemzetközi jellegét vizsgálva kitér arra, hogy a román hatóságok az 1928-as összesítésben 955 katona nemzetiségét/állampolgárságát rögzítették, közülük 794-et ők is magyarként azonosítottak. A temetőben nyugvó magyar katonák tehát a román források szerint is 83 százalékát teszik ki az azonosított nemzetiségű katonáknak. A tanulmány egy a két világháború közötti román csendőrségi forrást idézve közli, hogy az Úzvölgyén eltemetett két olasz katona maradványait kihantolták, és más temetőben helyezték el.
A tanulmány végén a szerző felvetette, hogy az efféle helyzetek kezelésére modellként szolgálhat a nyugat-európai példa, ahol az egykori ütközetek helyszíneit a hadszíntérturizmus szempontjait figyelembe véve rendezték, és a megemlékezések ma már az egykori ellenfelek közti megbékélést szolgálják.
Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre és ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig a Hargita megyei Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, melyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Dărmănești a magáénak tekinti.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!