Hiba Oroszország győzelmétől várni a Székelyföld autonómiáját

Hiba Oroszország győzelmétől várni a Székelyföld autonómiáját

Toró T. Tibor, Székely István, Németh Zsolt, Balogh Lívia

Fotó: Facebook/Toró T. Tibor

A háborús migráció, a kárpátaljai népesség felhígulásának és etnikai változásainak, továbbá az Erdélyben is tapasztalható információs háború témáját is boncolgatták a Kolozsvári Magyar Napokon rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája az orosz–ukrán háborúnak a Kárpát-medencei, ezen belül az erdélyi magyarság jövőjére gyakorolt hatása volt. Elhangzott: még nem tart ott a kárpátaljai magyarság, hogy felszámolódjon, de szüksége van a támogatásra.

Tóth Gödri Iringó

2022. augusztus 18., 14:132022. augusztus 18., 14:13

2022. augusztus 18., 15:402022. augusztus 18., 15:40

Megköszönte a háború sújtotta Ukrajnában élő magyaroknak Erdélyből nyújtott támogatást Balogh Lívia, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője a Kolozsvári Magyar Napokon szerdán délután rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikusa kiemelte, bár az ukrajnai magyarok 2014 óta a háború árnyékában éltek, idén igazán megismerték a harcok szörnyűségeit. Elmondta, már 2014 után fellendült az ukrán állampolgárok Nyugat-Európába tartó migrációja, nagyon sok ukrajnai férfi vállalt munkát külföldön, sokan Magyarországon.

Leszögezte, hogy a fogyatkozó ukrajnai magyarság megmaradása érdekében kiemelt fontosságú az anyanyelvi oktatás

– e téren reményét fejezte ki, hogy a jelen helyzet, illetve Ukrajna uniós csatlakozásának reménye talán pozitívan hat majd a kisebbségi jogok kivívására, gyakorlására.

Megváltozik Kárpátalja etnikai összetétele

Az orosz–ukrán háborúnak a Kárpát-medencei magyarság jövőjére kifejtett hatásai témájában rendezett – Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul által moderált – beszélgetésen Balogh Lívia felidézte, hogy az oktatás helyzete nagyon nehézzé vált Kárpátalján is, hiszen két évig a koronavírus-járvány nem tette lehetővé a jelenléti oktatást, majd a bombázásoktól féltek, illetve sok településen az oktatási intézményekben alakítottak ki menedékhelyeket, átmeneti szállásokat. Kárpátalján a szülők 60 százaléka azt várja, hogy megnyissanak a tanintézetek, ám az ország más részeiben az arány fordított, a lakosság többsége nem szeretné visszaküldeni gyerekeit az iskolába.

Galéria

Fotó: Facebook/Toró T. Tibor

A politikus azt is kiemelte, hogy a belső migráció miatt Kárpátalja lakossága jelentősen felhígult, és bár a Magyarországra menekült magyarok jelentős része haza akar térni, valószínűleg teljesen megváltozik a régió etnikai összetétele. A gazdaság alakulása, illetve az energiaválság kapcsán Balogh Lívia elmondta, a gáz, illetve az elektromos áram árát egyaránt befagyasztották a lakosság számára, de az intézmények, vállalatok folyamatos drágulással szembesülnek, a helyzet bizonytalan azért is, mert az ország költségvetéséből átlagosan havi 5 milliárd dollár hiányzik.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a rendezvényen leszögezte, bár Ukrajna sem 2014 előtt, sem azóta nem volt mintaszerű demokrácia, jogában áll megválasztania az államformáját. Mindezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a közösségi médiában azt tapasztalja, hogy nagy mértékű félretájékoztatás zajlik, és emiatt téves elméleteket gyártanak az emberek. Leszögezte: a háború itt, Erdélyben is zajlik, nem csak a szomszédban, mi jelenleg információs háborút tapasztalhatunk meg. Példaként említette, hogy az erdélyi közösségi csoportokban, az erdélyiek által írt kommentszekciókban

sokan úgy állítják be az orosz agressziót, mintha egykor jogtalanul elcsatolt terület visszaszerzésére irányulna, azt igyekszik helyrehozni, amit a trianoni döntés tönkretett.

Székely István szerint az a „mítosz” is intenzíven él, miszerint Oroszország az oroszokért teszi, amit tesz, ám ezt olyan egyszerű tényekkel is cáfolni lehet, mint például Mariupol esete, ahol olyan várost tettek az oroszok szinte a földdel egyenlővé, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű, 40 százaléka orosz nemzetiségűnek vallja magát. Rámutatott továbbá: találkozhatunk az interneten olyan elméletekkel is, melyek az orosz győzelemtől teszik függővé a székely autonómiát. „Miközben az EU-n kívül az ilyen dolgokat tankkal oldják meg, a kisebbségi kérdést kizárólag az európai uniós paradigmarendszerben lehet rendezni, még akkor is, ha az EU-csatlakozás reményteljes pillanatához képest sokan csalódtak. Az utolsó jó dolog, ami keletről jött, azok mi voltunk 1200 évvel ezelőtt” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa, utalva arra, hogy a Kelet nem nyújthat politikai, diplomáciai példát. Meglátása szerint egy másik zavaró jelenség, hogy sokan egyenlőségjelet tesznek Oroszország és az orosz nép között.

A magyar nemzetpolitika értékelvű, az orosz destabilizáló

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke arról értekezett, hogy amikor az államok, illetve a nemzetek határai nem esnek egybe, nagyon sok kérdés tisztázásra szorul az anyaország és az utódállamok között, például az állampolgárság vagy a nemzeti összetartozás eszméje kapcsán. Arra is kitért, hogy a dezinformálás nem csak a jelenleg zajló háború kapcsán figyelhető meg, hanem a román–magyar kapcsolatokban is gyakran tapasztalható, akár a székelyföldi autonómiatörekvések kapcsán, akár amikor Magyarország miniszterelnöke tesz egy, a nemzetegyesítésre vonatkozó kijelentést, melyről mi, magyarok tudjuk, hogy eszmei jellegű, de a románság hajlamos rögtön a status quo felrúgásának szándékát látni benne.

Galéria

Fotó: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyancsak felidézte Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői, valamint nemrégi dallasi beszédét is, majd az Oroszország elleni szankciókra utalva úgy fogalmazott: olyan kocsiban ülünk, amelynek mind a négy kereke defektes. Leszögezte, Magyarország célja a béke elérése, továbbá a békepolitika gyakorlása. A fideszes politikus aláhúzta: az aktív békepolitika nem jelenti azt, hogy Ukrajna ne harcoljon területei megőrzéséért. Hozzátette, az európai fő politikai vezetéssel Magyarországnak csupán eszközvitái vannak, de a célkitűzések tulajdonképpen ugyanazok.

A politikus emlékeztetett, hogy nem csak Orbán Viktort, hanem a magyarokat általában azzal a váddal illetik, miszerint „Putyin pincsijei”.

Németh Zsolt szerint valós a veszélye, hogy a magyarok kisebbségi törekvéseit – a dezinformálás miatt – összemossák az orosz elnök törekvéseivel. „Éppen ezért világossá kell tenni, hogy mi a különbség a magyar és az orosz politika, konkrétabban kisebbségpolitika között: utóbbi csak eszköznek tekinti a kisebbségi kérdést, birodalmi céljai érdekében használja és destabilizációs eredménnyel jár. „Ezzel ellentétben a magyar kisebbségpolitika a kisebbségi jogok felvállalásával a külhoni magyar közösségek és általában a kisebbségi közöségek megmaradását, gyarapodását tűzte ki célként, a demokrácia kiteljesedését vállalta. Az orosz kisebbségpolitikával ellentétben a magyar nemzetpolitika stabilizáló és értékelvű” – szögezte le Németh Zsolt. Arra biztatta az erdélyi magyarokat, egyházakat és politikusokat, hogy továbbra is legyenek jelen Kárpátalján, sőt akár belső-Ukrajnában is, segítve a háború sújtotta lakosságot.

Kérdésre válaszolva Balogh Lívia elmondta, hogy egy friss tervezet a jelenleg garantált kisebbségi, illetve nyelvi jogokat is veszélyezteti Ukrajnában.

A kijevi kormány ugyanis azt tervezi, hogy a nemzeti kisebbség fogalmát a nemzeti közösségek megnevezésre cseréli az ukrajnai jogrendben, aminek számos negatív hatása lenne. Arra kérte az anyaországi és az erdélyi magyarságot, hogy továbbra is támogassa morálisan a kárpátaljai magyarságot, hogy lehessen jövőképe a közösségnek. A Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője szerint nem tart ott a kárpátaljai magyar közösség, hogy felszámolódjon, de szüksége van a támogatásra.

Európa egyedül nem képes kikényszeríteni a békét

Székely István leszögezte, a legjobb dolog, ami az elmúlt években történt az erdélyi magyarokkal, az EU- és a NATO-csatlakozás volt. Mint mondta, annak ellenére meri ezt kijelenteni, hogy tudja, sokan vitatni fogják, ám ezek biztonságot adnak, lehetőséget teremtenek újfajta narratívákra, illetve a számadatok is az integráció pozitívumait igazolják. Arra a kérdésre, hogy az aktuális háborús helyzet változtat-e a kisebbségpolitikán, szükségessé tesz-e változásokat, Toró T. Tibor úgy válaszolt, ebben a kérdésben kontinuitás érvényesül, a nemzeti kisebségek, illetve a nemzeti régiók kérdése nem változik. Hozzátette, bár ez a téma látszólag harmadlagos háború idején, amikor gazdasági problémák és nehézségek sújtják az embereket és kormányokat, ezek a kérdések továbbra is kulcsfontosságúak maradnak.

Németh Zsolt a háború kapcsán kulcsfontosságúnak nevezte az időfaktort.

Szerinte sajnos úgy tűnik, hogy a geopolitikai tényezők nem kedveznek annak, hogy ez a háborús rémálom, melynek igazi mélységeit most még nem is látjuk, mihamarabb véget érjen. A politikus hangsúlyozta, Európa ereje most már nem elegendő a béke kikényszerítéséhez, így kulcsfontosságú az Egyesült Államok esetleges beavatkozása, belépése, szerepvállalása. „Ehhez viszont a jelenleginél erősebb amerikai vezetésre van szükség” – emelte ki, felidézve, Orbán Viktor a Tusványoson is kifejtette, hogy Putyin Trumpnak nem mert volna nekimenni, és ez érvényes Angela Merkel leköszönése kapcsán is.

Galéria

Fotó: Facebook/Toró T. Tibor

Németh Zsolt beszélt egyúttal arról is, hogy a háborús szankciók kapcsán fennáll egyfajta szkepszis, és a helyzetnek nem szabad odáig fajulnia, hogy az EU szankciós politikája a tehetetlenség álcája legyen, a tehetetlenség elfedésére szolgáljon. Zárógondolatként az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke leszögezte: a kárpátaljai magyarság kisebségi jogainak, de általában a nemzeti kisebségek jogainak védelme nem szabad alku tárgya legyen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 18., szombat

Átadták a nagyváradi repülőtér új, a korábbinál négyszer nagyobb utasterminálját (VIDEÓ)

Átadták szombaton a nagyváradi repülőtér új, 40 millió eurós beruházással épült utasterminálját.

Átadták a nagyváradi repülőtér új, a korábbinál négyszer nagyobb utasterminálját (VIDEÓ)
2024. május 18., szombat

A csíksomlyói búcsú szónoka: az élő és éltető imádság megtartó ereje és forrása a ránk váró megújulásnak

Csak éltető és élő, tevékeny hittel lehet békét teremteni ebben a háború sújtotta világban, amikor fizikai, szellemi, lelki háború tör ránk, ezért van szükség a hitben és szeretetben való megújulásra – mondta Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke.

A csíksomlyói búcsú szónoka: az élő és éltető imádság megtartó ereje és forrása a ránk váró megújulásnak
2024. május 18., szombat

A kampány kedvéért is felavatták a regionális kórház munkatelepét Kolozsváron

A kolozsvári regionális sürgősségi kórház építési munkálatainak hivatalos avatóünnepségén vett részt szombaton Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, aki ez alkalomból kijelentette: érezhetően javulni fog az egészségügyi ellátás minősége Romániában.

A kampány kedvéért is felavatták a regionális kórház munkatelepét Kolozsváron
2024. május 18., szombat

Tönkretette a tűzijátékot szervező cég a vadonatúj szökőkutat az aradi román közigazgatás ünnepén

Csak néhány hétig élvezhették az aradiak a volt Nagypiac helyén kialakított park díszszökőkútjának sugár- és fényjátékát, pénteken az esti tűzijátékot szervező cég mikrobusza ráhajtott a járdaszinten lévő létesítményre, amely beszakadt a jármű alatt.

Tönkretette a tűzijátékot szervező cég a vadonatúj szökőkutat az aradi román közigazgatás ünnepén
2024. május 17., péntek

Magyar Levente a Krónikának: a magyar EU-elnökség előmozdíthatja Románia schengeni csatlakozását

Nagyot fog lendíteni Magyarország európai uniós elnöksége Romániának a schengeni övezethez történő teljes körű csatlakozásán Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint.

Magyar Levente a Krónikának: a magyar EU-elnökség előmozdíthatja Románia schengeni csatlakozását
2024. május 17., péntek

Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt

Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében pénteken átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta.

Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt
2024. május 17., péntek

Hároméves gyermek vesztette életét egy Szatmár megyei balesetben

Egy hároméves gyermek meghalt, másik két személy megsérült egy közlekedési balesetben pénteken a 19-es országúton, a Szatmár megyei Gombáspusztán.

Hároméves gyermek vesztette életét egy Szatmár megyei balesetben
2024. május 17., péntek

Alakul Temesvár déli körgyűrűje, de még várni kell a szalagvágásra

Nyolcvannégy százalékban elkészült és idén júliusban át is adják a forgalomnak Temesvár déli, Szerbia felé kivezető körgyűrűjét – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.

Alakul Temesvár déli körgyűrűje, de még várni kell a szalagvágásra
2024. május 17., péntek

Aradiak könyörgéseit, volt szövetségi kapitányt is visz Csíksomlyóra az Össznemzeti Zarándokvonat

Több év kihagyás után idén Aradon állt meg a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors egyesülésével kialakított Össznemzeti Zarándokvonat, amely péntek hajnalban indult a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.

Aradiak könyörgéseit, volt szövetségi kapitányt is visz Csíksomlyóra az Össznemzeti Zarándokvonat
2024. május 17., péntek

Kétbocsos anyamedvét űztek el a csíksomlyói búcsú helyszínéről, a vadászok mindvégig készenlétben állnak

A vadászok elűztek a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínéről egy bocsos anyamedvét – számolt be pénteken az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla csíkszeredai alpolgármester.

Kétbocsos anyamedvét űztek el a csíksomlyói búcsú helyszínéről, a vadászok mindvégig készenlétben állnak